Kövess minket!

Marketing

Ami eddig volt, az még semmi

Sokszínű, számos különböző (szub)kultúrából érkező közönség előtt rendezték meg az Uniqa Biztosító első Money Lounge rendezvényét, melynek célja az volt, hogy párbeszédet kezdeményezzen és kérdéseket vessen fel a digitális átalakulásról és annak a pénzügyi-biztosítási szektorra gyakorolt hatásáról.

A digitális átalakulás megítélése legalábbis vitatott: Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus – szakmájából fakadóan is – inkább a „valódi”, személyes emberi kapcsolatok híve, és ennek megfelelően elsősorban a veszélyeket hangoztatta. Felhívta a figyelmet arra, hogy óriási egyéni különbségek vannak abban, hogy valaki használni tudja a technológiát, vagy a technológia használja őt. Dr. Karafiáth Balázs, a ma már mindshift coach-ként dolgozó egykori technológiai vállalkozó is azt emelte ki, hogy

a Szilícium-völgyi szakemberek legfőképp azt keresik, a különböző kognitív torzításokat kihasználva hogyan lehet függőséget okozni.

Állítása szerint ez mutatkozik meg olyan apró változtatásokban is, mint az Instagram bejegyzésmegjelenítési sorrendje, ami az időegység alatt beérkező várható kedvelések számát manipulálja.

Az optimizmus (realizmus?) hangját Bálint Viktor, a BnL Growth Partners ügyvezető partnere képviselte, aki az exponenciális gyorsulást jellemezve arra hívta fel a figyelmet, hogy

ami eddig volt, az semmi ahhoz képest, ami előttünk van.

A robotok ma már nem csupán összeszerelő üzemekben dolgoznak vagy épp pizzát sütnek, de a szellemi munka területén is diszrupciót okoznak. Ugyanakkor szerinte ez a vállalkozás új aranykorát is elhozza, hiszen ha van egy jó fogyasztói ajánlatunk, akkor minden más beszerezhető hozzá:

  • az online közösség négymilliárd fős globális piacteret jelent
  • minden iparágban minimális, vagy legalábbis egyre alacsonyabb a belépési küszöb
  • a technológia exponenciális fejlődése segíti a vállalkozásokat

Viszont a hagyományos iparágak kihívások előtt állnak: egy általa idézett kutatás szerint például az amerikai fiatalok 71 százaléka szívesebben beszél a fogorvosával, mint a bankjával.

Részben erre is reflektált Kurtisz Krisztián, az Uniqa vezérigazgatója, aki arról beszélt, hogy digitális átalakulás helyett új üzleti modellekre van szükség, amelyek átrajzolják az iparágakat. Nem termékeket, hanem digitálisan is elérhető szolgáltatásokat kell fejleszteni, amelyek a végfelhasználó igényeit sokkal inkább szem előtt tartják, mint a viszonteladó partnerekét. Erre példának hozta a külföldön tesztjelleggel működő, teljesen automatizált járattörlés-biztosítást, amelynél nem csupán a kötés történik emberi közreműködés nélkül, de kárigényt sem kell bejelenteni: ha a rendszer a FlightRadar adatai alapján érzékeli a járattörlést, a biztosítást megkötőknek automatikusan kiutalja a kárösszeget.

Amikor már minden fogyasztó zsebében ott lapul egy komplett filmstúdió, a márkámról kialakított képet pedig a marketingosztály üzeneteinél sokkal nagyobb mértékben határozzák meg a közösségi oldalakon kapott hozzászólások, akkor a transzparencia megkerülhetetlenné válik.

Ebbe az etikus működésen felül még a költségek átlátható kommunikálása is beletartozik. Ha nyitunk a visszajelzések felé, azzal sebezhetővé válunk, és ez nyit utat a valódisághoz, az igazi kapcsolatokhoz, egy új minőséghez – erősítette meg Karafiáth Balázs is. Az Uniqa esetében az ügyfelek és a munkatársak is pozitív példaként élték meg, hogy a biztosító az első órákban csatlakozott a Green Holiday utazási iroda csődje miatt kárt szenvedettek zárt Facebook-csoportjához, ahol óránként tájékoztatták az embereket a megoldás folyamatáról. Breuer Péter – egyetemista, a SquAD ügynökség vezetője a fiatal generációk nevében is megerősítette, hogy számukra fontos a bizalom, és ahogy ezt egymásnak – pl. a couchsurfing keretében – meg tudják előlegezni, és a közösségi médiában is valósi, értékes kapcsolatokat tudnak ápolni, úgy ez az irány a vállalatok számára is nyitott lehet. Bálint Viktor szerint a személyesség skálázhatósága kulcskérdés:

hogyan érhetem el, hogy ezrek vagy milliók érezzék azt, ismerjük őket – viszont mindezt átlátható módon, hogy ne idegenítsük el a fogyasztókat.

Ugyanez a kérdés áll a munkaerő vonatkozásában is: az Uniqa vezérigazgatójának nagy dilemmát jelent, hogyan lehetne házon belülre hozni az innováció kultúráját, hiszen míg nemzetközi szinten 1000 insuretech (biztosítási technológiai) startupnál és vállalkozásnál mintegy 40.000 felkészült szakember tevékenykedik, a nagy cégeknél mindössze 3000 K+F munkatársat foglalkoztatnak.

Az eseményt lezáró kerekasztal-beszélgetésen konkrét kérdésként felmerült a blockchain-megoldások ügye is: elvileg előfordulhat, hogy az elosztott információtároláson alapuló rendszerekre felépül majd egy olyan világ, amely visszájára fordítja az intézményesedés évszázados folyamatát, és újra a természetes személyek kockázatközösségévé teszi a biztosítást, ehhez azonban a szabályozói oldal változására is szükség van. Mindenesetre az a biztosító jár majd jól, aki a legjobb facilitátorrá válik a kockázatporlasztásban – mondja Kurtisz Krisztián.

(Az Uniqa vezérigazgatója a nyitóképen egy kalóz társaságában látható. Utóbbi azt a veszélyt szimbolizálja, melynek hatására 1807-ben megalakult az első hazai biztosító, a Rév-komáromi Hajózást Bátorságosító Társulat.)

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom

Marketing

Forgalomélénkítő kampánnyal segítik a fürdőket

Forgalomélénkítő kampánnyal segíti a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a fürdőket: “Kikapcsol, gyógyít, feltölt” – ezzel a szlogennel indították el a napokban a legújabb, az ország gyógyfürdőit a középpontba állító belföldi és nemzetközi kampányát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint az MTÜ marketingkommunikációs eszközeivel az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került turisztikai szolgáltatókat támogatja.

A reklámkampány célja, hogy a forgalomélénkítés által növekedjen a szolgáltatók bevétele, ami hozzájárulhat az energiaköltségek kigazdálkodásához.

A november közepén elindított téli kampány az ország gyógy- és termálvízkincsét, világszínvonalú fürdőit népszerűsíti. A reklámok azonos üzenettel jelentek meg Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az MTÜ a téli imázskampány keretében olyan globális médiapiaci partnerekkel dolgozik együtt, mint a New York Times, a Le Figaro, a National Geographic, vagy Condé Nast Traveller.

Az online és social media kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kapnak a televíziós és print megjelenések, illetve a kampányfilm az online utazási irodák, köztük az Expedia és az eDreams Odigeo felületein is megjelenik. Emellett a légimarketing együttműködésekkel a hirdetések a British Airways, a Jet2 és a KLM légitársaságok oldalain is láthatóak.

Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte: a kialakult energiaválság által leginkább érintett turisztikai szolgáltatók között nagy számban találhatók fürdők, ezért is kerültek a téli kampány fókuszába. A cél, hogy minél több belföldi és külföldi utazót elérve hívják fel a figyelmet Magyarország világszínvonalú gyógy- és termálvíz kincsére, valamint az erre épülő hazai fürdőkultúrára. Bíznak abban, hogy a kampány jelentősen hozzájárul majd a magyar fürdők forgalmának növekedéséhez.

A közleményben kitértek arra, hogy az MTÜ november végétől tervezi az adventi időszakot meghatározó események, hagyományos karácsonyi vásárok belföldi és nemzetközi népszerűsítését is.

Borítókép: Fürdőzők a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda kültéri medencéjében

Tovább olvasom

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom