Marketing
Akkor kérjük a védőoltást, ha ingyenes lesz
Hazánkban nem csak az oltásellenes és vírusszkeptikus nézetek, de a vakcina esetleges költségei is hátráltathatják a koronavírus ellenszerének széleskörű használatát.
Mint az Ipsos szeptemberi elemzéséből kiderült, a magyarok nemzetközi összehasonlításban is szkeptikusnak számítanak a Covid-19 vírus elleni vakcina 2020 évi kifejlesztését, és annak vélt hatékonyságát illetően. Egy hónappal ezelőtt a hazai lakosság mindössze 26%-a tartotta reálisnak a vakcina piaci bevezetését erre az évre, szemben a 41%-os becsült világátlaggal. A mintegy 20.000 felnőttkorú állampolgár megkérdezésével lezajlott globális kutatás eredményei szerint mind a gyógyszer idei kifejlesztését, mind annak működését tömegek kérdőjelezik meg. Magyarországon az egyik legalacsonyabb érték volt mérhető a vakcina várható alkalmazását illetően is, 100 hazai lakosból 56 nyilatkozott úgy nyár végén, hogy beoltatná magát a vírus elleni készítménnyel, míg a nemzetközi átlag jelentősen magasabb, 74%-ot tett ki. A 27 mért ország rangsorában Lengyelország és Oroszország után így Magyarország elnyerte a harmadik legóvatosabb nemzet címét.
 |
| ÁBRA: Koronavírus elleni oltás elutasítása és annak okai (forrás: Ipsos kutatás a World Economic Forum részére) |
Az oltás elutasítása mögött első helyen a mellékhatásoktól való félelem állt, mint döntő ok, de az említések között átlag feletti értékkel volt megtalálható a vakcina hatékonyságának, illetve a Covid-19 vírus tényleges veszélyességének megkérdőjelezése (azaz bizonyos fokú vírustagadó és vírusszkeptikus magatartás) is Magyarországon.
Az Ipsos magyar irodája az Omnibusz kutatássorozat keretein belül októberben újabb, a szeptemberitől némileg eltérő fókuszú hazai vizsgálatot végzett, mely eredményei szerint a biztos elutasítók aránya októberben 46%-ot tesz ki, de jelentős méretű, 12%-os a bizonytalanok vagy a választ kerülők csoportja is.
“A kutatás elsődleges célja a nemzetközi eredmények mélyebb megértése volt, ezért az Ipsos a vakcinához köthető fizetési hajlandóságot is tesztelte” – mondta el az Ipsos Observer üzletágának kutatási vezetője, Földes Annamária.
 |
| ÁBRA: Amennyiben rendelkezésre állna, beoltatná magát a COVID-19 (koronavírus) elleni vakcinával? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő) |
Az eredmények korcsoport szerinti bontása kimutatja, hogy 50 év alatt erősebb az oltásellenesség hazánkban (49%). míg az idősebbek, különösen az 50-59 éves korosztály tagjai mutatják a legnagyobb nyitottságot a koronavírus elleni oltásra. Az esetleges gyógyszeres védekezés lehetőségével élők közül e korcsoport minden harmadik tagja kész lenne akár fizetni is a vakcináért (35%). További szociodemográfiai vizsgálatok rávilágítanak, hogy ennél magasabb fizetési hajlandóság a főiskolai végzettségűek (50%), a Pest és Veszprém megyeiek (41% és 40%), vagy például a magas anyagi státuszúak körében mérhető (57%).
 |
| ÁBRA: Fizetési hajlandóság (az oltást vállalók bázisán, N=425 fő) |
“Bár a védőoltás elutasítása a 60 év felettiek, a legfeljebb 8 általánost végzett felnőttek körében, valamint például Bács-Kiskun, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kifejezetten alacsony, ez nem jár együtt magas fizetési hajlandósággal. A költségek állami átvállalására ezen lakossági csoportok számítanának leginkább” – tette hozzá a szakember.
Az Ipsos kutatása a korábbi hónapok gyakorlatához hasonlóan ezúttal is kitért a vakcinán túli védekezési módokra. 1.000 felnőttkorú magyar állampolgár személyes megkérdezése alapján nincs jelentős változás a lakosság korábbi gyakorlatában. A szájmaszkviselés, valamint a rendszeres kézmosás említésének gyakorisága az enyhe csökkenés ellenére is magas. Intő jel ugyanakkor, hogy a személyes találkozók gyakoriságának lassú, öt hónapon át tartó visszarendeződése megtorpanni látszik, akárcsak a belföldi utazások eddig erősödő trendje.
 |
| ÁBRA: Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz Önre? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap) |
A havi rendszerességű Omnibusz kutatás már 2005 óta áll az Ipsos ügyfeleinek rendelkezésére, egyszerű, rugalmas és költséghatékony döntéstámogató megoldást kínálva. Az eredmények reprezentálják a hazai 18 éven felüli magyar népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.