Kövess minket!

Marketing

Aktív érdeklődés övezte a reklámadó workshopot

A Magyar Reklámszövetség Jogi Tagozata és a Kreatív közösen rendezte meg „A reklámtörvény-változások és reklámadó-elszámolás megfelelő alkalmazása a gyakorlatban” című workshopját.

A közel 60 résztvevőnek a bónusztörvényről és a reklámadóról szóló előadások mellett alkalmuk nyílt az MRSZ Jogi Tagozatának hat képviselőjétől is választ kapnia feltett kérdéseire, de az ezt igénylő résztvevők akár személyes jogi tanácsadást is kérhettek. Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke kiemelte: „A vártnál nagyobb, aktív érdeklődés egyértelműen mutatja, hogy a reklámpiac minden szegmense – a hirdetőktől kezdve, a szolgáltatókon keresztül a médiáig bezárólag – igényli az edukációs jellegű tematikus workshopokat a jogszabályváltozások gyakorlati alkalmazásáról is, amelyek szervezésében a Magyar Reklámszövetség aktív szerepet kíván vállalni.”

A Magyar Reklámszövetség Jogi Tagozatának állásfoglalását a reklámtörvény változások (ún. bónusztörvény) elszámolási tapasztalatairól és a piacon még mindig nyitott kérdésekről Dr. Nemes Ákos (NUIR – Dr. Nemes Ákos Ügyvédi Iroda) ismertette. Előadásában kiemelten foglalkozott azzal, hogy a hatósági értelmezés és iránymutatások hiányában milyen szakmai trendek alakultak ki; valóban a szerződéses konstrukciótól függ, hogy egy adott vállalkozás mely reklámpiaci szereplőnek minősül. Valamint szót ejtett az árengedmény és reklámközzétételi díj ellentétes hatásáról is.

A reklámadó elszámolás gyakorlatáról tartott előadásában Dr. Pánszky Gyula, az MRSZ Jogi Tagozatának elnöke (Pánszky Ügyvédi Iroda) kitért többek között a közzétevői adóra, a saját célú reklám elhatárolására, a közzétevői nyilvántartásra, a megrendelői adóra, a közzétevői nyilatkozat jelentőségére, és a mentesüléssel kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Legvégül a megrendelői láncolat és a társasági adóalap korrekciójáról is szót ejtett.

Dr. Kanyó Lóránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelem és Forgalmi Adók Főosztályvezető-helyettese a reklámadóról tartott előadásában többek között részletesen kifejtette, hogy mikor beszélhetünk saját célú reklámról; hogyan helyes alkalmazni a közzétevői nyilatkozatot.

Az MRSZ Jogi Tagozatának célja, hogy a Reklámszövetség tagjai és a marketingkommunikációs szakma szereplői tisztában legyenek a tevékenységükre vonatkozó jogszabályokkal jogszabályváltozásokkal (pl. reklámadó, reklámtörvény) és a hatósági gyakorlattal. Ennek érdekében a Jogi tagozat meghatározó szerepet kíván betölteni a reklámozásra vonatkozó és általában a médiával kapcsolatos jogszabályok népszerűsítésében, ismertetésében, értelmezésében és oktatásában, elsősorban az MRSZ tagjai, de tágabb értelemben a teljes piac számára.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom