Kövess minket!

Marketing

A Z generáció a legjobb társadalmi ellenőrzőbizottság

A Z generációnak szóló kampányokról, és azok fogadtatásáról tartottak kerekasztal beszélgetést a BrandFestival-on

Hogyan lehet elérni a Z generációt? Ez volt a fő kérdése a BrandFestival második napján színpadra álmodott kerekasztal beszélgetésnek, melyen a Generali marketing és customer experience vezetője, Árr Mariann, a Cherrisktől Matócza Szabina, a Coca-Colától Tóth Valentin, valamint két METU-s diák Bácskay Zsófia és Valentin Dóra vettek részt. A moderátor a Marketing & Media főszerkesztője,Simon Krisztián volt.

Nagy kihívást jelent a brandek számára, hogyan érjék el a Z generáció tagjait. Erre a rétegre egyre nehezebb hatni hétköznapi reklámokkal, ennek részint az az oka, hogy a figyelemküszöbük csökken. Míg az átlagos fogyasztó 2000-ben még 12,5 másodpercig tudott odafigyelni a dolgokra, ez a szám mára mindössze 8,25 másodpercre redukálódott.

Ezt az elméletet a Z generációs beszélgetők azonnal meg is cáfolták. Szerintük sokkal tovább is oda tudnak figyelni valamire, ami igazán felkelti az érdeklődésüket. Azonban erősen vizuálisak, így, ha nem fogja meg őket az első kép, akkor nem olvasnak tovább. A papírformára azzal is rácáfoltak, hogy a többi résztvevő fiataloknak címzett kampányaival – a Generali toborzójával, vagy a Cherrygo futókampányával – szinte egyáltalán nem találkoztak. Egyedül a Coca-Cola Love is love kampánya volt számukra ismerős, ezt viszont szerették.

A Love is love kampány Londonban díjat is nyert, de a Z generáció körében elsősorban azért volt népszerű, mert egy tabu témához nyúlt, amivel kapcsolatban még mindig nem nyílt a társadalmi párbeszéd. A Z generáció pedig azt várja el, hogy végre tabumentesen beszéljünk mindenről. Azt tapasztalták, hogy az emberek véleménye között nem volt középút: az ismerőseik vagy nagyon támogatták vagy nagyon ellene voltak a kampány üzenetének. Tóth Valentin szerint ez tökéletes reakció, mert a jó márkák hitet próbálnak építeni, a hit pedig nagyon erős értékeken alapul, ami szélsőséges reakciókat válthat ki.

Matócza Szabina hozzátette: A nagy márkáknak dolga van. Ezt a társadalmi felelősséget a Generali a prevenció szóban határozta meg. Vagyis ők arra törekszenek, hogy olyan információkat adjanak át az ügyfeleiknek, amelyek hozzájárulnak a jólétükhöz. Ez az alapja az internetes zaklatásos kampányuknak is. A Cherrisk a fenntarthatóság és az edukáció mellett kampányol. Szerintük a hitelesség ma a legfontosabb, mert nagyon hamar kiderül, ha valaki nem hiteles. Elég egyetlen egyszer hibázni és tele van vele a sajtó. Nem szabad a márkáknak olyan szavakkal dobálózniuk, amelyek mögé nem tudnak beállni.

A Coca-Cola szerint is az egyik kulcsszó a purpose, vagyis a cél. Az emberek azt szeretnék látni, hogy vállalatok nagyobb ügyek mögé állnak. Ehhez a cégeknek magukba kell nézniük, és megvizsgálni azt, min javíthatnak a saját tevékenységükben. A Coca-Cola esetében ez nem más, mint a műanyaghulladék, és ezen próbálnak is változtatni. Mindenesetre, ahogy Tóth Valentin fogalmazott: a bullshitnek vége. Vagy csinálja az ember, amit mond, vagy nem, mert a Z generáció a legjobb társadalmi ellenőrzőbizottság.

Ebben Zsófia és Dóra is egyetértettek. Szerintük nincsen szükség egyetemi tanulmányokra ahhoz, hogy valaki átlásson a nagyvállalatok csúsztatásain. Már az influenszereknek is csak akkor hisznek, ha az egyéniségüket hitelesnek érzik. Ha tudják, hogy utánajárnak a dolgoknak, és csak olyan reklámokat vállalnak el, amelyekben igazán hisznek. Tóth Valentin szerint az influenszerek pontosan ugyanúgy működnek, mint a márkák. Ha a kontextus, az üzenet, az influenszer személyes története egy történetté áll össze, akkor sokkal erősebben megáll a lábán az egész sztori.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom