Marketing
Alacsony a magyar fogyasztói bizalmi index
Az európai átlaghoz képest még mindig alacsony a bizalmi index Magyarországon, de javulást mért a Nielsen.
Kedvezőbben ítélik meg személyes pénzügyi helyzetüket a következő tizenkét hónap során a magyar fogyasztók az idei első negyedévben, mint három hónappal korábban. Ennek köszönhetően hazánkban a fogyasztói bizalmi index is nőtt, amit a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat negyedévenként mér fel 58 országban.
Ha nem is kiváló, de jó lesz személyes pénzügyi helyzete a következő tizenkét hónap során, nyilatkozta az index egyik alkotóeleméről a megkérdezett magyarok 17 százaléka az első negyedévben, szemben az előző felmérés 12 százalékával. Negatív véleményt most 77 százalék mondott, míg három hónappal korábban 84 százalék. A többiek nem tudták eldönteni.
Főleg ez a javuló megítélés eredményezi, hogy Magyarország bekerült a világ tíz olyan országa közé, ahol legnagyobb mértékben javult a fogyasztói bizalmi index, a negyedik negyedév után az elsőben: 37 pontról 43-ra emelkedett a mutató. (Amely azonban 100 pont alatt pesszimizmust jelez).
Az index további két összetevője közül viszonylag kedvezőbb helyzetet tükröznek a válaszok a következő kérdésre: „Tekintettel az árakra és az ön személyes pénzügyi helyzetére, a mostani időszak megfelel arra, hogy megvásárolja, amit szeretne, és amire szüksége van?” A kérdésre a magyar megkérdezettek közül 8 százalék válaszolt igennel mind a tavalyi harmadik, mind a negyedik negyedévben. De idén az első negyedévben már 11 százalék tartotta vásárlásra kedvezőnek a jelenlegi időszakot.
Borúsabb a kép a munkahelyi kilátásoknál: A magyar válaszadók 4 százaléka tartja őket többé-kevésbé jónak az előttünk álló tizenkét hónapban. „Nem olyan jó” vagy „rossz” mondta 93 százalék. További 3 százalék nem tudja megítélni. (Az előző, negyedik negyedévben a pozitívan vélekedők aránya 3 százalékot ért el).
Európában bizonyos szempontból kedvezően változott a fogyasztói bizalmi index. Az első negyedév során ugyanis, a vizsgált huszonkilenc országból húszban emelkedett a mutató, a negyedik negyedévhez képest. Most pontosan megfordult a 2012. negyedik negyedévi tendencia, amikor húsz országban regisztráltak alacsonyabb fogyasztói bizalmi indexet, mint az előző, harmadik negyedév során.
Ennek ellenére földrészünkön a fogyasztói bizalmi index átlagosan ugyanúgy 71 pont lett az első negyedévben, mint a tavalyi negyedik negyedév során. A világszerte végzett felmérés eredményeként a tizenhat legalacsonyabb indexet elért ország közül tizenöt európai. Más földrészről csak Dél-Korea tartozik ebbe a szegmensbe. Legnagyobb mértékben az európai országok közül Portugália indexe esett vissza egyik negyedévről a másikra, 7 ponttal – 31-re. Ez lett a világon a legkisebb első negyedévi index, és egyben Portugália legalacsonyabb mutatója 2005 óta, amikor a Nielsen elkezdte globálisan feltárni a fogyasztói bizalmat.
Bár a szintén mediterrán válságövezetbe tartozó Görögország (40-es index), Olaszország (44) és Sanyolország (47) a legalacsonyabb mutatót elért országok közé tartozik, mindegyikben erősödött a fogyasztói bizalom az első negyedév során, a tavalyi negyedik negyedévhez viszonyítva.
A Nielsen európai elnöke, Christophe Cambournac így látja a helyzetet: – Látunk bíztató jeleket Európában, bár a fogyasztói bizalom földrészünkön továbbra is polarizálódik az adósságukkal küzdő Dél-európai, valamint a magukra találó Közép- és Észak-európai piacok között. Miután az Európai Központi Bank tavalyi intézkedéseivel megőrizte az eurót, idén az első negyedévben enyhülhettek a félelmek attól, hogy az adósságválság a recesszió által sújtott Dél-európai országokon túl máshová is kiterjedhet.
Christophe Cambournac rámutatott, hogy mindamellett a gyenge munkaerőpiaci feltételek a gazdasági válságban lévő országokban, mint Görögország, Írország, Olaszország, Portugália és Spanyolország, valamint a közelmúltbeli pénzügyi válság Cipruson újra figyelmeztetnek az európai gazdaság törékeny voltára, ami gátolja teljes fellendülését.
Európában a legnagyobb fogyasztói bizalmi indexet elért hat ország a következő: Norvégia 106, Svájc 100, Dánia 95, Németország 91, Ausztria 90, Törökország és Svédország 83-83 pont.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.