Kövess minket!

Marketing

Asszonymarketing Erdélyből

A női kisvállalkozók a piac egy különleges szegmensét képviselik, az erdélyi női vállalkozók pedig ennek a csoportnak egy még speciálisabb metszete. Másképp beszélnek, másképp alkotnak, és mást is árulnak. Nincs konkurenciaharc köztük, olyannyira, hogy nemrégiben marketingfókuszú egyesületbe tömörültek, ahová nem engednek be férfiakat, ahogy Facebook-csoportjukba sem. Mindezt egy tradicionálisan működő társadalomban, ahol a férfiak még mindig nem engedik a nőket a nagy pénzek közelébe, olykor még kezet sem fognak velük. Riport az asszonyok marketingjéről az országhatár másik oldaláról.

Czirjék Kati négygyermekes édesanya, egy nagy falu lelkészének a felesége. A tanítást és az anyaságot, valamint a lelkészfeleségek klasszikus feladatait hagyta félbe, hogy vállalkozást építsen. Ott hagynia ugyan nem sikerült, és a vállalkozás is csődöt mondott, de ez sodorta őt a marketing és az erdélyi vállalkozó nőket összefogó egyesület megalapítása felé.

„Akkor találkoztam először a marketinggel mint fogalommal és mint tevékenységgel, amikor food businesst építettünk angol piacra. Mivel mindent mi magunk csináltunk, a mély vízben kezdtem, ráadásul meglehetősen modern eszközökkel ismerkedtünk meg, mert az angol piac egy kicsit fejlettebb, mint az erdélyi. Ekkor döbbentem rá arra, hogy van érzékem a marketinghez, és szeretem is csinálni. Amikor ez a projekt lezárult, hazajöttem, és elkezdtem gondolkozni, hogy mihez kezdjek azzal a tudással, amit ott megszereztem” – mondta Czirjék Kati.

„Az első és legfontosabb különbség a nyugati és az erdélyi piac marketingje között a pénz, amit erre szánnak a vállalkozások – magyarázta. – Nyugaton már kisfilmekben gondolkoznak, mi pedig még mindig az írott szövegnél tartunk. Mi még csak most kezdünk rádöbbenni arra, hogy a marketingnek milyen hatalmas ereje van, és hogy vevőszerzés szempontjából milyen fontos eszköz. Az erdélyi piac azonban több szempontból is nagyon érdekes, például három nyelven kell kommunikálni. Magyarul, románul, és hogy a két nép biztosan értse egymást, angolul is.”

Kulturális jellemzők a marketingben

„Az erdélyi marketing jellegzetes vizuális elemekkel operál – fenyőfákkal és tulipánokkal –, mert ezzel valamilyen ősiességet próbál kifejezni, míg mondjuk az angol mindig eredeti, újszerű logót akar. Mi szeretünk az ősi motívumokhoz nyúlni, amelyek még élnek egyes szakmák – hímzés, bútorfestés – miatt, de ez vizualitásában mégis monoton.

Kommunikációban is eljutottunk már a termék dicséretétől odáig, hogy miért hasznos az a vevő számára, egy nyugati cég ugyanakkor már arról beszél, hogy hogyan készül az adott termék, és mit tesz hozzá a vevő életéhez.

A kilencvenes–kétezres években született városiaknak már szükségük van a történetekre, mert nem szerves része az életüknek, hogy hogyan keletkezett egy-egy termék. Mi annak idején minden nyáron festettük a kerítést és a kisszéket, ma viszont már van olyan workshop, ahol megtanítanak téged szeget ütni és egy kisebb bútordarabot lefesteni. A workshop értelme, hogy lásd, hogyan készül az, amit megvettél, de nagyon kevesen használják még Erdélyben ezt a unique selling pointot” – mesélt a változásokról Czirjék Kati, vagy ahogy a falujában emlegetik: a papné.

„Lehetnénk mi azok, akiknek életfáik és tulipánjaik vannak, hogy ha ezek egymástól különböznének. Sokan azonban spórolnak a grafikusi költségen, vagy barterben dolgoznak, ezért nincs kimunkálva úgy a termékek vizuális megjelenése, hogy az kellően különbözzön. Kérdés, hogy te külföldiként meg tudod-e különböztetni a tulipánt a tulipántól” – mondta el Czirjék Kati a Médiapiacnak. A Női Vállalkozók Erdélyben találkozóján egyébiránt mindenki kézzelfogható terméket mutatott be, alig akadt szolgáltatás, és bár zavar volt az arcokon, senki nem szégyellt előállni azzal, amit csinál.

Közösség a tradíciók és a jelenkor metszetében

„Nálunk minden szerepet vinned kell, hogy elismerjenek, és elfogadjon a társadalom, nem bocsátják meg neked, ha nem remekelsz minden téren. Az pedig minden közösségben kiderül, hogy kié a legjobb kalács és a legszebb liba. Ezek a nők nehezen tudnak visszatérni a munkaerőpiacra, és mivel pragmatikusan gondolkoznak, megpróbálják azt eladni, amiben igazán jók. Másrészt a közösségben nem vérre megy a harc, ami a vállalkozások méretéből is adódik, és mivel a kommunizmusból jövünk, nem lettünk még klasszikus, kapitalista alapokon szerveződő fogyasztói társadalom” – magyarázta a lelkészfeleség.

„Régen mondták, hogy ahhoz, hogy felnevelj egy gyereket, kell egy egész falu. Ahhoz, hogy működtess egy vállalkozást, kell egy egész háló. Abból adódóan, hogy hagyományos társadalomban nőttek fel, a nők teljesen másképp építik ezt a hálót. Mi tudjuk, hogy mindent akkor csinálhatsz jól, ha a többi nő segít neked, ez az egész előképe. Nem vállalkozóknak szánták őket, ezért ismeretbeli hiányosságaik is vannak.

Szükség volt egy helyre, ahol választ kaphatnak a kérdéseikre, anélkül, hogy bárki kioktatná őket.

Egy nő eleve nehezen osztja meg másokkal a bizonytalanságát, ehhez bizalmi kör kell” – mondta Kati, akinek nyelvszakos tanítóként a kommunikációs stratégiák a szívügye. Szerinte a női kommunikáció sokkal inkább az érzelmekre hat, kevesebb tényt közöl, és sokkal inkább problémákra adott válaszokból áll. A nyolcvanas években születettetek körében oly népszerű story tellingben is sokkal jobbak a nők.

„Nem tudjuk, hogy milyen a férfi és a női vállalkozók aránya Erdélyben, de azt látjuk, hogy az utóbbi két-három évben nagyot nőtt a számuk. Magyarország rendelt egy kutatást az anyából vállalkozóvá vált nőkről, aminek az lett az eredménye, hogy a nők megmaradnak kisvállalkozónak. Ennek az egyik oka, hogy több területen teljesítenek egyszerre, másrészt egy bizonyos szinten már számít, hogy nő vagy-e, vagy férfi, előfordul a mai napig, hogy nem fognak veled kezet, ami annak az árulkodó jele, hogy nem tekintenek rád üzleti partnerként. Ahhoz, hogy növekedj, a nagyokkal kell szövetkezned, nőként viszont nehéz a férfiakkal szövetkezni, mert nem fogadnak be, és olykor még meg is nehezítik a dolgod” – magyarázta Czirjék Kati.

A bárányok nem hallgatnak, hanem újrahasznosulnak

Kelemen Kinga háromgyermekes anyuka, aki használt gyapjúholmikból készít gyerekholmikat. Woollymania nevű brandje akkor született, amikor a harmadik gyermeke textilpelenkáihoz próbált pelenkavédő gyapjúkülsőt varrni.

„A Woollymania mellett egy másik csoportot is kezelek, egy néhány ezres közösséget, amelyben olyan anyukáknak nyújtunk segítséget, akik maguk varrják meg a holmikat. Ebbe a csoportba rengeteg energiát öltem, napi rendszerességgel posztoltam, megosztottam a tapasztalataimat, mert amit megosztasz, azt visszakapod” – magyarázta Kinga a közösségbe fektetett energia hasznosságát. Szerinte a női vállalkozók csoportjában az a jó, hogy senki sem torkolja le a másikat, ha föltesz egy kérdést, és nem konkurálnak egymással: mindenkinek van hely a piacon. Közösek a problémáik, és az elmagányosodástól is megmenti őket a jó hangulatú közösség. Csak női kliensei vannak, és mint mondja, csak női nyelven beszél.

„A vevőim a nyitottságomra, a kommunikációs stílusomra harapnak. Nincs üzleti fanyelv, póz, nyakkendő. Fáradt anyukák vannak, akik éjjel tizenegykor kommunikálnak. Én pedig belőttem egy egyre szélesedő piaci réteget: azon szülőkét, akik tudatosan keresik a kiváló minőséget és a fenntarthatóságot” – magyarázta üzleti modelljét Kelemen Kinga.

Langalettik a digitális zajban

Mátyás Adél sokáig úgy képzelte el, hogy az ő helye egy csinos kis irodában van, papírokat tologatva, gondolkodva. Mindig vonzotta azonban a kétkezi alkotás világa, ezért gyerekjátékok tervezésébe fogott.

„Nem tudatos választás volt, egyszerűen így alakult – mesélte. – A babák szeretete már egész kicsi koromtól kísér, és nagyjából öt éve merült föl bennem az a kérdés, hogy vajon tudnék-e én is babát készíteni? Majd amikor eljött a keresztfiunk születésnapja, elkészült a legelső Babra könyv. Varrótudásom roppant csekély volt, vagy talán semmi. Ennyi tapasztalattal vágtam bele, de idővel nagyon megszerettem a varrást, amit elképesztően kreatív és érdekes szakmának tartok.”

„A hosszú lábú Langalettik a kedvenceim, nyurga testük rugalmas, kecses, és mindenhova el lehet cipelni őket magunkkal. Talán azért is vásárolják meg a játékaimat, mert érzik, hogy szeretem őket. Zsigerből jön a kommunikáció, viszont vannak napok, amikor a muszáj az úr. Muszáj szakmai tartalmat posztolni, muszáj új platformokon is nyitni” – magyarázta Adél, aki úgy tapasztalja, hogy egyre több időt fordítanak keresgélésre az emberek, sokkal jobban megválogatják, hogy mit vásárolnak, és hogy azt kitől veszik meg. A közösségi platformokon szerinte könnyű kommunikálni, ha a potenciális vevőkhöz hasonló ember az eladó, de ezt egy weboldalon már nehezebb visszaadni. Ott a hitelességet már másként kell megjeleníteni, fontos, hogy szavak nélkül is látható legyen: a termékek értéket képviselnek. Mivel óriási a digitális zaj, többféle csatornán jelen kell lenni annak érdekében, hogy közel lehessen férkőzni a vásárlókhoz.

„Az első perctől kezdve brandépítésben gondolkoztam, még ha ez nem is volt teljesen tudatos lépés. Bohókás, játékos logót szerettem volna, ami könnyen megjegyezhető, és emellett gyerekbarát színében és formavilágában is. Ugyanakkor olyan, ami különbözik a versenytársakétól: azt akartam, hogy aki csak ránéz, azonnal tudja, ez egy Zacsika Szöszmöt játék – mondta Mátyás Adél. – A játékaimnak melegséget, jó emlékeket és különleges alkalmakat kell felidézniük a vásárlókban, mert visszatérők nélkül nem működhet egy vállalkozás, de brandet, márkát sem lehet építeni.”

Uzsonnászacskókkal a szeméthegyek ellen

Balázs Panna nem kevesebbet, mint a zero waste életstílust tűzte ki célul maga elé, így született meg a Greenmade. Kínálatában a mosható arctisztító korongtól kezdve az élethosszig használható uzsonnászacskóig rengeteg olyan termék megtalálható, amely kiváltja az eldobható verziót. Ritka kivételként terepről, az online marketing világából érkezett.

„Amikor házba költöztünk, észleltük, hogy könnyedén megtöltünk szeméttel egy 240 literes kukát. Hamar rájöttünk, hogy nem egy másik kuka a megoldás, hanem az, hogy kevesebbet szemetelünk. Ebből bontakozott ki az a küldetés, hogy másoknak is segítsek környezettudatos termékekkel” – kezdte Panna, aki most már két kisgyerekkel és óriási hittel küzd a pazarlás és a szeméthegyek ellen.

„Láttunk egy filmet egy vagány méhviaszos csomagolóanyagról, amit nagyon szerettünk volna kipróbálni, de csak Kanadából tudtunk volna rendelni. Így azonban amit visszaadtam volna egy természetbarát csomagolóanyaggal, azt elvettem volna a szállítással. Valamivel később fölmerült egy anyák alkotta csoportban, hogy ezt meg lehet itt is csinálni, így lett a méhviaszos csomagoló az első termékünk, és ezzel elindult egy lavina. Soha többé nem kellett azon gondolkoznom, hogy mit is gyártsak, mert a vásárlók igényei hozták az ötleteket” – ült le Balázs Panna az előadása után, arcán mosoly, kezében az egyik uzsonnástasakjában szendvics.

„Erdélyben két párhuzamos közösség él együtt, és ezek a világok gyakran nem is tudnak egymásról. Mi Marosvásárhelyen nagyon sokat teszünk azért, hogy szelektíven gyűjthessük a szemetet. Fogalmunk sem volt ugyanakkor arról, hogy a szomszédjaink egy ugyanilyen román csoportban ugyanilyen kezdeményezéssel kínlódnak. Van egyfajta fal közöttünk, amit én akkor tapasztaltam meg, amikor kézműves termékeket próbáltam eladni. Amikor a Facebookon áttértem a kétnyelvű posztokra, a magyar változatot vettem előre, de ez elijesztette a román vevőket, nem görgettek le. Amikor pedig a román szöveget írtam előre, akkor a magyarok nem görgetett le a magyar nyelvű posztig. Most a Facebookot magyar, a románok körében sokkal népszerűbb Instagramot pedig román nyelven használom, így mindenki boldog” – mondta Balázs Panna, aki elhagyta a tipikus erdélyi, székely motívumokat, mert annak, amit árul, mindenki számára fogyaszthatónak kell lennie. Vásárlói ugyanakkor mégis egytől egyig ugyanabból a körből kerülnek ki.

„Sokakat indít el az anyaság a vállalkozói lét felé, mert ez egy akkora váltás az életben, hogy más területekre is óriási hatással van. Én kiváltságos helyzetben vagyok, mert a vásárlóim nagy része hasonló hozzám: erdélyi, kisgyerekes nő. Ugyanabban a cipőben járunk, ezért nincs kommunikációs stratégiám, csak brutálisan őszinte vagyok a hétköznapokkal kapcsolatban” – árulta el Balázs Panna.

Marketing

Tetemes bírságot kapott az eMAG a GVH-tól

Akciótartási gyakorlata tartósan tisztességtelen volt a fogyasztókkal szemben.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

200 millió forintos bírságot szabott ki és mintegy 4 milliárd forint összegű jóvátételre kötelezte az eMAG online áruház üzemeltetőit a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel; az eMAG elfogadta a döntést.

Az eMAG közleményben megerősítette a GVH-val kötött megállapodás tényét. Közölte, hogy

kifizetik a kirótt bírságot, minden vásárlójuknak 3 ezer forint értékű kupont biztosítanak, továbbá a hazai kis- és középvállalkozások online értékesítési tevékenységét több mint 4 milliárd forint értékű programmal segítik.

A GVH tájékoztatása szerint 2014 júliusáig visszamenőleg vizsgálták az eMAG webáruház több száz kampányát érintő akciótartási gyakorlatát. Megállapították, hogy akciótartási gyakorlata tartósan tisztességtelen volt a fogyasztókkal szemben.

Az eljárás feltárta, hogy a vállalkozáscsoport a kampányok során nem alakított ki olyan belső szabályokat, amelyek biztosították volna, hogy “eredeti” árként a termék tényleges, jellemző ára jelenjen meg, az áthúzott árak korábban csak alkalomszerűen, nagyon rövid időre érvényesültek.

A GVH közleménye szerint a cégcsoport az eljárás során együttműködött a versenyhivatallal, és vállalta a jogsértés jóvátételét célzó intézkedéscsomag megvalósítását.

Ismertetik, hogy ennek keretében az eMAG

  • felhagy a megtévesztő akciókkal,
  • átalakítja árképzési és árfeltüntetési gyakorlatát,
  • az elmúlt 12 hónapban vásárló fogyasztókat egyenként 3000 forint értékű kuponkedvezményben részesíti, összesen legalább mintegy 1,08 milliárd forint értékben,
  • nagyságrendileg 2,88 milliárd forint értékben vállalja, hogy elősegíti a magyar vállalkozások online kereskedelmi jelenlétét: egyebek közt jutalékcsökkentéssel, oktatással, hirdetési felülettel és logisztikai szolgáltatásokkal támogatja majd partnereit.

A GVH A vállalások teljesítésének előírása mellett 200 millió forint bírság megfizetésére is kötelezte a platform üzemeltetőit, a Dante International SA-t, illetve az Extreme Digital – eMAG Kft.-t, amelyek azt is vállalták, hogy nem támadják meg bíróságon a GVH döntését – közölte a hatóság.

További vállalások

Az eMAG az MTI-nek küldött közleményében közölte, hogy kifizeti a 2018-as Black Friday kapcsán kirótt bírságot.

Az eMAG álláspontja szerint a Black Friday akciók megszervezésénél mind az árazás, mind a készletezés vonatkozásában körültekintően járt el, nem tévesztette meg a fogyasztókat. Ugyanakkor az eljárás minden fél számára megnyugtató lezárása érdekében olyan megállapodást kötött a GVH-val, amely lehetővé teszi a vitás helyzet gyors lezárását, emellett pedig a magyarországi online kereskedelem fejlődését is elősegíti.

A webáruház kiemelte, vállalja, hogy leárazásai során egy adott termékre az adott árengedmény mértékének megállapítása során a viszonyítás alapjául mindig a megelőző 30 nap során alkalmazott legalacsonyabb árat veszi alapul, elejét véve a jövőbeni vitás helyzeteknek.

Az eMAG közölte, bruttó 3 ezer forint értékű kupont bocsát ki minden olyan ügyfele számára, aki az előző 12 hónapban az eMAG.hu-n bármilyen értékben vásárolt akár az eMAG-tól, akár egy Marketplace-partner kereskedőtől. A vásárlók fiókjaiban jóváírásra kerülő kupon 6 hónapig lesz érvényes, és legalább 10 ezer forintos kosárérték elérése esetén lehet majd beváltani.

Az eMAG Magyarország a következő három évben mintegy négymilliárd forint értékű befektetést valósít meg a magyarországi vállalkozások online értékesítési lehetőségeinek fejlesztése érdekében az eMAG Marketplace-en keresztül. Elindítják az Open Hungary programot, amelynek keretében a Marketplace-en korlátlan ideig 50 százalékos kedvezményt biztosítanak az eladások után minden olyan, Magyarországon működő vállalkozásnak, amelyek kis, közepes vagy nagy gyártási sorozatban, vagy kézművesként nem élelmezésű termékeket állítanak elő, és éves nettó árbevételük 100 millió forintnál alacsonyabb. E vállalkozások számára az eMAG Marketplace 3 éven keresztül 25 százalék kedvezményt nyújt a logisztikai szolgáltatásokra, továbbá a programban részt vevő, értékesítést végző nonprofit szervezetek jutalékát teljes mértékben elengedi – közölte a webáruház.

A tájékoztatás szerint az eMAG Magyarország Marketplace-én jelen lévő kereskedők feltölthetik meglévő ajánlataikat az eMAG román és a bolgár platformjaira is. A vállalat három éven keresztül minden hazai partner számára egymillió termékig ingyenesen lefordítja az áru adatlapjait bolgár és román nyelvekre, illetve ugyanennyi ideig biztosít ingyenes, helyi nyelven működő ügyfélszolgálati szolgáltatást a magyar partnereknek a két piacon. Az eMAG Magyarország a teljes szállítási folyamat megszervezésével, továbbá a Romániába irányuló értékesítések esetén integrált logisztikai szolgáltatás biztosításával segíti a két régiós ország piacára nyitni kívánó kereskedőket.

A magyar kkv-kat támogató programban az eMAG 81 új munkahelyet hoz létre Magyarországon, és elindítja az eMAG Fulfilment in Hungary programot, amelynek keretében legalább 3 éven keresztül lehetővé teszi a hazai Marketplace-partnerek számára saját magyarországi raktárainak használatát, tárolási szolgáltatással, termékleltározással, megrendelés felvétellel, átvétellel, csomagolással, szállítással, visszaszállítással és ügyfélszolgálattal együtt – közölte az eMAG.

Tovább olvasom

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom