Kövess minket!

Marketing

Árverések és hírverések

Az elmúlt évtizedekben meghatározó változások mentek végbe a műtárgypiacon. Hazai viszonylatban a rendszerváltás, később a válság jelentett komoly kihívást, napjainkban pedig a gyűjtői kör átalakulása figyelhető meg. Virág Judit a műkereskedelem helyzetéről, a marketing fontosságáról beszélt.

Hogy néz ki a nemzetközi és a magyar műkereskedelmi piac?

Mindkét piacon áremelkedés tapasztalható a 2008-as nagy válság vége óta. A külföldi piacok nagy szárnyalásához az is hozzájárul, hogy a kortárs művészek is szerepelnek az aukciós piacon, akiknek a művei hihetetlen magas árat tudnak elérni. De a nyugat-európai és a tengerentúli piacokat – amelyek olyan festőkkel foglalkoznak, akiknek alkotásaira Japánból épp úgy lehet vevő, mint Angliából vagy Olaszországból – nem lehet összehasonlítani kis országunk kis piacával. Az már eleve determinálja a lehetőségeket, hogy milyen léptékű a két piac. A magyar piacon lévő festményeket alapvetően a hazai gyűjtők vásárolják, csak 10-15 százalékát veszik meg külföldiek.

Kijelenthető, hogy a hazai műkincspiac a válság óta egyre stabilabb és kiszámíthatóbb?

Sem a forgalmat, sem az érdeklődést tekintve nem értük el a válság előtti időszakot, de nagyon stabil és abszolút kiszámítható piacról beszélhetünk. Hogy érzékeltessem mindezt: 2007 karácsonya volt a csúcsok csúcsa: egy aukción 1, 2 milliárdos forgalmat értünk el. Most három aukciónk van egy évben, a forgalom másfél-két milliárdos.

Ugyanakkor a rendszerváltás óta eltelt huszonnyolc év elég volt ahhoz, hogy minden festő, minden korszakából származó képe szerepelhessen az aukciókon és kialakulhassanak az árak. Megvannak a tapasztalatok, az előzmények és van mihez nyúlni, amikor egy festmény értékét kell meghatározni.

Egyetért azzal, hogy az aukciós piacot a műgyűjtők uralják, akik divatot kreálnak, majd utasítanak el?

Nem. A magyar piac jellemzően követi a nemzetközit, tehát ha ott egy stílusirányzat megerősödik, az előbb-utóbb be fog gyűrűzni a magyar piacra is.

Jelen pillanatban azt látjuk, hogy az izmusok korszaka a legvonzóbb, de teljesen mindegy, mi a divat, Renoir, Monet, Cézanne, Munkácsy, Gulácsy vagy Rippl-Rónai – hogy csak néhány nevet említsek a nagy klasszikusok közül – képei mindig nagyon magas árat ér el.

Azért az elmondható, hogy a médiában a műtárgypiac pénze is pozícionálja egy adott mű értékét. Az elragadtatás mértékét sokszor nem a műtárgy kvalitásai, hanem a piac érdekei és főleg a gyűjtők pénze határozza meg.

Egy műtárgy annyit ér, amennyit kifizetnek érte. Az aukciós árakban előfordulhatnak irracionalitások pro és kontra. Ez attól is függ, hogy egy aukción hány gyűjtő licitál ugyanarra a tárgyra, és nyilván számít a pillanatnyi pszichózis is. Nem gondolnám ugyanakkor, hogy kizárólag a gyűjtők határoznák meg az adott mű értékét, bár a piacon lévő pénz mennyisége nyilván sokat számít.

Az, hogy egy alkotás mennyit ér, nagyon sok mindentől függ: elsősorban attól, hogy ki festette, továbbá az életmű nagyságától, a mű kvalitásától, attól, hogy hol helyezkedik el az adott festmény az életművön belül, és számít a festmény témája, mérete és nem utolsósorban az is, hogy az adott művet mennyire lehet beilleszteni az adott kor nemzetközi művészetébe. Egy olyan kép, amelyet például Czóbel Béla vagy Ziffer Sándor Párizsban festett a 20. század elején Matisse vagy Vlaminck szomszédságában, műtermében, az övékhez hasonló stílusban, belehelyezhető a nemzetközi kontextusba, az értéke is nagyobb lesz tehát. Befolyásoló tényező az is, hogy mi egy festmény provenienciája, vagyis előtörténete. Ha végig tudjuk kísérni egy festmény sorsát, például azt, hogy egy Munkácsy-képet maga a festő emelt le az állványáról és adott át a műkereskedőjének, valamint ismerjük a festményt megvásárló későbbi gyűjtők nevét is, az hozzátesz a kép értékéhez. Egy fiatalon meghalt festő életműve sokkal kisebb, mint egy hosszú életet élő művészé. Egy néhány tucatot számláló életműből előkerülő darab a ritkasága miatt érhet el magas árat, persze csak akkor, ha a fent felsorolt szempontok is érvényesek.

Kiállítás a Virág Judit Galériában

Egy olyan közegben, ahol szinte bármi megtörténhet, sokszor értelmes magyarázat nélkül, mennyire lehet a kommunikációt tudatosan alakítani?

Nagyon tudatosan dolgozunk, mindent előre megtervezünk. Kiállítás szempontjából két-három évre előre gondolkodunk, az aukciók pedig adottak.

Elsősorban az alkotásokat és az aukciót kommunikálják?

A Virág Judit Galéria egy brand. Kommunikáljuk az imázsát, a szerepét, a hitelességét, az elveinket, a céljainkat, egy-egy aukción pedig azokat a festményeket, amelyeket bizonyos szempontból a legfontosabbaknak tartunk. Számunkra lényeges, hogy hiánypótló kiállításokat rendezzünk, és albumokat adjunk ki: 2016-ban volt egy Berlin-Budapest, idén lesz egy Párizs-Budapest kiállításunk. Küldetésünk, hogy elhelyezzük a nemzetközi kontextusban a magyar festészetet, illetve hogy olyan képeket találjunk meg és mutassunk be, amelyek az elmúlt évtizedekben elkallódtak.

Az utóbbi években a gyűjtői kör összetétele és ezzel párhuzamosan az érdeklődés is kezd megváltozni. Kik jelentik a célcsoportot?

A képzőművészet iránt affinitást érző emberek. A rendszerváltást követően a magángyűjtők mellett megjelentek az intézményi befektetők is, valamint a külföldi vásárlók. Vevőkörünk összetétele nagyon változó: sem az életkoruk, sem a társadalmi státuszuk, sem a foglalkozásuk nem specifikus. Egy biztos: olyan emberek, akiknek fontos a művészet, a magyar festészet, és akik a gyűjteményük építésével nagyon sokat tesznek. Napjainkban főleg a kortárs kiállításainkat látogató Y generáció képviselői jelentek meg a piacon.

A Christie’s és a Sotheby’s is a privát értékesítés felé tendál. Önök hogyan érik el a célcsoportot?

Online és papír alapú eszközökkel, egy pr-cég pedig azon dolgozik, hogy elhelyezze a híreinket a sajtóban. A weboldalunk mellett több közösségi média oldalt működtetünk, de megmaradtak a képeslapok és a katalógusok, amelyeket online is eljuttatunk egy közel tízezres címlistára.

A magyar gazdasági elitről, a felső tízezerről beszélünk?

Két-háromezerre tehető a vásárlóink száma, egyáltalán nem biztos azonban, hogy közülük mindenki a felső tízezerhez tartozik.

Százezer forintért is lehet már igazán minőségi grafikát venni nálunk.

A Virág Judit Galéria téli árverése 2015-ben

Mennyire élnek olyan marketingfogásokkal, mint például egy-egy olyan festmény részvétele az árverésen, amely emeli ugyan a színvonalat, de ténylegesen nem eladó?

Nemzetközi piacokon kortárs művészeknél előfordul, hogy egy kortárs művekkel foglalkozó galéria egy képet aukcióra bocsájt, majd visszavásárolja azért, hogy tíz év múlva lehessen hivatkozni rá. A magyar piacon ez abszolút elképzelhetetlen.

Egyes vélekedések szerint a marketing sokszor olyan kortárs műveket helyez középpontba, amelyeknek nem feltétlenül lenne ott a helye. A piaci stratégia határozza meg, mi válik a művészettörténet részévé?

Az alapvetés az, hogy a kortárs festőnek olyan kvalitásokkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik, hogy marketingeljék. Azokat a kortársakat lehet jól kommunikálni, akik mögött mértékadó és szakmai körökben elfogadott galéria áll, akik bele tudnak simulni a nemzetközi mainstream trendekbe. Fontos továbbá, hogy legyen saját, jól felismerhető nyelvezetük, stílusuk, és az is nagyon lényeges, hogy hol milyen kiállításaik vannak. A mi galériánkban jelenleg a legsikeresebb kortárs művész Radák Eszter. Szinte minden művét azonnal megveszik a gyűjtők.

Csontváry Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején című festményének árverése

Hogyan hatott a galériájuk imázsára, amikor 2012 decemberében 80 milliós kikiáltási árról indulva rekordáron, 240 millió forinton ütötték le Csontváry Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején című festményét?

Az aukciós árverési rekord minden piacon nagy dolog. Szimbolizálja és bizonyítja a galéria hitelét és szakmai tudását. A festmény egy soha nem látott, a piacon addig még nem megjelent alkotás volt, amely egyben az életmű egyik legfontosabb darabja is. Csontváry-mű nagyon-nagyon ritkán kerül az aukciós piacra. Majdnem egy évig dolgoztunk a képpel, mire megszületett ez a kimagasló eredmény.

A Forbes szerint a legbefolyásosabb magyar hölgyek egyike, aki egy férfiak által dominált világban ért fel a csúcsra. Az aukciós piacon csak Kieselbach Tamás jelent vetélytársat.

Egy szinten, egy nívón mozgunk. Szerintem mindketten elsők vagyunk. Lehet úgy rangsort felállítani, hogy egy adott évben kinek volt nagyobb forgalma, de nem igazán van jelentősége. Az abszolút rekord még nálunk van, de azt érzem, fej fej mellett haladunk egy nagyon korrekt versenyben, ami doppingol is minket, hogy még jobban, még többet dolgozzunk.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2017/9-10. számában jelent meg. Itt a hosszabb verziót olvashatja.)

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom

Marketing

350 ezernél is többen töltötték ki a konzultációs kérdőívet

Ütemesen nő a konzultációban résztvevők száma, a legfrissebb összesítés szerint meghaladta a 350 ezret a kérdőívet kitöltők száma – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden a magyar kormány Facebook-oldalán.

Közzétéve:

Borítókép: Magyarország Kormánya / YouTube

Dömötör Csaba videójában kiemelte: ez különösen ahhoz képest magas szám, hogy az újraindításról szóló konzultáció csak pár napja indult. Elmondta: a kérdőíven olyan témakörök szerepelnek, amelyek a mindennapjainkat érintik.

Az államtitkár közlése szerint várják az emberek véleményét a védettségi igazolványról, az este 8 óra utáni kijárási tilalomról, vagy az éttermek és a konditermek újranyitásáról.

Dömötör Csaba azt mondta: mindenkit arra bíztatnak, hogy vegyen részt. “Töltse ki Ön is, mert minden vélemény számít” – jelentette ki az államtitkár.

Tovább olvasom

Marketing

Új műsorvezetőt kap a népszerű kulturális podcast

Az ország egyik népszerű kulturális podcastja új műsorvezetőt kap. Szabados Ági, a Lapozz a 99-re! eddigi háziasszonya Vecsei H. Miklós színész-rendezőnek adja át a képzeletbeli stafétabotot.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Lapozz a 99-re! hazánk egyik népszerű kulturális podcastja, amely könyvekről és a könyvek mögötti történetekről szól. A produkció új műsorvezetőt igazolt: márciustól Vecsei H. Miklós beszélget a meghívott vendégekkel. A hírt a podcast eddigi háziasszonya, Szabados Ági jelentette be a műsorban, és így köszöntötte a rendhagyó, 75. epizódban új szerepkörében Vecseit:

– Boldog vagyok, mert szerintem egy méltó folytatása lesz a Lapozznak, hogy te veszed át. Nagyon szeretem a gondolataidat.

A színész-rendező elárulta: úgy érzi, hogy egy kicsit be volt zárkózva a színház világába, de sok más szféra érdekli, többek között a szociális témák, a komolyzene vagy éppen a könyvek.

– Szeretném a spektrumomat tágítani, úgy, hogy olyan embereket mutatok be, akik nagyon izgalmas dolgokkal foglalkoznak – mondta.

– A Lapozzban próbálom majd rávezetni a hallgatókat, hogy vegyék észre, ha az időt nem tartalmasan töltik. Olyan témákkal szeretnék foglalkozni, amelyek engem is érdekelnek, csak mondjuk eddig nem volt rájuk időm.

Márciustól nemcsak a műsorvezető személye, hanem az adások vizuális és zenei arculata is megváltozik. Viszont a podcast küldetése továbbra is az, hogy tartalomtól és műfajtól függetlenül az olvasás hasznosságát hirdesse. Az írók és az olvasók egy-egy epizódban a megszokottak szerint hosszabban beszélgetnek majd a fő témáról, a könyvekről, valamint azok szerzőiről, azt követően pedig a kulturális élet, a média ismert szereplői válaszolnak az olvasással kapcsolatos személyes kérdésekre és tippeket is adnak, hogy mit érdemes olvasni a szabadidőnkben.

– Nagyon köszönjük Áginak ezt a majdnem két évet, amit rengeteg munkával, energiával és szeretettel töltött meg. A produkciót a hallgatók eddig összesen 665 ezer meghallgatással tüntették ki, és egy közel ötvenezres közösség épült köré – nyilatkozta Román Balázs, a műsort készítő Betone Studio kreatív producere. A megújult Lapozz a 99-re! első epizódját március második hetétől érhető el az ismert podcast-lejátszókon – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom