Kövess minket!

Marketing

All in! – Inspiráció és innováció

Immár hatodik alkalommal rendeztük meg Kutatás konferenciánkat, amely ezúttal – utalva az iparág előtt álló kihívásokra és feladatokra – az „All in!” szlogen jegyében zajlott, és négy „in”-es kifejezés, az inspiráció, az innováció, az intelligencia és az interpretáció köré szerveződött két nap alatt, négy tematikus blokkban. Ezúttal az első két blokkban – inspiráció és innováció – elhangzottakat foglaljuk össze.

Hoffmann Márta (TNS Hoffmann) megnyitójában elmondta: a tavalyi konferencián megtörtént a szembenézés a szakma részéről, így idén a közepébe kellett vágni („all in”). A szakember által vezetett első tematikus szekció az inspiráció köré szerveződött, ennek szellemében beszélgetett dr. Batta András zenetörténésszel (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem).

Inspiráció

Az IQ és EQ Liszt Ferenc szellemében (zenekutatás: inspiráció és innováció) címet viselő beszélgetés nyitánya Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című művének két ismert részlete volt, amely a maga idejében rendkívül újítónak számított. A zenemű Nietzsche azonos című könyvéből inspirálódott, és a komponista a zenei újításokat a filozófus körül akkortájt tetőző kultuszra, tehát egy aktuális divatra fűzte fel. „A zeneszerző élete állandó piackutatás. [A művek] nem a levegőbe születnek. Voltak olyanok, akik úgy lettek nagyok, hogy piacirányítók voltak, és voltak olyanok, akik úgy lettek nagyok, hogy piackiszolgálók voltak” – hangzott el. Haydn az előbbire, Mozart az utóbbira jelent kiemelkedő példát.

A zeneműnek nem pusztán a hangok, hangkapcsolatok képezik részét, hanem a kontextus is (például milyen élethelyzetben volt a szerző, milyen alkalomból született a mű, stb.), amelyet az előadóművésznek jó esetben ismernie kell, hogy a szerző elképzeléseit a lehető leghűbben interpretálja. Nemcsak a zeneszerzők vagy a zenetörténészek kutatnak tehát hivatásszerűen, hanem az előadóművészek is. Ez utóbbi, artistic research elnevezésű terület a zeneművek, a repertoár, a piaci ízlés vagy épp az előadási stílusok történetének kutatását is magában foglalja, és célja a piacképesség.

Szóba került a beszélgetés során a tehetségkutatás, a tehetség „piacosítása”, valamint a klasszikus és a modern viszonya is. Utóbbival kapcsolatban elhangzott: a modernitásnak meg kell találni a helyét, és nagyon is érdemes lehet bizonyos idejét múlt formáktól elszakadni (például muszáj-e komolyzenét „pingvinben”, azaz frakkban játszani, vagy érdemes megszólítóbb megjelenésre törekedni). Batta András hozzátette: soha nem volt még akkora szükség a zene közvetítésére, kontextusba helyezésére, a magyarázatra, a „beszédre”, mint mostanság.

Zsubori Ervin (InfoTandem) az adatvizualizáció témáját járta körül. Az előadó hangsúlyozta: a kutatás folyamatában a prezentáció kiemelt helyet foglal el, leginkább a színházi premierhez hasonlatos a szerepe. Egy kutatást számos módon lehet prezentálni: szövegesen, táblázatosan, grafikonokkal vagy éppen infografikus eszköztárt alkalmazva. Hogy ezeknek melyek az előnyei és a hátrányai, azt a szakember egy fiktív fagylaltkutatás különböző módszerekkel történő prezentációján keresztül mutatta be a közönségnek. A legjobb megoldásnak az infografikus prezentáció mondható, mivel az informatív, áttekinthető, alkalmas a lényegkiemelésre, feszes és színes, játékos. „Hátránya” mindössze annyi, hogy mindenképpen vizuális szakértelmet igényel, és ezzel összefüggésben pluszköltségeket ró a készítőkre.

Ezt követően Hoffmann Márta négy szakember, Ferenczhalmy Bálint (OTP Bank), Sin Aranka (Teva), Szabolcsi Vera (McDonald’s) és Virágh Miklós (Millward Brown) segítségével azt járta körül, milyen a márkatulajdonosi szemmel inspiráló kutatás. Az elhangzottak szerint az inspiráló kutatás emlékezetes, akár „katartikus”, maximálisan alkalmas a döntéstámogatásra, képes kizökkenteni a marketingest a napi rutinból, a megszokott nézőpontból, míg kutatói szempontból az olyan briefek ösztönzőek, amelyek miatt beleszeretnek az ügyfél által hozott témába, de nemcsak a tartalom, hanem a módszertan is lehet inspiráció forrása. Arra a kérdésre, hogy a tartalom vagy a forma lehet-e inkább inspiráló, az a válasz, hogy mindkettő. A szakemberek szerint értelemszerű, hogy jó tartalom nélkül mit sem ér a forma, de utóbbi szerepét sem szabad bagatellizálni. Az inspiráló forma segíti a befogadást a nem piackutatói hátterű, kevésbé az adatokra, inkább a tanulságokra kíváncsi döntéshozóknak, a látványos ábrákban „meg lehet kapaszkodni”, az igazán okos és szép vizualizációk akár mélyebben is beépülhetnek a vállalati kultúrába.

Arról megoszlottak a vélemények, hogy mennyire vannak jelen a gyakorlatban az inspiráló kutatások a magyar piacon. Nem az a kérdés, hogy a kutatócégek itthon képesek lennének-e rájuk, hanem az, hogy mennyire bátran hozzák be őket, valamint hogy a megbízók megértik-e hozzáadott értéküket, és igazoltnak látják-e azokat a pluszerőforrásokat, amelyeket a használatukba kellene fektetni. A beszélgetés azzal a kérdéssel zárult, hogy mennyire fontosak az inspiráló szakemberek, a személyiségek a kutatási együttműködésekben. Abban mindenki egyetértett, hogy a bizalom, a hosszú távú együttműködés, az eredmények képviselhetősége szempontjából maguk a kutatási szakemberek is fontosak, nem csupán a cégek, amelyeket képviselnek.

Az inspiráció szekciót Richard Gehling (TNS Infratest) előadása zárta, melyben a szakember arra a kérdésre kereste a választ, hogyan lehet kiaknázni a fogyasztói kreativitásban lévő lehetőségeket, és hogyan lehet belőle inspirációt meríteni. A fogyasztók helyet követelnek maguknak a cégek marketingjében, ráadásul egymással összekapcsolódva (például közösségi média) ötletek tárházával szolgálhatnak a márkák számára. A cégeknek el kell fogadniuk a kontroll elvesztését, és be kell kapcsolódniuk ebbe az új, fogyasztók által vezérelt világba, hangzott el. A fogyasztók bevonása kívánatos, korántsem akadálymentes ugyanakkor, így kérdés, hogy az egyedi ötletek vagy a tömegek közös bölcsessége használhatóbb-e, de az is gondot jelenthet, hogy a vállalatok félnek az innovatív, külső ötletek beépítésétől. A tanulság az, hogy a marketingnek és a kutatási partnereknek a gondolkodásuk és a működésük részévé kell tenniük a kockázattűrést.

Ezt követően a szakember különböző módszereket mutatott be, amelyek révén munkába lehet fogni a fogyasztói kreativitást. Ilyen például a Super Group elnevezésű workshop, ahol az ügyfél és a fogyasztó együtt ötletel; az online co-creation, melynek keretében a digitális platform előnyeit kihasználva ötletelnek közösen a felhasználók; az aktivációs workshop, amely azt célozza meg, hogy a marketingesek a fogyasztók bevonásával a stratégiai célokat összhangba hozzák a kutatási eredményekkel, és konkrét cselekvési programot tudjanak ennek nyomán építeni, de ezek mellett a szerepjátékoktól a projektív feladatokig számos egyéb eszköz áll a marketingesek és a kutatócégek rendelkezésére. Mit jelent ez a piackutató ügynökségek számára? Az egyik tanulság az, hogy olyan helyzetet kell teremteniük az ügyfelek és a fogyasztók számára, amelyben kibontakozhat a kreativitásuk, és az a vállalati célok szolgálatába állítható. A másik tanulság Richard Gehling szerint az, hogy el kell engedni a régi szabályokat és kereteket, és nem szabad félni a hibázástól, sőt.

Innováció

A következő tartalmi blokk házigazdája, Klenovszki János (NRC) bevezetőjében elmondta: e témával már tavaly is foglalkoztak, ám akkor több területről hoztak példákat, ezúttal azonban a vállalatok által épített panelek kerültek a fókuszba. Ez azért különösen érdekes, mert a fogyasztók válaszadási hajlandósága csökken, mégis egyre több vállalat dönt úgy, hogy saját panel építésébe kezd.

Ezt követően a szakember egy iparági kutatás eredményeiből szemezgetett, amelyből kiderült: globálisan nem történt fejlődés az elmúlt évhez képest az innovatív kutatási módszerek használata terén, Magyarország azonban nagyot lépett előre. A piacon tehát mozgolódás érezhető, ám ez nem minden szempontból jó a kutatóügynökségeknek, mivel az innovatívnak tekinthető szolgáltatások egy részét különböző okokból jellemzően nem nyújtják a piackutató cégek. Ilyen terület a socialelemzés, a big data vagy az okostelefonon keresztüli kutatás, ezek közül különösen az utóbbi területen kellene a piaci szereplőknek sürgősen előrelépniük. A kutatás iránti igény nemhogy csökkent, hanem nőtt is, ám az már kérdés, hogy ezt milyen típusú szolgáltatók elégítik ki. E megnövekedett információs igény jegyében dönt egyre több vállalat úgy, hogy saját panelt épít. Klenovszki János kiemelte: az egyáltalán nem rossz dolog, ha az ügyfelek saját paneleket hoznak létre, mivel megerősödik általuk a cégeken belül a kutatási terület szerepe, ami a teljes szakmának jó. A saját panelekben rejlő lehetőségek kiaknázásában is szükség lehet ráadásul a piackutató cégek közreműködésére.

Máth András (Mediaworks) Magyarország egyik legelső ügyféloldali paneljének tizenkét évvel ezelőtti születéséről és működéséről beszélt előadásában. A médiacég óriási tanulási folyamaton ment keresztül, kezdve az olyan – ma már akár triviálisnak tűnő – kérdésektől, mint hogy milyen típusú szoftverekre van szükség, milyen szakembereket kell bevonni, mik a jogi buktatók, vagy épp milyen taktikák segítségével lehet ösztönözni a válaszadókat. A feladat komplexitását növeli az is, hogy a panelnek több belső ügyfelet kell kiszolgálnia, elsősorban a marketinget és a szerkesztőségeket. Fontos döntés volt, hogy harmadik fél nem bérelheti ki a panelt saját piaci kutatások lebonyolítására, mivel a kiadó nem kívánt konkurálni a kutatócégekkel. A saját panel ugyanakkor több szempontból nagyon hasznos, olyan kérdéseket lehet kutatni általa, amelyeket másképp nehéz lenne; vizsgálni lehet olyan lépések hatását, amelyekről nem szeretné a cég, hogy hírük kijusson a piacra; de érv a gyorsaság, a rugalmasság is.

Kenyeres László (E.ON Hungária, felkérésekor még K&H Biztosító) szintén a saját panel építésének lehetőségeit vizsgálta, különös tekintettel az ügyfélélmény-kutatások megvalósítására. Az E.ON-nál a panel fogalmán három dolgot értenek: egy ügyfélpanelt, egy belső panelt és a panelkutatási módszertant, ezeknek az összekapcsolása idén történik meg a cégnél. A panel(ek) építése azért fontos, mert a vállalat egyes osztályai számos szempontból vizsgálják a fogyasztót, így többek közt meg akarják érteni a felhasználói utat, a felhasználói élményt, mérni akarják az ügyfél-elégedettséget vagy éppen az egyes touchpointok működését is.

A customer insight csapat gyakorlatilag házon belüli ügynökségként dolgozik, növelve a gyorsaságot és a rugalmasságot, a panel megléte pedig átlagosan egy hónapról egy hétre csökkenti a projektek időtartamát. A panel lehetőséget jelent a szolgáltatási szektor számára a kísérletezésre, az új típusú információk megszerzésére is, így például a hagyományos kvantitatív felhasználáson túl kvalitatív kutatásokra is igénybe lehet venni. A szakember arra biztatta a kutatócégeket, hogy javasoljanak nem hagyományos módszereket, nézőpontokat akkor is, ha azok adott formájukban működésképtelenek, egy cizellált ügyfél ugyanis ezeket másodlagos innovátorként továbbviheti és használható szolgáltatássá formálhatja.

Az innovációs blokkot, egyben az első nap programját kerekasztal-beszélgetés zárta: Klenovszki János Bacher Jánossal (GfK Hungária) és Falus Tamással (TNS Hoffmann) folytatott eszmecserét. Mint elmondták, üzletileg nyilván nem mindegy, hogy az ügyfelek vagy a piackutatók építik-e fel az online paneleket, ám legalább ennyire fontosak a szakmai kérdések is. Ez utóbbi szempontból Falus Tamás szerint túl sok szó esik a versenyről és túl kevés a kooperációról, és gyakorlatilag mindegy, hogy ki építi fel a panelt, inkább az a lényeges, hogy milyen profillal teszi.

Bacher János – nem kizárólag a panelekre vonatkozóan – arra hívta fel a figyelmet, hogy nem az ügyfelekkel, hanem az azokkal a szolgáltatókkal folytatott versenyfutás a legnehezebb, amelyek az online platform miatt nagyon alacsonyra került belépési küszöböt könnyedén megugorva lépnek be a piackutatók terepére, és szívnak el büdzséket a cégektől. Falus Tamás úgy véli, nem is annyira a kutatócégekre, mint inkább magukra az ügyfelekre leselkedő veszély, hogyha nem gondolják át a rekrutációt, azaz például online panelekbe kizárólag online felületekről toboroznak. Könnyen látható, hogy ez milyen torzításhoz vezethet az olyan, nagyon gyakori kutatási témáknál, mint hogy az ügyfelek mennyire nyitottak arra, ha a cégek digitális felületekre akarják átsúlypontozni a szolgáltatásaikat vagy éppen a kapcsolattartást. Ezen kérdések rendbetételekor jól jön a kutatócég külső szeme és szaktudása, ami kooperációs lehetőséget teremt.

Bacher János szerint önmagukban nem jelentenek veszélyt a vállalati panelek, főleg nem újat, mivel az ügyfelek már tizenöt éve is futtattak saját kutatásokat (csak akkor még nem online, hanem például a saját call centerükből). A veszély – megint csak leginkább az ügyfelek szempontjából – a „gyors, olcsó” fetisizálásában van. A közönség soraiból Máth András közbevetette: a kutatócégek mindig nagyon jó és alapos kutatásokat akarnak csinálni, ám a vállalati kutatók belső ügyfelei (marketing, értékesítés, felső vezetés stb.) „valamilyen” reakcióra kíváncsiak, méghozzá gyorsan, így kutatócéges mélységre nincs lehetőség és igény sem. Utóbbi szakember szerint az jelent veszélyt, ha a vállalatok panelt építenek, de nem vesznek fel ehhez megfelelő szaktudású kutatókat. Bacher János ugyanakkor úgy vélte, a kutatócégek is képesek a gyors kutatásokra, ám jellemzően nem ilyen típusú kérések futnak be hozzájuk, azaz a gyorsasági kérdést az ügyfelek nem igazán tesztelték le eddig. Falus Tamás kiemelte: nem lehet a vállalati paneleket egységesen kezelni, azok nagyon különböző összetételűek, célúak, megalapozottságúak. Ez más és más terepet hagy a kutatócégeknek, többnyire marad tér a kooperációra.

(Az írás – a Médiapiac, Kutatás és PR konferenciáról szóló egyéb beszámolókkal együtt – elsőként a Médiapiac 2016/5-6. számában jelent meg.)

Marketing

Kilencszeres Lounge Design-siker született a világversenyen

A magyar marketinges cég munkájának köszönhetően magyar cégek világmárkákkal szerepelhettek egy platformon.

Közzétéve:

Kilenc díjjal ismerték el a budapesti Lounge Design ügynökség munkáját a kreatív szakma egyik neves világversenyén, a Muse Creative Awardson – közölte csütörtökön a Lounge Group. A nemzetközi megméretésen közel négyezer, a világ minden pontjáról érkező nevezésből választották ki a legjobbakat.

Oreo, Burberry, BBC, DreamWorks Animation, Ferrari, Warner Bros – a nekik készült nyertes kreatív munkák mellett most a Lounge Group ügynökségének ügyfelei is felkerültek a Muse Creative Awards győzteseinek listájára.

„Van az a mondás, miszerint nem terem új a nap alatt” – kezdi Knjo Ong, a versenyt rendező International Awards Associate (IAA) vezérigazgatója. „Ez nem is állhatna messzebb az igazságtól. Minden évben akad valami új és izgalmas a versenyművek között” – teszi hozzá.

A neves verseny 44 fős zsűrije 23 országból képviseltette magát. A bírák a digitális és kreatív szakma nagyágyúi közül kerültek ki, így például Alessandro Sciortino a McCann Worldgroup kreatívigazgatója, Daniel Lobaton a Saatchi & Saatchi NY Executive kreatívigazgatója, Renato Barreto a MullenLowe társ-kreatívigazgatója, Sebastiano Boni, a Huawei Head of User Experience szakértője mellett Min Lu, a Facebook marketingvezetője, valamint Frederick Rickmann, a DNgroup Aps igazgatója is az ítészek között szerepelt.

A Lounge Group megtisztelőnek érzi az elismerést, erről a cégcsoport kreatívigazgatója, Radovics Péter beszélt:

„Elsősorban annak örülök, hogy a győztes munkáink most eljutnak olyanokhoz is, akik eddig nem ismerték őket, esetleg nem figyeltek még fel az ügynökségre. Azt gondolom, mindegyik olyan színvonalat képvisel, amellyel szívesen mutatnám be magunkat, a gondolkodásunkat, illetve a szakmai elképzeléseinket. Remélem, hogy ezekre a kampányokra más fesztiválokon is felfigyelnek majd.”

A Lounge Design a Muse Creative Awards díjait a következő munkákkal nyerte meg: MVM Csoport „Future Talks” (platinum és arany – print és online hirdetés kategória), Szerencsejáték Zrt. „Ötöslottó” imázsfilm (két platinum – film és kraft kategóriákban), MVM Csoport „MVM Edison 2020” film (két arany – film és kraft kategóriákban), Szerencsejáték Zrt. „Karácsonyi sorsjegy képeslap” kampány (arany – stratégiai program kategóriában), Magyar Telekom „Telekom x Ivan and the Parazol” (arany és ezüst – social media influencer kampány és márkázott tartalom kategóriákban).

A nemzetközi siker azért is nevezhető jelentősnek, mert a nevezett munkák már mind a pandémia idején születtek, így a kreatív szakembereknek újféle kihívásokkal és nehézségekkel kellett szembenézniük.

„Bár nehéz időszakban születtek ezek a kampányok, a kreativitásra, ilyen jellegű közös munkára nem feltétlenül hat mindez hátrányosan. Amit elveszítünk bizonyos területeken, azt visszakapjuk máshol, azaz szerintem, ha jól menedzseljük az új helyzeteket, akár előnyünkre is fordíthatjuk őket szakmailag”

– mondja Radovics Péter.

A Lounge Group kreatívigazgatója arra is válaszolt, mely nevezés állt szívéhez legközelebb. „Nekem az MVM Future Talks kampánya a személyes kedvencem. Az ötlet, a megvalósítás és a különböző kulturális utalások, vonatkozások rétegei egyszerre vannak jelen, és a célcsoport számára egyetlen pillanat alatt, egyszerre érthetők meg. Pont annyi idő alatt, amennyi egy ilyen hirdetés megnézésére jut az életünkből. Szórakoztató és képes elgondolkodtatni, azaz akár képes arra is, hogy elérje a célját, és az érdeklődést akcióra váltsa.”

Az IAA vezérigazgatója, Knjo Ong kiemelte, hogy a jövőben is elismerik majd azok munkáját, akik a nehézségek közepette is kiváló helytállásról tesznek tanúbizonyságot: „Az éppen zajló világjárványt tekintve az IAA szakmai csapataként csodálattal tekintünk arra az akaraterőre, amellyel az emberek saját iparáguk akadályain felülkerekedtek.”

Tovább olvasom

Marketing

Így alakult a reklámpiac 2020-ban

A koronavírus-járvány teljesen felborította a reklámpiacot.

Közzétéve:

Pixabay

Miután 2020 elején világszerte kitört a koronavírus-járvány, a kormányok igyekeztek mindent megtenni polgáraik védelméért.

Ahogy sok más országban, az Egyesült Királyságban is kulcsfontosságú stratégiai céllá vált, hogy az ország lakosságát a lehető legszélesebb körben tájékoztassák a helyzetről: a vírus veszélyességéről, az ellene való védekezési lehetőségekről, az egyes rendszabályok meghozataláról, annak szükségességéről. E cél elérése érdekében a brit kormányzat hatalmas kampányokba kezdett, és élt a kereskedelemben jól bevált hirdetési formák alkalmazásával. Üzeneteit a nyilvánosság számára fizetett reklámokkal is igyekezett minél hatásosabban eljuttatni. A szakemberek számára így nem okozott meglepetést, hogy a brit kormány tavaly országa első számú hirdetőjévé vált, nem kevesebb, mint 164 millió font (kb. 69 milliárd forint) költéssel. A TradingPlatforms.com szakportál adatai szerint

ezzel olyan magántulajdonban lévő cég- és egyben hirdetőóriásokat is megelőzött, mint a több mint négyszáz fajta élelmiszer, illetve egyéb fogyasztási terméket gyártó Unilever multinacionális vállalatot, vagy a Sky médiaóriást.

A kormány mellett a Public Health England (PHE) közegészségügyi szervezet is felkerült a brit vezető hirdetőinek Top 10-es rangsorába: 2020-ban a hetedik helyen végzett. Megjelenése további bizonyíték a Downing Street 10.-ben tett erőfeszítésekre, amelyet a 66 millió polgár tájékoztatására, a nyilvánosság legnagyobb fokú elérésére tettek.

A PHE tavalyi 80,5 millió fontos (kb. 34 milliárd forintos) hirdetési kiadása csaknem 800 százaléka volt az előző éviének, s ez a brit szervezetek között minden idők legnagyobb reklámköltség-növekedésének számít egyik esztendőről a másikra.

A koronavírus-járvány kitörését követően egyébként a briteknél, tavaly márciusról áprilisra több mint 90 százalékkal csökkent a reklámozás a metró- és vasútállomásokon, 76 százalékkal az utak mentén és 56 százalékkal az élelmiszeráruházak előterében. A nagy állami szerepvállalás ellenére Nagy-Britanniában a hirdetési piacon a járványhelyzet – és az ezzel együtt járó gazdasági visszaesés – következményeként a Top 10-ben lévő hirdetőcégek reklámköltései együttesen ötödével estek 2019-hez képest. Becslések szerint a briteknél összességében 2020-ban 4,4 százalékkal csökkentek a nettó hirdetési kiadások, melyek 21 milliárd fontot (kb. 8800 milliárd forintot) tettek ki.

Magyarországon tavaly 240 milliárd forintra, 2,8 százalékkal csökkent a médiumok reklámbevétele, azaz a “médiatorta” egy év alatt ennyivel lett kisebb – derül ki a Magyar Reklámszövetség 2021. áprilisi jelentéséből.

A torta csaknem minden szelete vékonyodott, egyedül a digitális reklámpiacé növekedett, 5,5 százalékkal (44,7 százalékra). Ez elsősorban a globális platformok töretlen népszerűségének köszönhető, mivel a hazai szereplők hirdetési bevételei 0,2 százalékkal mérséklődtek az előző évihez képest. A második legvastagabb tortaszeletet a televízió hasította ki (26,7 százalékot), igaz, a tévétársaságok bevételei 64 milliárd forintra estek vissza (3,8 százalékkal). Azonban míg itt a versenypiac reklámra fordított kiadásai tavaly csaknem 6 százalékkal mérséklődtek, addig az állami hirdetések részaránya növekedett: az állami költések 11,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az állami megrendelések részaránya a társadalmi célú reklámok növekedésével tavaly 14 százalékra, csaknem 9 milliárd forintra emelkedett a magyar televíziós reklámpiacon.

A szakemberek úgy értékelik, hogy a médiahirdetési piac csak kisebb mértékű zsugorodása főként a jelentősen megemelkedett állami reklámköltésnek volt köszönhető.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom