Kövess minket!

Marketing

„Aktív, felhasználható tudásra van szükség”

Mechler János, az Aegis Media Insight vezetője szerint a médiaügynökségi kutatók ma már jobbára nem „űrtudománnyal” foglalkoznak, ezzel együtt nem kis kihívást jelent a fogyasztói viselkedés változásának lekövetése. Az az ügynökség lehet a nyerő, amely segít az ügyfélnek a puzzle-t kirakni.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg, a médiaügynökségi kutatókkal foglalkozó melléklet részeként.

Mechler János

Ha ügyfeleket kérdezünk, gyakran elhangzik, hogy a médiaügynökségek – kereskedelmi szerepükön túl – számos hasznos információval, adattal támogatják a munkájukat. Hogyan látod ezt a napi tapasztalat alapján?

Már eleve az izgalmas, hogy egy ügynökség tevékenységi körén belül milyen helyet foglal el a kutatás. Ez cégenként más és más, folyamatosan változó szerep. A jelenlegi helyzetben az aktív, felhasználható tudásra van szükség, ez indokolja a kutatási divíziók létezését. A stratégiaalkotásban kell tehát támogatást adnunk, a fogyasztók jobb megértéséhez kell hozzájárulnunk a folyamatosan változó környezetben. Az, hogy az ügyfelek mennyire használják ki ezt a lehetőséget, változó.

Mitől függ ez inkább: szektortól vagy vállalati kultúrától?

Inkább az utóbbira tippelnék. Ma már egy szektorban sem engedheti meg magának az ügyfél, hogy ne legyen elegendő információ birtokában, de az is hozzátartozik a képhez, hogy az utóbbi néhány évben sokak helyzete megváltozott. A marketingcsapat mérete sokaknál csökkent, és nem feltétlenül a tapasztalt munkatársak felé billent a mérleg. Emellett megnőtt a nemzetközi központok felé a riportolási kötelezettség, és a magyar gazdaság helyzete sem segíti minden esetben a piacszerű működést. Az akár a szerepünket fel is értékelheti, ha támogatást tudunk nyújtani az ügyfélnek ebben a helyzetben.

Director of Insight a pozíciód. Mit takar ez?

Az Aegis Media Insightot vezetem, kétfős csapattal dolgozunk. Annyiban speciális a helyzetünk, hogy a teljes, öt tagból álló cégcsoportot szolgáljuk ki, amelyben nem kizárólag médiaügynökségek vannak. Nem ügynökségi márkánként tagolódnak a feladataink, a működésünk mátrixszerű: a kreatív, a média és a technológia együttműködésére helyeződik a hangsúly. Elsősorban a médiaügynökségi ügyfelek kiszolgálását támogatom ugyan, de már nem lehet éles határokat húzni.

Az Aegis az elmúlt években megvásárolta a kirowski Isobart, legutóbb pedig a Posterscope-ot. Nekem is részt kell vennem abban, hogy bekapcsoljuk ezeket a cégeket az ügynökségi csoport működésébe, integráljuk az elérhető kutatási szolgáltatásokat. Kihívást jelent, hogy nemcsak médiatervezőkkel, hanem most már kreatívokkal és fejlesztőkkel is együtt kell dolgoznom. Számukra teljesen más közelítések a hasznosak, teljesen mást keresnek egy fogyasztóban.

Korábban az OmnicomMediaGroup innovációs igazgatójaként klasszikus médiaügynökségi terepen dolgoztál. Mit tanultál ebből az új felállásból?

Annyi a helyzeti előnyöm, hogy 1992 és 1997 között egy full-service ügynökségnél dolgoztam. Persze azóta rengeteget változott az iparág. Azt a klisét, amit az elszállt kreatívokról szoktak mondogatni, egyáltalán nem tartom igaznak. Egy jó alkotóműhelynek erős munkakultúrája van, házon belül is nagyon konkrét információkat várnak a kreatívok tőlünk, kutatóktól. Nemegyszer tapasztaltam, hogy miután megosztottunk egy kutatást az ügynökségcsoporton belül, olyan kollégáktól érkeztek visszajelzések, kérdések, akikről az ember elsőre nem feltételezte volna. Egy ilyen komplex, digitálisan átitatott közegből nagyon inspiráló kérdések jönnek, amiből sokat tanultam én is.

Önmagában a digitális tér előretörése sorsfordító egy ügynökségi kutató munkája szempontjából?

Nem az jelent kihívást, hogy a tér változott digitálissá, hanem az, hogy az emberek változnak azáltal, hogy elsajátítanak bizonyos technológiai tudásokat, amelyek jó esetben egyszerűbbé, jobbá teszik az életüket. Nem az az érdekes, hogy milyen nagy az okostelefon-penetráció, vagy hogy milyen elterjedt itthon az Instagram, hanem hogy a fogyasztók mit csinálnak ezekkel az eszközökkel. Tehát nem az eszközök, hanem a szemlélet a lényeg. Önmagában félrevisz a túlzott technológia-központúság.

Ezt a digitális kollégáknak is megmondtad?

Ez folyamatosan napirenden lévő, kulturális kérdés házon belül is. Izgalmas volt, mikor digitális munkatársakat összeültettek „hagyományos” médiatervezőkkel, és nemcsak utóbbiaknak kellett a digitális eszközök használatát megtanulniuk, hanem előbbieknek is el kellett menniük például tévés tréningre. Én mondhatok olyan buzzwordöket, mint például 360 fokos kommunikáció, de az mindig kérdés, hogy a tervező tud-e abban gondolkodni. A hálózatunknál szerencsére olyan szemlélet és számos olyan eszköz van, amely ezt támogatja, és be tudtuk hozni a magyar piacra is.

A mindennapokban mennyire dolgozik együtt a kutatói csapat a tervezőkkel?

Interaktív a kapcsolatunk, gyakran maguk a tervezők keresnek meg a kérdéseikkel. Az együttműködés azonban attól is függ, hogy hol kerülök bele a folyamatba. Ha az elejétől benne vagyok, és az ügyfél ad időt az együtt gondolkodásra, sőt maga is részt vesz benne, akkor jól definiálható a szerepem. Egyébként a kollégáim jól felkészültek, így a legtöbb kérdést önállóan megválaszolják, és nincs szükség a divízióm beavatkozására. Ahhoz, hogy ez így működjön, ki kellett alakítani a megfelelő gondolkodási keretrendszereket, és ezen belül meg kellett határozni a folyamatok kulcspontjait, amelyekre a különböző eszközöket rá lehet illeszteni. Komplex adathalmaz van nálunk, ennek jobbára le kell fednie a kiépített rendszert.

A munkaidőd mekkora részében foglalkozhatsz igazán előremutató „rocket science” témákkal, és mennyi időt visz el a napi rutin, a jól bejáratott folyamatok működtetése?

Lehet, hogy annak idején azok a témák, amelyekkel foglalkozunk, a „rocket science” kategóriába estek, de mára ez nem így van. Nagyon gyakorlatias feladatokat végzünk, mert erre van szükség. Valaha az ökonometriai modellezés biztosan „rocket science” volt, mára azonban lekopott róla a tudományjelleg, a díjazásunkat is érinti, így az alkalmazásra koncentrálunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne keresnénk az újat. Keressük az újat, és igyekszünk implementálni, de azt látni kell, hogy a reklámipar elsősorban a magas szintű alkalmazásról szól.

Mennyire van arra időd, energiád, hogy hosszabb távon alkalmazható módszertanokkal foglalkozz?

Meg kell érte harcolnom, tudatosan időt kell allokálnom rá. Sok ad hoc feladat esik be, de igyekszem időt szakítani arra, hogy a külföldi kollégáktól információt gyűjtsek, és hozzám is érkeznek tőlük kérdések.

Valóban kétirányú ez az információáramlás? Érdekel valakit a kis magyar piac véleménye?

Meg lehet találni a hálózaton belül azokat a kollégákat, akikkel jól lehet együtt dolgozni, aminek van egy formális és egy informális része is. A formális információáramlás jobb kialakításán a hálózat dolgozik, mostanra pedig elég jól kiépültek az informális utak is, így tudom, kiktől lehet információt, inspirációt kapni. Az információmegosztást komplexebbé teszi, hogy együtt dolgozik média, kreatív, digitális és out-of-home.

Mit tartasz jelenleg a legizgalmasabbnak a munkádban? Mi a legnagyobb kihívás?

Jelenleg az foglalkoztat a leginkább, hogyan tudom úgy beosztani az időmet, hogy a napi feladatok ellátása mellett az iparági trendeket is követhessem. Kihívás, hogy képesek legyünk lekövetni, hogyan változnak a fogyasztók, és ne csak kullogjunk az események mögött.

Ha a legizgalmasabb projekteket nézem, az egyik jelenleg egy big data együttműködés, ebben már vannak sikerélményeink. Az ilyen feladatokban kihívást jelent, hogy az adathalmaznak jellemzően csak egy része felett rendelkezünk, a másik része az ügyfélnél van, akivel kapcsolatban kérdés, hogy mennyire osztja meg velünk, mennyire von be a bizalmába.

Látsz e téren pozitív változást?

A bizalmi kérdés még mindig fennáll, de több a pozitív tapasztalat e téren, mint néhány éve. Egyre több olyan ügyfelünk van, akik automatikusan megosztják velünk azokat a bizalmas adatokat is, amelyek közvetlenül az ő teljesítményüket mutatják. Nagyon sok olyan háttérfeladaton – például site-fejlesztéseken, közösségimédia-elemzéseken – dolgozunk, amelyek eleve bizalmas információk átadásán alapulnak. A bizalom kialakulása ugyanakkor magasabb szintű elvárásokat is szül: ha már megkaptuk az adatokat, elvárás, hogy azokat megfelelően is értelmezzük. A hagyományos ügynökségi modell reach and frequency gondolkodásától eltávolodva tanácsadói szerepet is betöltünk ilyenkor.

Erre a tanácsadói pozícióra minden ügynökségtípus, de még a piackutatók is ráröppentek, így elég széles körű verseny van kialakulóban. Ebben a versenyben lehet egy médiaügynökségnél a megfelelő kutatási, elemzési kompetencia versenyelőny, jól beárazható hozzáadott érték?

A kutatási szolgáltatások, bizonyos adatok birtoklása és alkalmazása mára részben elvárás, kötelező elem lett. Azt érzem, hogy a kutatás hozzáadott értéket, versenyelőnyt jelent, de nem biztos, hogy az ügyfél ez tételesen meg is fogalmazza. Ha van egy piacelemzési feladat, azt minden szolgáltató elvégzi, és igyekszik a maga sztenderd feladatain túltekinteni. E szempontból mindegy, hogy kreatívügynökségről, médiaügynökségről vagy kutatócégről van-e szó. Inkább az a kérdés, hogy ki képes megérteni, megfelelően támogatni azt a „helicopter view-t”, amelyből az ügyfél nézi a piacát. Akinek ez sikerül, az jobb helyzetbe kerül egy ilyen harcban.

A médiaügynökségek esetében kulcskérdés az árazás. Belátják az ügyfelek, hogy fee-alapon nem biztos, hogy elvárható a komplex gondolkodás?

Folyamatos változást tapasztalunk, s ebben a fejlődési folyamatban minden ügyfél máshol tart. Úgy vélem, az ügyfeleknél megtörténhet a belátás, de ezt mindenképpen egy befektetésnek kell megelőznie a részünkről. Ahhoz többet kell mutatnunk, hogy aztán az üzleti kérdések átgondolásáról beszélhessünk. De azt látom, a józan gondolkodású ügyfelek tudják, hogy érdemes befektetniük, ha többletet kapnak, és ha egy helyről mindent megkapnak, akkor ott érdemes többet fizetniük, akár nem is feltétlenül fee-, hanem, mondjuk, óradíjalapon. Ez ugyanis azt jelenti az ügyfél számára, hogy nem neki kell a képet a különböző puzzle-darabokból összeraknia. A kulcsszó mindenképpen a partneri viszony.

Mi a kedvenc projekted?

Az Aegis komplex gondolkodási keretét támogató kutatási rendszer, a CCS, azaz a Consumer Connection System. Ebben egy forrásból érhetőek el média-, marketing- és célcsoport-információk, mindezt pedig egy stratégiai tervezőeszköz támogatja. Az alapkutatást ki lehet egészíteni különböző modulokkal, erre volt már példa hazai ügyfelek esetében is. A magyar piacon 2010-ben zajlott először a kutatás 3000 fő megkérdezésével, azóta már többször vettünk fel adatot, a következő hullám jövőre lesz. Ebből hihetetlenül éles kép rajzolható a fogyasztóról.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom