Kövess minket!

Marketing

Alkalmazások, okos marketing, ügyfélélmény

Gondolkozz digitálisan! címmel indított tavasszal kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Második alkalommal az ICT-szektor szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat és elvárásaikat. A beszélgetés hatodik, záró része következik az izgalmas, új irányokról.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Hatodik, záró rész. (Az ötödik, adatdilemmákkal foglalkozó rész elolvasható itt.)

Gondolkozz digitálisan! A második kerekasztal-beszélgetés

Azon téma kapcsán, hogy melyek lehetnek az elkövetkező egy év legizgalmasabb irányai, fókuszpontjai, az alkalmazások körül alakult ki a leginkább vita a kerekasztal-beszélgetés résztvevői között. Grósz Judit nagy lehetőséget lát az applikáció-ökoszisztémában, amely márkatulajdonosi oldalról azért is érdekes, mert számos partnerrel kell együttműködni a siker érdekében. Az általa idézett adatok szerint az amerikai piacon a felhasználók naponta átlagosan 127 percet töltenek alkalmazásokkal, ami nagyságrendjét tekintve már egy súlycsoportban van a tévénézésre fordított idővel (napi 168 perc).

Azt többen is vitatták, hogy az applikációkat szabad-e ennyire a jövő kulcsának tekinteni, de azt a szerepüket nem vitatták el, hogy egyszerűsítik az ügyfél-interakciót, s ezáltal javítják az ügyfélélményt. Az egyszerűsítést mindenki kulcsfontosságúnak látja, csak éppen – ahogyan azt Csókási Zsolt megfogalmazta – egyáltalán nem biztos, hogy ennek eszközét, platformját öt év múlva éppen alkalmazásnak fogjuk hívni. Az alkalmazások tehát valamiképp mindenkit foglalkoztatnak, ám hogy milyen mértékben, az nagyban függ a konkrét márkától és termék-, illetve szolgáltatásportfóliótól. Büttl Krisztián például azt a megállapítást tette, hogy az okostelefonok terén egyelőre nincsenek a Samsung Appshez hasonló globális kezdeményezésekkel összemérhető hazai fejlesztések, ám az okostelevíziók esetében nagyon is prioritásnak tekintik a területet, hiszen ezen a platformon nincs olyan nagy választék, mint az okostelefonoknál, és itt lehet még igazi versenyelőnyt kovácsolni.

Az alkalmazásokon túl szinte mindenki említette az ügyfélélmény javításának fontosságát – erről szólnak az olyan kezdeményezések is, mint például a digitális recepció. Kallós András szerint a márkáknak már most is számos touchpoint áll a rendelkezésükre, hogy ez az élmény egyszerűbb, könnyebb, hasznosabb legyen, ám ezeket még át kell tekinteniük, hogy valóban jó eredményt kapjanak.

Liptay Gabriellát és az Invitelt a customer-managed relationship foglalkoztatja, míg Csókási Zsoltot a marketing okosabbá tétele, ami egyszerre jelent kísérletezőbb, digitálisabb, hatékonyabb és költséghatékony megoldásokat. Szabó Béla szintén kulcsfontosságúnak tartja a marketing okosabbá tételét, amiben például a Google lehet értékes partner a márkatulajdonosok számára. Emellett egy platform, méghozzá a televízió okossá válását találja izgalmasnak a szakember. Az okostelevízió esetében ugyanis kérdés, hogy mikor válik hirdetéspiaci szempontból puszta érdekességből mainstream platformmá, tartalmi oldalról pedig azt nem látni egyelőre, hogy milyen időtávon és ki nyeri a broadcast vs. YouTube versenyt.

Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben. Szeptemberben az autós cégek marketingesei osztják meg gondolataikat a piaccal.

Marketing

A járvány és hatása volt a témája a Lounge Group szakmai podcastjének

Különleges helyszínen, a Marketing Summit Hungary-n rögzítették az L20 jubileumi adását.

Közzétéve:

Lounge Group

Covid-generációnak hívják – saját maguk is – azokat a fiatalokat, akik testközelből élték át a kényszerű otthonlétet, a munkahelyvesztést, a szülőkhöz hazaköltözést, a kisszobából elvégzett egyetemi szemesztereket. A szépnek induló életkezdés után a hirtelen bekövetkező visszalépés sokaknál okozott depressziót.

„A bezártság során az alkoholizmus, családi erőszak, öngyilkosság egyaránt megnövekedett, a hosszú távú hatásokat pedig nem is tudjuk. Egy szülőnek egy reménye maradt, hogy talán az ő gyerekét ez nem érinti”

– mondta Rusvai Miklós a podcastban. A munkakörülményeikre is jelentős, hosszú távú hatást gyakorolt az elmúlt másfél év. A biztos munkahelyek megbecsülésével kevesebb lett a jobhopperek aránya, viszont nagyobb lett a korosztály elvárása a home office és a rekreációs juttatások iránt. A szakemberek véleményét a Lounge Group jelenleg folyó, a járvány munkaerőpiaci hatásait vizsgáló Munkadinamika kutatás is alátámasztja.

„Nehezített terepre, de más igényekkel érkezik a Covid-generáció a piacra”

– foglalta össze a Századvég Alapítvány kutatója a tapasztalatokat.

A Lounge Group podcastjának különkiadása, már elérhető a Summit Play felületén. A különleges 20. részben Bereczki Enikő, generációs szakértő, Torzsa Gabriella, a Századvég Alapítvány kutatója, Rusvai Miklós virológus és Lobenwein Norbert, a Sziget és a Volt Produkció fesztiváligazgatója elemezte a járványhelyzet hatását az élet legkülönbözőbb területeire.

Még a szórakozás is új formát kapott: virtuális valóság bulival, otthonról adott koncertekkel és zárt bulizással egyaránt próbálkoztak a szervezők, de a személyes élményt nem sikerült pótolni.

„A másfél évig munka nélkül maradó alvállalkozók közül sokan nem tudnak megmaradni a piacon” – osztotta meg tapasztalatait a fesztiválszervezés kulisszái mögül Lobenwein Norbert.

Az eggyel idősebb, Y-generáció szintén megsínylette a járványt: szendvicsgenerációként a gyerekeikről és szüleikről is egyszerre kellett gondoskodniuk. Ugyanakkor a pandémia pozitív hozadékaként itthon is többmillióan végeztek el egy autodidakta, ingyenes számítógépes tanfolyamot, ami a böngészés, információszerzés, online meeting, bevásárlás, szórakoztató tartalmak (lásd: podcast!) elérését egyaránt magában foglalta. „Megjelent a fordított szocializáció: a fiatal családtagok hatására és tanítására az idősebbek is elkezdtek online szolgáltatásokat használni” – mondta Bereczki Enikő generációs szakértő.

Emellett pedig egy világ tanult meg végre kezet mosni – mondta a válság előtt talán nem is ismert, de mostanában napi legalább két interjút adó virológus –, ami a legnagyobb hozadéka lehet a járványnak. Emellett olyan műveltségre is szert tett az emberiség, aminek egy hasonló helyzetben még nagy hasznát veheti. Ki tudta például két éve, mi az a mRNS, a PCR teszt, vagy a tüskefehérje? Ezek és hasonló érdekességek derülnek ki a Lounge Group jubileumi podcastjából, az L20-ból.

Tovább olvasom

Marketing

Újból reklámokkal kísérletezik a Firefox

A címsorba gépelve jelenhetnek meg az ajánlott weblapok.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hosszú évek óta küzd a saját talpára állással a Mozilla, hiszen anyagilag jelen pillanatban teljesen ki van szolgáltatva a Google kényének-kedvének, a Firefox alapértelmezett keresőmotoros üzletén keresztül a rivális Chrome fejlesztője pénzeli a működését. Emiatt az évek során többféle módon is felmerült a Firefox reklámokkal való ellátása, plusz újabban fizetős szolgáltatások indításával kísérletezik a Mozilla.

Most megjött a legújabb variáció a reklámtémára, a napokban kiadott Firefox 93 egyes országokban már képes fizetett hirdetéseket megjeleníteni a címmezőben, a felhasználók által beírt információk alapján reklámlinkek jelenhetnek meg az ajánlatok között. A fejlesztés Magyarországon jelenleg nem aktív, a támogatott piacokon pedig kikapcsolható a Beállítások → Adatvédelem és biztonság → Címsáv → Kontextuális ajánlatok → Szponzorált ajánlatok megjelenítése menüpont elöli pipa kiszedésével.

A Mozilla szerint a funkció teljes mértékben tiszteli a felhasználók magánszféráját, csak a szigorú adatbiztonsági feltételeinek megfelelő, megbízható hirdetők számára engedélyezi az efféle hirdetések megjelenítését a Firefoxban – írja az Origo.

Tovább olvasom

Marketing

A földrajzi árujelzők megbecsültséget biztosítanak

Kormányzati szándék a földrajzi árujelzők rendszerét tovább erősíteni és aktívan segíteni a termelői közösségek értékteremtő munkáját

Közzétéve:

Az Agrárminisztérium fontos és hasznos eszköznek tekinti a földrajzi árujelzőket, amelyekkel fokozható a minőségi agrártermékek versenyképessége, amelyek a hazai piacok mellett a nemzetközi színtéren is megállják a helyüket – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Földrajzi Árujelzők Díjátadó Gála megnyitóján a tárca pénteki közleménye szerint.

Az Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár keretében megtartott eseményen az államtitkár hangsúlyozta:

a földrajzi árujelzők biztosítják a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borászati termékek és szeszes italok elnevezéseinek védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában, illetve világszerte a nemzetközi megállapodások révén.

Földrajzi árujelzőink kulturális örökségünk részét képezik. Motivációnk, hogy általuk olyan egyedi, mások által nem reprodukálható eszközt biztosítsunk a termelők számára, amellyel az éles piaci versenyben hitelesen meg tudják különböztetni termékeiket.

Szándékunk a földrajzi árujelzők rendszerét tovább erősíteni és aktívan segíteni a termelői közösségek értékteremtő munkáját

– írja az Agrárminisztérium.

Farkas Sándor sikeresnek nevezte az Agrárminisztérium programját, mára összesen 77 termék viselheti ezt az elismerést, és további 8 oltalma iránt már benyújtották a kérelmet az Európai Unióhoz. Mint fogalmazott, a földrajzi árujelzők mellett a hagyományos és tájjellegű termékek is kulturális örökségünk részét képezik. Annak érdekében, hogy ez az értékes örökség és az ahhoz kapcsolódó tudás ne vesszen el, a termelői közösségek kitartó és lelkes munkájára van szükség. Kimagasló tevékenységük elismerése és példaképül állítása céljából ezért 2016-ban az agrártárca megalapította a “Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” miniszteri díjat, amelynek elnyerésére évenként lehet pályázni – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

A szaktárca közölte, Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár előadásában kiemelte, hogy a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban is előtérbe került a földrajzi árujelzők oltalma.

A földrajzi árujelzőknek olyan hozzáadott értéket növelő hatásuk van, amelyek lehetővé teszik a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára versenyképességük növelését.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a kormányzat által teremtett kedvező jogi és támogatási környezet gazdasági lehetőséget nyújt a földrajzi árujelzős termékek előállítói számára, ezek kiaknázása azonban a termelői csoportosulások kezében van.

A tájékoztatás szerint Vass László Ádám, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának osztályvezetője a földrajzi árujelzők nemzetközi oltalmi lehetőségeiről beszélt. Kiemelte, hogy a Lisszaboni Megállapodás genfi szövege az eredetmegjelöléseken túl a földrajzi jelzésekre is kiterjeszti a nemzetközi oltalomszerzés lehetőségét. Az ehhez való csatlakozással pedig lehetővé válik az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkre a nemzetközi oltalom megszerzése.

Az eseményen Farkas Sándor és Tarpataki Tamás a földrajzi árujelzők bejegyzését igazoló oklevelet adott át 21 termelőnek – közölte az AM.

Tovább olvasom