Kövess minket!

Marketing

„Át kell alakítani a gyártási felfogást!”

Nemzetközi vonatkozásban már nincs olyan kommunikációs stratégia, ahol a videós tartalomgyártás ne kapna kiemelt szerepet. A Wyzowl lapunknak elküldött legfrissebb kutatása rámutat, a vállalatok 85 százaléka szán komoly szerepet a videó marketingnek. Ennek oka, hogy a két harmaduk az előző évi ROI alapján tapasztalták a megtérülést. Ezt a trendet szolgálja ki valamennyi social media felület is: megjelent a videó borító, a mozgó hirdetés, az élőbejelentkezés, nem beszélve a VR/AR és 360 fokos videókról. A magyar vállalatok esetében viszont nem tapasztalható, hogy ennyire erősen a videó felé húznának. Lássuk három filmes szakember véleményét, hogy milyen magyar vállalati videós trendekre számíthatunk 2018-ban.

Employer branding

„A vállalatok felismerték a videó szerepét a munkáltatói márkaépítésben, van olyan ügyfelünk, akinek évente körülbelül 30 filmet készítünk belső kommunikációs célra”

– nyilatkozta Botos István, a Greenroom agency directora.

Erdélyi Dániel rendezőnek is hasonlóak a tapasztalatai „a legutolsó céges felkérés, amit kaptam, az egy vállalati belső oktató film készítése volt, amely az ügyfélszolgálati munkatársak kommunikációs fejlesztését célozta.

 

Úgy gondolom, hogy nagyon hatékonyan támogatja a belső oktatásokat vagy adott esetben váltja ki az oktatást, egy erre a célra készített videó, amit bármikor megnézhetnek, ismételhetnek a kollégák.”

 

Hajnal Péter, a GLIX Fotóügynökség egyik alapító-ügyvezetője is az employer brandinget látja az egyik legerősebb vállalati trendnek, hiszen hatékonyabban lehet átadni az információkat videó segítségével, de a vállalati belső image erősítésére is kiváló eszköznek tartja: „Sok felkérést kapunk csapatépítések, belső rendezvények felvételére, az elkészült anyagban pedig megjelennek azok a vállalati értékek, amiket szeretne a vezetőség, hogy a munkatársak is magukénak érezzenek” – olvasható a közleményben.

Természetességre való törekvés

A 2018-as trendeket vizsgálva Botos István és Hajnal Péter is azon a véleményen vannak, hogy a vállalatok szeretnének egyre közelebb kerülni a fogyasztókhoz, ezért igyekeznek minél természetesebb, valósabb világot közvetíteni a TVC filmek, videós tartalmak során.

„Képi világban megyünk a természetes, a hétköznapi, az általános napi fényelés felé, nem a nagyon bevilágított, mesterséges kompozíciók a jellemzőek.”

– egészítette ki Botos. Erdélyi Dániel viszont azon a véleményen van, hogy a vállalati filmek mindig egy idealizált világot fognak képviselni, hiszen mindig tiszta utcát, vagy épp csillogó ablakot látunk a felvételeken, ami a valóságban nem feltétlenül vannak így. De azzal valamennyien egyetértettek, hogy a mozgóképes tartalmak azok, amelyek a leghatékonyabban érik el a fogyasztókat, miközben hatnak az érzelmekre és gyorsan adják át azokat az üzeneteket, amit szeretnének eljuttatni.

Slice of life vs fenntarthatóság

A fenntarthatóság kezd megjelenni a forgatások alatt is, de Botos István szerint egy attitűdváltásra van szükség a filmgyártók részéről: „Erősen jelen van a slice of life (átlagos életképek) megközelítés, amelynek professzionális kivitelezése akár egy TVC hossz esetén is rengeteg jelenetet, helyszínt, szereplőt igényelhet. Koncepció függvényében, ha nincs az adott jelenetnek, jeleneteknek kiemelt célja, vagy speciális igénye, akkor a fenntarthatóság érdekében érdemes stock használatában gondolkodni.

Úgy gondolom, hogy át kell alakítani a gyártási felfogást, hogy ne pazaroljuk az erőforrásainkat 1-1 jelenet kedvéért.”

Ez a felfogás a hollowoodi nagyfilmeknél is megjelenik – egészítette ki Hajnal Péter. A fenntarthatóságot erősíti és lendíti előre a stock tartalmak használata, hiszen a forgatás szervezésével kapcsolatos valamennyi energiát megspórolhatjuk. Természetesen kompromisszumus megoldás, hiszen feladjuk az egyediséget, de ha a cél az  információátadás és nem a művészi megvalósítás, akkor a film stílusába illeszkedő jelenetekkel valóban minőségi produktumot kaphatunk.

Stock jelenetek

Mindhárom szakember egyetértett abban, hogy az elmúlt években magas minőségi növekedés tapasztalható a stock videós anyagok piacán. De felmerül a kérdés, hogy az ügyfelek mit szólnak a használatához.

A Greenroom-osok ha a helyzet megkívánja, használnak stock felvételt, de csakis az ügyfél beleegyezésével, mert számukra a transzparens együttműködés az első. Botos István tapasztalata, hogy az ügyfelek nem ódzkodnak attól, hogy a felvett anyagokat kiegészítsék egy-egy stock felvétellel, ha az a végeredmény szempontjából jól mutat és egy speciális jelenettel még hatásosabbá tudják tenni a filmet.

Erdélyi Dániel is egyetértett ebben, habár még nem használt stock videót.

„Valóban hasznos lehet, ha egy egyszerű példára gondolunk, hogy egy komplett stábot kell hetekre egy szobába zárni, hogy felvegyék, ahogy kinyílik egy virág.”

„Hasonlóak a tapasztalataim, hogy ha csak a GLIX-en fellelhető stock és after effects anyagokat nézem, hogy ezek a jelenetek egy film kiegészítésére törekszenek, színesíteni és erősíteni tudják a kommunikációs üzeneteket. Rengeteg olyan speciális tartalom, vagy magas költségvetésű vágókép van, mint például egy budapesti drónfelvétel, amely akár a film egész költségvetését felemésztené.”– tette hozzá Hajnal Péter.

TV versus social media

Erdélyi Dániel rávilágít, hogy a televíziós megjelenések helyett a hangsúly áttolódik a közösségi média irányába, ami lehetővé teszi, hogy kisebb cégek, kisebb költségvetéssel, hatékonyan el tudják érni a célcsoportjukat.

Botos István tapasztalata, hogy a social media felületekre is egyre több mozgóképes anyag készül. Esetükben túlnyomó részt animációs filmek, de a stock adatbázisok növekedése, minőségi javulása új lehetőségeket nyit meg.

Hajnal Péter szerint a lehetőség minden cég számára, adott a kérdés, hogyan élnek vele. „Nem rég tanulmányoztam a Wyzowl 2018-ra vonatkozó videó marketing kutatását. Abból kiderül, hogy a felhasználók 72 százalékaa szívesebben néz meg egy termékbemutató videót, mint olvassa el a használati útmutatót.”

Mindhárom szakember egyetértett vele, hogy a magyar vállalatok most kezdik felfedezni a videós marketingben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, így az idei év várhatóan a vállalati videós tartalomgyártás fellendülésének éve lesz.

Marketing

Zöldebb felfogás, empatikusabb légkör: a pandémia lehetőségei

A környezettudatosság és dolgozói empátia felé tolódás legalább annyira befolyásolja a jövőnket, mint az elmúlt másfél évet – ez derült ki a Summit Play tudásmegosztó felületére feltöltött rövid interjúkból.

Közzétéve:

A Marketing Summit Hungary új, videós felületén, a Lounge Group közreműködésében létrejött Summit Play-en a gazdaság különböző szektorainak legfontosabb szakértői tekintik át az elmúlt időszak tanulságait és a jövő lehetőségeit.

A csak ezen a platformon szeptember 29-től látható, hét exkluzív, zártkörű kerekasztal-beszélgetéseken terítékre kerülnek az FMCG-, a kereskedelmi szektor, a gyógyszer- és egészségipar, a pénzügyi, a közlekedési szektor kihívásai és lehetőségei, de az innováció és a marketing szerepének felértékelődéséről is elsőkézből informálódhatnak az érdeklődők.

A gyorsan mozgó óriások

Szektortól függetlenül a legnagyobb vállalatokat hosszúra nyúló döntéshozási folyamataik miatt sokan egy lassan mozgó óriásnak képzelik el, azonban mostanra kijelenthetjük, hogy ez az analógia tévesnek bizonyult. A marketingszakemberek rámutattak, hogy a járványhelyzetből eredő kihívásokra rendkívül gyorsan és rugalmasan kellett reagálniuk. A lendületes döntéshozás eleinte a túlélést szolgálta, de később a szakemberek ezt a képességet bizonyos értelemben már versenyelőnnyé is tudták kovácsolni.
Környezettudatosabbak lettünk

Arra a kérdésre, miszerint a pandémia alakította-e az emberek energiafogyasztási szokásait Jákó Eszter, az MVM csoportszintű kommunikációs igazgatója meglepő választ adott: szerinte a járványhelyzet az emberekben összekapcsolódott a bolygó és az emberiség jövőjével, ami egy komoly attitűdváltást eredményezett. A kommunikációs igazgató szerint ennek köszönhetően erősödött a környezettudatosság és a fenntarthatóság az emberek fejében, ami kiemelten pozitív hozadéka a COVID-válságnak. Nem csak az energia, de a bankszektor képviselője számára is a klímavédelem növekvő szerepe volt az egyik fő tanulság, amely az iparágban az eddig még kevésbé láttatott zöld bankolás jelenségében képeződött le, sőt időközben a logisztikai üzletág alappillére és fő mozgatórugója is a fenntarthatóság lett.

A személyes kapcsolatok felértékelődtek

A kerekasztal- beszélgetés szereplői az előzetes interjúk során kiemelten fontosra értékelték azokat az alapvető emberi értékeket, amelyek kritikusnak bizonyultak az elmúlt időszakban: nagyfokú bizalomra, empátiára és odafigyelésre volt szükség a dolgozói közösség minden szintjén. A munkatársak az otthoni munkavégzés ellenére is magas szintű szakmaiságot képviseltek a munkájuk során, azonban emberileg a legtöbb kolléga kifejezetten nehezen élte meg, hogy szinte egyik napról a másikra drasztikusan csökkentek a személyes interakciók és mindez nagyban kihatott a csapatkohézióra.

A tematikus kerekasztalok egy-egy megszólalójával az interjúk már megtekinthetőek a Marketing Summit Play Magazin rovatában és mind a hét beszélgetés teljes terjedelmében elérhető lesz a felületen szeptember második felében.

Tovább olvasom

Marketing

A Positive Adamsky lett a Főtaxi és a Budapesti Taxi social media ügynöksége

Meghívásos tenderen választotta ki a Főtaxi és a Budapest Taxi a Positive Adamsky digital&social tagügynökségét a társaság social csatornáinak kezelésére.

Közzétéve:

A Stelius Befektető Zrt. mindkét taxis tagvállalata, a Főtaxi és a Budapest Taxi is a Positive Adamsky social tagügynökségének ügyfele lett a fiatalok felé nyitó kommunikációs stratégia részeként. A Budapest Airport, a Budapest Park és a MONYO Land hivatalos taxitársasága az új célcsoportok elérése mellett a sofőrök márka iránti lojalitását szeretné növelni.

“Cégünk 1913-as alapításával a legrégebbi budapesti taxitársaság; 108 éve szolgáljuk az utasok kényelmét, ebbe az élménybe a fiatalokat is szeretnénk bevonni. A fiatalokkal rezonáló hangnem és stílus kialakítása a social mediában alapfeltétel, ennek megvalósítására a Positive Adamsky kreativitásában láttuk a megoldást” mondta el Reich Ádám, a Főtaxi Zrt. vezérigazgatója.

Tovább olvasom

Marketing

Két magyar borlapot is díjazott a Wine Spectator

Két budapesti étterem, a Felix Kitchen & Bar, valamint a Winescape Budapest Borbár is szerepel az amerikai bormagazinnak a világ legizgalmasabb borlapjait felsoroló idei listáján.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Wine Spectator, a világ legbefolyásosabb, számonként hárommillió olvasót megszólító amerikai bormagazinja évtizedek óta minden esztendőben közzéteszi Restaurant Award listáját, amelyben a Michelin-csillagokhoz hasonlóan három kategóriában díjazza a világ legizgalmasabb borlapjait, egy (Award of Excellence), kettő (Best of Award of Excellence), illetve három (Grand Award) poharat adományozva – közölte a két budapesti étterem az MTI-hez szerdán eljuttatott közös sajtóközleményükben.

Mint hangsúlyozták,

a Wine Spectator listájára most először került fel két magyar étterem is.

A Felix Kitchen & Bar egyetlen magyar étteremként idén már másodszor kapta meg az egypoharas elismerést. Az étterem borprogramját vezető Czinki Tamás – aki Magyarországon egyedüliként érte el a Master Sommelier titulust – külföldi tapasztalatait hasznosítva állította össze a csaknem 500 tételes borlapot, különös hangsúlyt fektetve a nemzetközi szelekcióra – áll a közleményben.

Tájékoztatásuk szerint a Felix borlapján fókuszban vannak a klasszikus bortermelő régiók: Champagne, Burgundia, Piemont, ahol a legnagyobb nevek mellett az általuk felfedezett termelők is hangsúlyt kapnak, de az újvilági borok, például az Egyesült Államok vagy Ausztrália ikonikus borászatai is feltűnnek a kínálatban.

A másik díjazott étterem a Winescape Budapest, amelyet a Borigo bormagazin stábja üzemeltet. A Winescape a járvány miatt mindössze pár hónapja tudott kinyitni, ezért is tartják nagy eredménynek a Wine Spectator díját.

A bormagazin szakértői csapata elsősorban a magyar borokra fókuszál, de emellett egy izgalmas, olasz és spanyol borokból álló listát is összerakott: a teljes borlap több mint 400 borból áll, a bár pincéjében pedig 3000 palack várja a vendégeket.

Bányai Gábor Botond tulajdonos, a Borigo főszerkesztője munkáját Bálint László (nemzetközi borakadémikus, WSET oktató, portfolió tanácsadó) és Vörös Attila (WSET oktató, head sommelier) segíti.

Tovább olvasom