Marketing
„Át kell alakítani a gyártási felfogást!”
Nemzetközi vonatkozásban már nincs olyan kommunikációs stratégia, ahol a videós tartalomgyártás ne kapna kiemelt szerepet. A Wyzowl lapunknak elküldött legfrissebb kutatása rámutat, a vállalatok 85 százaléka szán komoly szerepet a videó marketingnek. Ennek oka, hogy a két harmaduk az előző évi ROI alapján tapasztalták a megtérülést. Ezt a trendet szolgálja ki valamennyi social media felület is: megjelent a videó borító, a mozgó hirdetés, az élőbejelentkezés, nem beszélve a VR/AR és 360 fokos videókról. A magyar vállalatok esetében viszont nem tapasztalható, hogy ennyire erősen a videó felé húznának. Lássuk három filmes szakember véleményét, hogy milyen magyar vállalati videós trendekre számíthatunk 2018-ban.
Employer branding
– nyilatkozta Botos István, a Greenroom agency directora.
Erdélyi Dániel rendezőnek is hasonlóak a tapasztalatai „a legutolsó céges felkérés, amit kaptam, az egy vállalati belső oktató film készítése volt, amely az ügyfélszolgálati munkatársak kommunikációs fejlesztését célozta.
Hajnal Péter, a GLIX Fotóügynökség egyik alapító-ügyvezetője is az employer brandinget látja az egyik legerősebb vállalati trendnek, hiszen hatékonyabban lehet átadni az információkat videó segítségével, de a vállalati belső image erősítésére is kiváló eszköznek tartja: „Sok felkérést kapunk csapatépítések, belső rendezvények felvételére, az elkészült anyagban pedig megjelennek azok a vállalati értékek, amiket szeretne a vezetőség, hogy a munkatársak is magukénak érezzenek” – olvasható a közleményben.
Természetességre való törekvés
A 2018-as trendeket vizsgálva Botos István és Hajnal Péter is azon a véleményen vannak, hogy a vállalatok szeretnének egyre közelebb kerülni a fogyasztókhoz, ezért igyekeznek minél természetesebb, valósabb világot közvetíteni a TVC filmek, videós tartalmak során.
– egészítette ki Botos. Erdélyi Dániel viszont azon a véleményen van, hogy a vállalati filmek mindig egy idealizált világot fognak képviselni, hiszen mindig tiszta utcát, vagy épp csillogó ablakot látunk a felvételeken, ami a valóságban nem feltétlenül vannak így. De azzal valamennyien egyetértettek, hogy a mozgóképes tartalmak azok, amelyek a leghatékonyabban érik el a fogyasztókat, miközben hatnak az érzelmekre és gyorsan adják át azokat az üzeneteket, amit szeretnének eljuttatni.
Slice of life vs fenntarthatóság
A fenntarthatóság kezd megjelenni a forgatások alatt is, de Botos István szerint egy attitűdváltásra van szükség a filmgyártók részéről: „Erősen jelen van a slice of life (átlagos életképek) megközelítés, amelynek professzionális kivitelezése akár egy TVC hossz esetén is rengeteg jelenetet, helyszínt, szereplőt igényelhet. Koncepció függvényében, ha nincs az adott jelenetnek, jeleneteknek kiemelt célja, vagy speciális igénye, akkor a fenntarthatóság érdekében érdemes stock használatában gondolkodni.
Ez a felfogás a hollowoodi nagyfilmeknél is megjelenik – egészítette ki Hajnal Péter. A fenntarthatóságot erősíti és lendíti előre a stock tartalmak használata, hiszen a forgatás szervezésével kapcsolatos valamennyi energiát megspórolhatjuk. Természetesen kompromisszumus megoldás, hiszen feladjuk az egyediséget, de ha a cél az információátadás és nem a művészi megvalósítás, akkor a film stílusába illeszkedő jelenetekkel valóban minőségi produktumot kaphatunk.
Stock jelenetek
Mindhárom szakember egyetértett abban, hogy az elmúlt években magas minőségi növekedés tapasztalható a stock videós anyagok piacán. De felmerül a kérdés, hogy az ügyfelek mit szólnak a használatához.
A Greenroom-osok ha a helyzet megkívánja, használnak stock felvételt, de csakis az ügyfél beleegyezésével, mert számukra a transzparens együttműködés az első. Botos István tapasztalata, hogy az ügyfelek nem ódzkodnak attól, hogy a felvett anyagokat kiegészítsék egy-egy stock felvétellel, ha az a végeredmény szempontjából jól mutat és egy speciális jelenettel még hatásosabbá tudják tenni a filmet.
Erdélyi Dániel is egyetértett ebben, habár még nem használt stock videót.
„Hasonlóak a tapasztalataim, hogy ha csak a GLIX-en fellelhető stock és after effects anyagokat nézem, hogy ezek a jelenetek egy film kiegészítésére törekszenek, színesíteni és erősíteni tudják a kommunikációs üzeneteket. Rengeteg olyan speciális tartalom, vagy magas költségvetésű vágókép van, mint például egy budapesti drónfelvétel, amely akár a film egész költségvetését felemésztené.”– tette hozzá Hajnal Péter.
TV versus social media
Erdélyi Dániel rávilágít, hogy a televíziós megjelenések helyett a hangsúly áttolódik a közösségi média irányába, ami lehetővé teszi, hogy kisebb cégek, kisebb költségvetéssel, hatékonyan el tudják érni a célcsoportjukat.
Botos István tapasztalata, hogy a social media felületekre is egyre több mozgóképes anyag készül. Esetükben túlnyomó részt animációs filmek, de a stock adatbázisok növekedése, minőségi javulása új lehetőségeket nyit meg.
Hajnal Péter szerint a lehetőség minden cég számára, adott a kérdés, hogyan élnek vele. „Nem rég tanulmányoztam a Wyzowl 2018-ra vonatkozó videó marketing kutatását. Abból kiderül, hogy a felhasználók 72 százalékaa szívesebben néz meg egy termékbemutató videót, mint olvassa el a használati útmutatót.”
Mindhárom szakember egyetértett vele, hogy a magyar vállalatok most kezdik felfedezni a videós marketingben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, így az idei év várhatóan a vállalati videós tartalomgyártás fellendülésének éve lesz.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.