Kövess minket!

Marketing

„A világ fejlődik, és ennek a hullámai időnként minket is elérnek”

Buzzword vagy tényleges, értékteremtő trend a content marketing? És ha az utóbbi, akkor mire kell figyelnie az egyes szereplőknek és milyen beruházási igénnyel számoljanak? Mindezek szóba kerültek a CM Sales által szervezett, parázs vitáktól sem mentes tartalommarketing-konferencián.

Pácsonyi Daniella (NLCafé) és Tóth László (Possible) arra hívták fel a figyelmet, hogy a jó tartalommarketinghez néhány készségszinten jól író szerző helyett inkább a célcsoportot jól ismerő, üzletiesen gondolkodni képes szerkesztőségre van szükség. Tudni kell, hogy az egyes disztribúciós csatornákon mi fogja meg a felhasználókat, ennek alapján 3-4 féle változatot szükséges készíteni az egyes anyagokból és a visszajelzésekre is folyamatosan figyelni, reagálni kell. Emellett a szerzőknek célszerű ismerniük a saját „terméküket” (a médiumot) és a megbízó márkáját is, viszont „el kell hinniük, hogy nem PR-cikket írnak, hanem szerkesztőségi tartalmat”. A Possible Relative Value Modelje már képes arra, hogy az értékesítési adatok alapján élettartam-érétket számítson, illetve relatív értékeket rendeljen a tartalommarketing egyes elemeihez, akár egy Facebook-megosztáshoz is.

Sztarcsevity Andrea (Volvo) és Kustánczi Norbert (24.hu) az autómárkával közös, prémium PR-cikket és szórakoztató videókat tartalmazó, a VW dízelbotrányára reagáló kampánya kapcsán szintén a prémium minőség (videotechnika, helyszínek), az ismert, de nem celeb szereplők, valamint a mérhető eredmények szerepét hangsúlyozták.

Reviczky Judit (Sanofi) és Rusvai Richárd (CM Sales) az Amfora díjon rövidlistás helyezést elért Normaflore Mesedoboz kampány azt emelték ki, hogy egy erősen szabályozott és konzervatív területen a kollégák beidegződései is nehézséget okozhatnak a tartalommarketinges megoldások megvalósítása során.

A fiatal generációról Glózer Rita (Pécsi Tudományegyetem) egy hároméves átfogó kutatás eredményeit ismertetve elmondta, hogy nagyon médiakritikusak, reklámkerülők, továbbá az online tartalomfogyasztás és a televízió a két fő médiumuk, míg nyomtatott formátumot szinte egyáltalán nem fogyasztanak. Fontos megállapítás, hogy körükben az online videó fogyasztása már megelőzte a közösségi médiát, az általuk követett YouTube-sztárok többsége pedig amatőr vagy félprofi, „egy közülük”. Ezek az online hírességek egyenként tíz- vagy százezres nagyságrendű tábort érnek el, aggregálva azonban jelentős tömeghez szólnak. Követőik között ráadásul jellemző a rajongói attitűd, az általuk mutatott minta utánzása, így marketingfelületként kifejezetten hasznosak lehetnek.

Szabó Gergő, a kifejezetten online sztárok menedzselésével foglalkozó Special Effects Media képviseletében ezt megerősítette azzal, hogy „könnyedén kábeltévényi elérést” produkálhatnak az online celebek és hozzátette, hogy a fiatal generáció nem tesz érdemi különbséget a mainstream média és a YouTube-videók között. Jó példákat is fel tudnak mutatni, mint például a Videómánián futó Vodafone Red Mozi, illetve Rising Star kampányokat, valamint a VYDA live streaming app kampányát, ami az eddigi legnagyobb projektjük volt. A CM égisze alatt működő, öt vloggert összefogó Placc pedig olyan hirdetőkkel dolgozott már együtt, mint az Asus, a Dell, a Rowenta, de készítettek a pénzügyi tudatosságot erősítő videókat is.

 

A közösségimédia-marketing gyakori hibái közül Bihari Viktória (BeSocial) a következőket emelte ki:

  • annak figyelmen kívül hagyása, hogy a felhasználók a Facebookra kikapcsolódni járnak (ha termékinformációkra van szükségük, felkeresik a honlapot)
  • a gyártók sokszor felül akarják pozicionálni a terméküket, „nem akarnak emberi módon kommunikálni”, félnek megnevettetni a vásárlót
  • céges nyelven próbálnak kommunikálni, marketing bullshitet használnak
  • sokan egyszerűen nem ismerik, nem tudják meghatározni a célcsoportjukat

Ezzel szemben a humor, a szerethetőség és a hitelesség lehet a célravezető, valamint az, ha nem hagyjuk figyelmen kívül: 80 százalékban adnunk kell ezen a felületen, nem termékinformációkat kommunikálni.

 

Ráfordítások és megtérülés

Gábos Anna (Unilever) a Baba testápolók terméktesztelésre és szájmarketingre építő kampányának eredményeit ismertetve rámutatott, hogy még egy aránylag egyszerű tartalommarketing projekt is sokkal több erőfeszítést igényel a marketingesek részéről, mint a hagyományos ATL vagy BTL kommunikáció. „Szuper dolog, csak beledöglünk” – fogalmazott. A szervezeti modellekbe is problémás lehet beilleszteni a határterületeket érintő, sok inputot és gyors visszajelzést, rugalmasságot igénylő folyamatokat. Ugyanakkor a szerkesztőségek számára is újdonság, hogy az ügyféllel közvetlen kapcsolatba kerülnek, aki ráadásul a médiaszakmai háttér ismerete nélkül, a saját prekoncepciói alapján irányítaná a folyamatot. További nehézséget okoz a felhasználói visszajelzések kezelése, nem beszélve arról, ha egy szerződött vlogger őszinte, de negatív véleményt fogalmazna meg a termékről. Míg Amerikában erre már bőven találni példát, nálunk még azonnali szakításhoz vezethet. Bár akad hazai ellenpélda is, a Placc esetén „a TV2 direkt kérte, hogy kicsit csináljunk hülyét belőle” – mondja Szabó Gergő.

Ami a dolog pénzügyi oldalát illeti, „releváns, értékes tartalmat előállítani 10-50-szer drágább, mint egy nemzetközi kreatívot adaptálni”, viszont ha a márkák látják a megtérülést, akkor be fognak ruházni ezen a területen. Nem utolsósorban azért, mert egyfajta buzzworddé is vált, és a cégek egymás működését követve egyre inkább belevágnak. Mindeközben az ügynökségi oldalon is lekezdik építeni a kompetenciákat, a szerkesztőségekben pedig már most összeálltak az erre dedikált csapatok.

A konferencia legizzóbb vitáját egyébként épp az ügynökségek szerepe generálta: Damjanovich Nebojsa az inbound marketing elveiről (eredménycentrikusság, konverziómérés, a leadek ápolása, a tartalmak többszörös felhasználhatósága) és jó B2C példákról szólva úgy vélekedett, hogy ma már mindenki számára elérhetőek a folyamat hatékony menedzsmentjét lehetővé tévő programok, míg a nagy hálózatos ügynökségekben ez az újfajta gondolkodásmód még nem nyert teret. Az ellenvélemények szerint ugyanakkor az ügyfél nem lehet profi mindenben, nem követheti nyomon a technikai fejődést, így végső soron jobban jár, ha megbízik egy profi ügynökségben – persze nem mindegy, melyikben.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom