Kövess minket!

Marketing

Aki többet költ, többet is ér

A társadalmunkat alkotó hat nemzedék közül az Y és a Z generációt érintő kérdésekkel foglalkozott elsősorban a hazai média az elmúlt 14 hónapban. Az Y és a Z generáció kimagasló médiajelenléte mellett a legidősebb nemzedék marginális napirendformáló szerepe, a generációk médiaképének szakportálok általi meghatározottsága és a klasszikus nemzedékkategóriák mellett új fogalmi megkülönböztetések térnyerése jellemzi a magyarországi médiatematikát az Observer kutatása szerint.

A Médiapiac kiadója, az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. kutatása szerint a hazai médiát is kifejezetten foglalkoztatja az egyes generációk tevékenysége, szokásai, jellemzői. Különösen a fő fogyasztói csoport, illetve az ő gyerekeik állnak a sajtó érdeklődésének középpontjában – nem véletlenül.

Az elmúlt több mint egy évben 2523 híranyag foglalkozott az 1980 és 1999 között születettekkel (vagyis az Y generációval) és még ennél is több, 2527 híranyag a Z generációval (a 2000-es években születettekkel). Ennek mindössze töredéke volt a magyarországi társadalmat alkotó további négy nemzedék hírértéke.

Forrás: Observer Budapest Médiafigyelő

A 30-asoké a médiafigyelem

Különösen szembetűnő, hogy a legidősebb korosztályt generációs kontextusban mindössze nyolc híranyag említette a tavalyi év kezdete óta.

Magyarország nemzedékképe elsősorban a média- és a munkaerőpiaci szakportálokat foglalkoztatta: száznál több tartalmat e témában a piacesprofit.hu (139), a hrportal.hu (116) és a digitalhungary.hu (112) tett közzé, ezenkívül lapunk szakportálja, a mediapiac.com (75), a szakszervezetek.hu (65) és a profession.hu (55) is jelentős mennyiségű cikket közölt.

A témáról legalább 30 anyagot megjelentető médiumok közül egyedül a miferfiak.hu tematikus portál napirendjének nem képezte domináns részét az Y vagy a Z generáció, az oldal a 2000-ben vagy azután születettekkel egyáltalán nem foglalkozott, míg a baby boomerek nemzedékével kapcsolatban 17, az X generációt érintően pedig 13 alkalommal tájékoztatott.

A Z nemzedék kiugró megjelenésszámot ért el 2017 októberében – amikor megjelent egy, a témával foglalkozó kutatás, amelyet részletesen ismertett a sajtó. A források marketingszakmai jellegű érdeklődését mutatja, hogy ekkor a szokásosnál nagyobb médiavisszhangot az váltotta ki, hogy több kutatás is megjelent a Z generáció közösségimédia-fogyasztási, karrierválasztási és digitálistechnológia-használati szokásairól.

Forrás: Observer Budapest Médiafigyelő

Kik a “digitális bevándorlók”?

Az Observer azt is megvizsgálta, hogy a klasszikusnak tekinthető terminus technikusok mellett milyen más fogalmakkal illette a média a nemzedékeket. Az Y generáció például az „ezredfordulós” vagy „millenniumi” címkével 110 alkalommal fordult elő. A hazai szociológiában használatos Ratkó-gyerekek és Ratkó-unokák megkülönböztetés (99, illetve 147 megjelenés) mellett az X generáció „digitális bevándorlóként” (92 megjelenés) és a Z generáció „digitális bennszülöttként” (499 megjelenés) való értelmezése is szervesen képezte részét a média generációmegjelenítésének.

Korábban kevésbé bevett fogalmi kategóriák is teret hódítottak: az X generáció jellemző problémájának tartott „kapuzárási pánik” (295 megjelenés) mellett az elsősorban az Y generáció fiatalabb tagjaira vonatkozó újabb pszichológiai definíció, a „kapunyitási pánik” (147 megjelenés) is számottevően felkeltette a média érdeklődését.

Forrás: Observer Budapest Médiafigyelő

Társadalomtörténeti és -pszichológiai meghatározásokat egyébként is szívesen használt a hazai sajtó: az 1960 és 1979 között születetteket 46 alkalommal titulálták „elveszett generációnak”, az őket követő nemzedéket pedig 25 esetben jellemezték a „Pán Péter-szindrómával”, vagyis az önálló élet megkezdésére való alkalmatlansággal.

Viszonylag gyakori volt a digitális marketingkampányok kedvelt célcsoportjának, a C – mint digitálisan összekötött, „connected” – generációnak (43 megjelenés) az elhatárolása, erre azonban egyelőre főként médiaszakmai hírportálok (a mediapiac.com öt, az mmonline.hu három alkalommal) vállalkoztak.

A cikk eredetileg a Médiapiac március-áprilisi számának geneRÁCIók című mellékletében jelent meg. A melléklet további elemzéseit itt találja.

A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom