Marketing
Álhírek veszélyére figyelmeztet a PR Szövetség
A Magyar PR SZövetség állásfoglalása szerint az álhírek komoly veszélyt jelentenek a társadalomra.
A Magyar PR Szövetség aggodalommal figyeli, hogy az álhírek (csúsztatások, hamisítások) egyre nagyobb szerepet kapnak tömegtájékoztatásban, és nagy mennyiségben – ellenőrizetlenül, de gyakran szándékosan – jelennek meg a közösségi oldalakon. A Szövetség aggodalmára az ad okot, hogy az álhírek ilyen mértékű elterjedése már a kommunikációs alapú társadalmunkban a valós információk hitelességét, s a társadalom egységét veszélyezteti – írják.
Az MPRSz felhívja a PR-szakmával foglalkozókat és a média munkatársait, hogy a maguk eszközeivel lépjenek fel a hírhamisítások ellen. Ne generáljanak és ne terjesszenek hamis híreket, és a közösségi médiában határozottan szűrjék ki a hoaxokat. Minden lehetséges módon enyhítsék az alternatív valóságokból keletkező társadalmi szembenállásokat!
A tömegmédiában mindig is jelen voltak hamis hírek, túlszínezett, vagy egyenesen légből kapott tudósítások. Még nagynevű riporterek és fotósok is elkövettek ilyen zsurnaliszta csínyeket. Azonban a múlt század végétől ez összekapcsolódott a szervezett lejáratással. A gazdasági konkurensek, vagy a politikai ellenfelek lejáratását a mi szakmánk Dark PR-nek nevezi, és a tisztességes pr-esek mélyen elítélik. Jól ismert példák vannak arra – például az élelmiszer-iparban –, hogy egész ételcsoportokat igyekeztek kiszorítani a táplálkozásból a konkurens iparágak.
A technológia fejlődésével azonban a hírhamisítás szinte ipari méreteket öltött. Olyan applikációk, amelyek csak néhány évtizede még szenzáció-számba mentek – például a Forrest Gump c. film néhány jelenete –, ma már egyszerűen, a kézi okos eszközökre letölthetők. Néhány ilyen alkalmazás:
- a „deepfake”, amellyel a videókban az arcot lehet kicserélni;
- a beszédszintetizátor, amellyel egy videóban a hangot lehet kicserélni egy előzőleg fölvett hang színére;
- a mimika-változtató, amellyel egy arcra a beszédnek megfelelő szájmozgást és arckifejezést lehet ráapplikálni.
Ezeknek, valamint a „hagyományos” PhotoShop technikáknak a segítségével megtévesztő „dokumentumokat” lehet kreálni.
Különösen veszélyessé vált a hírhamisítás azóta, amióta a közösségi oldalakon a felhasználók jelentős része gyakorlatilag minden kontroll nélkül oszt meg igen kétséges eredetű – sok esetben nyilvánvalóan hazug – tartalmakat. A közösségi oldalak gazdái erős kísérleteket tesznek a hamis tartalmak kiszűrésére, de mindeddig igen alacsony hatásfokkal. Különösen nehéz kiszűrni az olyan hamisításokat, amelyekben van részigazság, de összefüggéseiből kiszakítva az eredetinek éppen az ellenkező jelentését sugallják. A Dark PR elterjedésével ez a lejárató technika általánossá vált.
A közösségi oldalak tartalmainak jelentős része ma már ellenőrizetlen – és ellenőrizhetetlen – hamisítás.
Egyes kormányok – politikai szándékaiktól vezettetve – már jelentős hírhamisító és hazugságterjesztő csapatokat működtetnek. Ezt a jelenséget a szakma „neutrollingnak” nevezi. Az álhír-generáló és -terjesztő csapatok naponta százával ontják az ún.hoaxokat, és közvetlenül beleszólnak a világpolitikai történésekbe: valótlan „tényekre” alapozva járatnak le személyeket és politikai irányzatokat; módosítják a politikai közhangulatot; és ezzel jelentősen befolyásolnak választásokat, politikai döntéseket.
A közösségi médiában terjesztett álhírek a legtöbb esetben bekerülnek a hírmédiába (az on-line hírportálokba, az air médiába és a nyomtatott médiába egyaránt), ami erősíti azt a látszatot, hogy ezek a hírek valós tartalmúak. Sok esetben vezető politikusok is hivatkoznak rájuk.
Az álhír-dömpingnek az a közvetlen társadalmi hatása, hogy az egyszerű hírfogyasztó átlag-polgár az esetek többségében nem tudja eldönteni, hogy igaz vagy hamis hírrel van-e dolga. Mivel bizonytalanná válik, természetes reakciója, hogy fogódzót keres. Ebben nem talál mást, mint azt, hogy kiválaszt néhány hírforrást – többnyire a saját politikai, életvezetési, ízlésbeli prioritásainak megfelelőt –, amelyet hitelesnek fogad el, másokat pedig eleve hiteltelennek tekint. Ezeket nevezzük „hitelességi csomópontoknak”, illetve „hiteltelenségi csomópontoknak”. A lakosság jelentős csoportjai hitelesnek fogadnak el bizonyos tv-csatornákat, hírportálokat, nyomtatott médiumokat – miközben másokat eleve elutasítanak, hazugnak vagy manipulatívnak tartanak.
Így kialakul az a helyzet, hogy ha a hitelesnek elfogadott média egyszerűen nem számol be bizonyos eseményekről, akkor a célközönsége számára az az esemény nem történt meg. Vagy ellenkezőleg: indokolatlanul kiemel bizonyos történéseket, eseményeket – akár hamis hírek, vagy konstruált „dokumentumok” alapján is –, és azt a célközönsége kritikátlanul elfogadja. És más hírcentrumok hiába próbálnak korrigálni, helyesbíteni, információkat pótolni – ezek egyszerűen nem jutnak el az ellenoldali társadalmi csoportokhoz. Ezzel a folyamattal a társadalom szétszakad: különböző „alternatív valóságok” alakulnak ki az egyes társadalmi csoportokban. A jelenség különös veszélye abban rejlik, hogy megszűnik a társadalmi csoportok közötti párbeszéd – sőt, kifejezetten ellenséges, néha gyűlölködő közhangulat alakul ki.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.