Kövess minket!

Marketing

Aczél László: „Nyitva tartjuk a szemünket”

A közelmúltban kirobbant listaháború egyik főszereplőjeként az M+ Listát megjelentető MAKSZ elnöke, Aczél László maga is a támadások kereszttűzébe került. Az interjúban hitelességről, összeférhetetlenségről és versenyek súlyozásáról beszél, de a megbuktatására tett kísérletet sem hagyja szó nélkül.

Az M+ Lista jelenlegi formájában megfelel-e a szakma által elvárt kritériumoknak?

Ez egy hiteles rangsor, amely azon hazai és nemzetközi fesztiválok elért eredményeken alapul, amelyeket iparági szinten jónak gondolunk, vagy elfogadunk, mint szövetség. Ezek listáját az évek során a tagokkal, illetve tanácsnokunkkal, Megyer Örssel karöltve alakítottuk ki. A versenyek és súlyozásuk nem sokat változott a kezdetek óta. Az évek során kikerültek fesztiválok, amelyek veszítettek a fényükből, beemeltünk új versenyeket, de masszív változások nincsenek. Nyitva tartjuk a szemünket, folyamatos párbeszédet folytatunk tagjainkkal, a kreatívigazgatókkal, illetve a Kreatívval. Egyébként az M+ Lista elődje, Macher Szabolcs listája kizárólag hazai versenyek alapján állt össze, amit a MAKSZ az összes rangos nemzetközi megmérettetéssel kibővített, hogy ne legyen belterjes.

Macher Szabolcs 2013-ban szerepelt utoljára a készítők között, mert ügynökségi vezető lett, amit összeférhetetlennek érzett a pártatlan lista kezelésével. Nem tartod összeférhetetlennek, hogy a Y&R ügyvezetőjeként és a MAKSZ elnökeként részt veszel a lista összeállításában?

Nem. Én a legnagyobb ügynökségek működését segítő érdekképviseleti szervezet, a MAKSZ elnöke vagyok, ebben a minőségemben járok el, és nem mint a Y&R ügyvezetője. Ez gyakorlatilag karitatív tisztség, amiért nem kapok ellenszolgáltatást nyolc éve. Macher Szabolcs ügynökségi vezetőként nem látott el hivatalos MAKSZ-tisztséget. Ha úgy hoznék létre egy listát, hogy közben egy ügynökséget képviselnék, összeférhetetlennek érezném, mint ahogy az is.

A szakma egy része a MAKSZ által szervezett Arany Penge és Effie verseny kapcsán minőségi és átláthatósági problémákat fogalmaz meg. Mit gondolsz az összeférhetetlenség kérdéséről a versenyek kapcsán?

A MAKSZ egy 52 fős szervezet, amelynek kétévente van tisztújítása, és amelyben folyamatosan a szakmáért dolgozunk. Ha ezt a kérdést a tagok másképpen látnák, már leváltottak volna, vagy folyamatosan csökkenne a versenyek iránti érdeklődés. Nem hallottam ilyen kritikákat. Az M+ Lista alapját képező versenyeket egyébként zömmel nem a MAKSZ szervezi. Mindössze két versenyünk tartozik közéjük, valamint tizenkét másik, amely semmilyen módon nem kötődik hozzánk. Az Arany Penge húszéves múltra tekint vissza, tíz éve benne vagyok a szervezőbizottságában is, amelynek vannak ügynökségi tagjai, akik szintén önként, sok energiát beletéve segítik a munkánkat.

Szerintem nem összeférhetetlen egy ügynökségi vezetőnek az ügynökségében betöltött pozíciója a mi bizottságunkban ellátott tisztségével, ha a tevékenységével elősegíti a verseny szabályrendszerének és zsűrizésének pontosítását, vagy javaslatot tesz a zsűritagok jelölésére.

Az Effie-t együtt rendezzük az IAA-val (Reklám Világszövetség – a szerk.), így itt még több stakeholder van, például Megyer Örs, Takács Ildikó vagy Pócsik Ilona. Ráadásul egy nemzetközi sztenderdnek is meg kell felelnünk, hiszen az Effie Worldwide górcsővel figyeli a tevékenységünket. Hozzáteszem, az általunk alkotott online zsűrizési rendszer lassan nemzetközi sztenderddé válik, külföldről is érdeklődnek iránta.

Aczél László
Aczél László

Ha minden ennyire átlátható, akkor miért fogalmaznak meg kritikát még az M+ Lista helyezettjei közül is? Miért mondja azt egy ügynökségi vezető, hogy a MAKSZ manipulálja a listát és az említett versenyeket?

Nem akarok találgatni, ki lehetett ez, különösebben nem is érdekel. Álljon ki, mondja el, jelentkezzen! Vagy írja meg egy cikkben, mire alapozza. Az M+ Lista kapcsán minden évben egyeztetünk a Kreatívval, majd a tagsággal – tehát a változások minden esetben konszenzuson alapulnak. Nem azt mondom, hogy a versenyeinkkel kapcsolatban nincsenek kritikai észrevételek, de éppen ezért küldünk ki a megmérettetéseink után különböző kérdőíveket, leveleket, hogy feltérképezzük, mit gondolnak a résztvevők. Mindig van visszacsatolási folyamat, ami vonatkozik például a zsűrizésre, a helyszínre, a szervezésre.

Nekem nagyon fontos, hogy az emberek értsék, miért egy adott ügynökség nyert egy bizonyos díjat, mert szerintem sokszor nem értik, hiszen idő hiányában nem tudjuk levetíteni az összes munkát.

Ha a versenyek nem lennének életképesek, vagy összeférhetetlenek lennének, nem neveznének, nem nőne exponenciálisan a nevezési szám. Mindez azt bizonyítja, hogy mindkettő sikeres.

Az előző listaháborút követően, 2014-ben a Kreatív is csatlakozott a listához, és a Y&R lett az első helyezett, noha a lista történetében addig csak egyszer sikerült a legjobb 15 közé kerülnie egy nyolcadik hellyel. Az ügynökségek a legtöbb pontot az Arany Pengén szerezték, utána az Effie és a Lollipop következett. Az első kettőt a MAKSZ, a harmadikat a Kreatív szervezi.

Abban az évben volt olyan kampányunk, amely szinte minden nemzetközi versenyt megnyert. Ez volt a GIF-színház. A következő évben meg a Visszaadott szobrok LEGO- és a Mozibusz-kampányunk tarolt. Ezekben az években az utánunk következő ügynökségeket ezer, de volt, amikor négyezer ponttal vertük meg. Ennyi történt.

Mi alapján súlyozzátok a versenyeket? Miért került ki például a One Show, a NewYork Festivals és a PIAF?

Három szintje van a fesztiváloknak: a hazaiak, a nemzetközi középmezőnybe tartozók és a szuperprémiumok. A Kreatívval együtt úgy éreztük, nem kell annyi szuperprémium verseny. Megbeszéltük, hogy nem bővítjük a végtelenségig a listát, inkább szűkítjük annak érdekében, hogy az ügynökségeknek ne kelljen sokat költeniük nevezési díjakra. Megkérdeztük a kreatívokat is, hogy melyiket favorizálják: egy biztos pont volt, hogy ők jellemzően a cannes-i megmérettetésre neveznek. A NewYork Festivalson és a One Show-n nagyon kevés magyar ügynökség vett részt korábban. Mi biztosan nem nyertünk One Showt, de szerintem más se nagyon. A középmezőnybe tartozó versenyeknél a PIAF jó kezdeményezés volt, de a visszajelzések alapján végül arra jutottunk, hosszú távon nem érdemes benne gondolkodni, maradjon a Drum és a Golden Hammer ebben a kategóriában.

Aczél László
Aczél László

Milyen szerepet tölt be a Y&R üzletpolitikájában a versenyeken való indulás?

Egy nevezés belső motivációs hajtóereje lehet a kreatívoknak, emellett a tehetségeket is jobban vonzza egy díjnyertes ügynökség. Olyan szempontból is fontos, hogy gyakran nem a legláthatóbb kampányok kapnak díjat, hanem olyan előremutató ötletek, amelyeket később példaként lehet felmutatni. Ezek előreviszik mind a szakmát, mind a piacot. Az ügyfelek szempontjából is van jelentősége, hisz azáltal, hogy bevételt generálunk egy győztes kampánnyal, még jobban szem előtt vagyunk. Nagyon fontos a hálózatunknak is, hogy sok díjat nyerjünk.

A WPP az elsőszámú holding company Cannes-ban, ami abból adódik, hogy sok díjat nyernek az ügynökségei, így értelemszerűen fontos a Grey-nek, az Ogilvy-nek és nekünk is. Ez egyfajta kritérium. Az én bónuszelvárásaim között is szerepel a díjnyerés.

Nem torzítja a piac kreatívteljesítményének megítélését, hogy ügynökségek – köztük a Y&R – szisztematikusan készülnek fesztiválokra, a díjak maximalizálására, hogy minél több pontot szerezzenek az M+ Listán, és ez esetenként azt eredményezi, hogy megkérdőjelezhető minőségű kreatívanyagok születnek?

A globális kreatívteljesítmény legjobb barométere Cannes. E versenyre nevezik a legtöbb anyagot, aki itt díjat nyer, az elért valamit. A magyar szakma évtizedekig nem részesült elismerésben Cannes-ban, egy ideje viszont egyre több díjat kapunk. Nem azt mondom, hogy az átlagteljesítmény nem ingadozó, de az biztos, hogy mind több olyan munka van, amely megüti a világszínvonalat.

Az a tendencia, hogy bizonyos ügynökségek szándékosan távol maradnak hazai versenyektől, illetve hogy a versenyekre korábban dömpingszerűen nevező, az M+ Listát vezető ACG harmadára vágja vissza a versenyköltéseit, hogyan hat a lista jövőjére?

Egy ügynökségnek több tíz milliós költségmegtakarítást jelent, ha nem indul versenyeken. Minden szervezetnek magának kell eldöntenie, milyen politikát folytat. Ha valaki úgy érzi, díjak nélkül is megy a szekér, az az ő dolga. Az már rosszabbul érintené a szövetséget, ha kevesebben neveznének az Arany Pengére vagy az Effie-re, hiszen ezek nevezési díjaiból is gazdálkodunk. Idén például kevesebben neveztek, mint tavaly. Egyes kreatívigazgatók szerint gyengébb volt a termés.

Miért nem szerepelnek az M+ Listán olyan milliárdos állami megbízásokat elnyerő ügynökségek, mint a Young and Partners, a Trinity, a Lounge vagy a HG-csoport?

Ahhoz, hogy szerepeljenek nemcsak itthon, de külföldön is meg kell mérettetniük magukat. Ha nem neveznek, nem versenyeznek, nem adnak be kreatívokat, nem szerepelhetnek a listán.

Korábban a HG és a Trinity csak minimális mértékben vett részt versenyeken, a Lounge viszont elindult ebbe az irányba, és nagyon sok versenyre nevezett idén.

Mennyire bír el a magyar piac több ügynökségi rangsort?

Ha kellően különböző szempontokból állnának, elbírhat ezret is. Jó akkor, ha az M+ Listáétól eltérő szempontrendszert alkalmaz, de ha annak egy fura tükre vagy kikasztrált verziója, akkor nem tesz jót a versenynek. Egy ilyen lista nagyon megtévesztő lenne a piac számára. Ha el is bírná, nem lenne semmi értelme.

Mit gondolsz arról a feltételezésről, amely szerint egy, a közelmúltban bejelentett ügynökségi rangsort azért hoztak létre politikai nyomásra, hogy megbuktassák a MAKSZ elnökségét?

Ez nem lehetett cél, maximum hozadék.

Az interjút elolvashatja a Médiapiac július-augusztusi számában is, a friss lapszám a jövő héten már a standokon. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Marketing

Így alakult a reklámpiac 2020-ban

A koronavírus-járvány teljesen felborította a reklámpiacot.

Közzétéve:

Pixabay

Miután 2020 elején világszerte kitört a koronavírus-járvány, a kormányok igyekeztek mindent megtenni polgáraik védelméért.

Ahogy sok más országban, az Egyesült Királyságban is kulcsfontosságú stratégiai céllá vált, hogy az ország lakosságát a lehető legszélesebb körben tájékoztassák a helyzetről: a vírus veszélyességéről, az ellene való védekezési lehetőségekről, az egyes rendszabályok meghozataláról, annak szükségességéről. E cél elérése érdekében a brit kormányzat hatalmas kampányokba kezdett, és élt a kereskedelemben jól bevált hirdetési formák alkalmazásával. Üzeneteit a nyilvánosság számára fizetett reklámokkal is igyekezett minél hatásosabban eljuttatni. A szakemberek számára így nem okozott meglepetést, hogy a brit kormány tavaly országa első számú hirdetőjévé vált, nem kevesebb, mint 164 millió font (kb. 69 milliárd forint) költéssel. A TradingPlatforms.com szakportál adatai szerint

ezzel olyan magántulajdonban lévő cég- és egyben hirdetőóriásokat is megelőzött, mint a több mint négyszáz fajta élelmiszer, illetve egyéb fogyasztási terméket gyártó Unilever multinacionális vállalatot, vagy a Sky médiaóriást.

A kormány mellett a Public Health England (PHE) közegészségügyi szervezet is felkerült a brit vezető hirdetőinek Top 10-es rangsorába: 2020-ban a hetedik helyen végzett. Megjelenése további bizonyíték a Downing Street 10.-ben tett erőfeszítésekre, amelyet a 66 millió polgár tájékoztatására, a nyilvánosság legnagyobb fokú elérésére tettek.

A PHE tavalyi 80,5 millió fontos (kb. 34 milliárd forintos) hirdetési kiadása csaknem 800 százaléka volt az előző éviének, s ez a brit szervezetek között minden idők legnagyobb reklámköltség-növekedésének számít egyik esztendőről a másikra.

A koronavírus-járvány kitörését követően egyébként a briteknél, tavaly márciusról áprilisra több mint 90 százalékkal csökkent a reklámozás a metró- és vasútállomásokon, 76 százalékkal az utak mentén és 56 százalékkal az élelmiszeráruházak előterében. A nagy állami szerepvállalás ellenére Nagy-Britanniában a hirdetési piacon a járványhelyzet – és az ezzel együtt járó gazdasági visszaesés – következményeként a Top 10-ben lévő hirdetőcégek reklámköltései együttesen ötödével estek 2019-hez képest. Becslések szerint a briteknél összességében 2020-ban 4,4 százalékkal csökkentek a nettó hirdetési kiadások, melyek 21 milliárd fontot (kb. 8800 milliárd forintot) tettek ki.

Magyarországon tavaly 240 milliárd forintra, 2,8 százalékkal csökkent a médiumok reklámbevétele, azaz a “médiatorta” egy év alatt ennyivel lett kisebb – derül ki a Magyar Reklámszövetség 2021. áprilisi jelentéséből.

A torta csaknem minden szelete vékonyodott, egyedül a digitális reklámpiacé növekedett, 5,5 százalékkal (44,7 százalékra). Ez elsősorban a globális platformok töretlen népszerűségének köszönhető, mivel a hazai szereplők hirdetési bevételei 0,2 százalékkal mérséklődtek az előző évihez képest. A második legvastagabb tortaszeletet a televízió hasította ki (26,7 százalékot), igaz, a tévétársaságok bevételei 64 milliárd forintra estek vissza (3,8 százalékkal). Azonban míg itt a versenypiac reklámra fordított kiadásai tavaly csaknem 6 százalékkal mérséklődtek, addig az állami hirdetések részaránya növekedett: az állami költések 11,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az állami megrendelések részaránya a társadalmi célú reklámok növekedésével tavaly 14 százalékra, csaknem 9 milliárd forintra emelkedett a magyar televíziós reklámpiacon.

A szakemberek úgy értékelik, hogy a médiahirdetési piac csak kisebb mértékű zsugorodása főként a jelentősen megemelkedett állami reklámköltésnek volt köszönhető.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom