Kövess minket!

Marketing

A Vérlovagok vihették haza a Highlights of Hungary idei fődíját

Megdőlt a tavalyi rekord, közel százezer közönségszavazat érkezett az idei jelöltekre.

Borítókép: az idei közönségdíjasok, a Vérlovagok, fotó: Talabér Géza / Highlights of Hungary

Február 24-én este az Eiffel Műhelyházban adták át az idei Highlights of Hungary elismeréseket. A legkiválóbb, legszeretnivalóbb és leginspirálóbb történetek seregszemléjén ebben az évben sem volt könnyű dolga a közönségnek, hiszen nekik kellett eldönteni, hogy melyik jelölt érdemli meg a legjobban a kétmillió forinttal járó fődíjat. Tavaly az Országos Mentőszolgálat kapta az elismerést, akik a megfékezhetetlennek tűnő újabb és újabb koronavírus-hullámok idején is erejüket megfeszítve küzdöttek, hogy minden esethez minél gyorsabban kijussanak. Idén a beérkezett szavazatok száma felülmúlta a tavalyit, több mint 98 ezer szavazat érkezett a jelöltekre.

A közönség elismerését ebben az évben is egy olyan szervezet vívta ki, akik a bajbajutottakon segítenek, méghozzá önként – motorra vagy autóba pattannak, hogy vért szállítsanak oda, ahol épp a legnagyobb szükség van rá. Ők a Highlights of Hungary idei közönségdíjasai, a Vérlovagok.

A Vérlovagokat Nagy Anna nagykövet jelölte a listára, aki méltatásában azt írta:

“Magyarország egyetlen önkéntes sürgősségi vérszállító közösségeként küldetésük, hogy az életet jelentő vér a megfelelő időben legyen a megfelelő helyen az egész országban, az év minden napján. A 2020-ban Közép-Magyarország régiójában megkezdett tevékenységüket 2021-ben a Kelet-Magyarországra is kiterjesztették.”

A Vérlovagok után a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület madáratlasza kapta a legtöbb szavazatot, a dobogó harmadik helyére pedig a Székelyföldi Legendárium került.

Íme a tíz legjobb

A Highlights of Hungary hagyományai szerint nincsenek kategóriák, a nagykövetek szabadon jelölhettek személyt, szervezetet vagy akár alkotást is, ha úgy ítélték meg, hogy az egyezik a kezdeményezés vezérelvével, a „Hass, alkoss, gyarapíts!” gondolatával.

A Highlights of Hungary csapata, nagykövetei és az idei díjazottak, fotó: Talabér Géza / Highlights of Hungary

Az összesen 50 jelölt közül az alábbi tíz kapta a legtöbb közönségszavazatot:

  1. Vérlovagok
  2. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület / Magyarország Madáratlasza
  3. Székelyföldi Legendárium
  4. Vas Kata Blanka olimpiai és világbajnok negyedik kerékpárversenyző
  5. Zöldgömb
  6. A Padlás
  7. Dr. Rényi Vámos Ferenc és csapata
  8. Magyar Zene Háza
  9. Gyetván Csaba műsorkészítő
  10. Új református énekeskönyv

Nagyköveti díj a Tulipán Gyermekotthonnak

A Közönségdíj mellett egy Nagyköveti díj is gazdára talált, a Highlights of Hungary nagykövetei közösen úgy döntöttek, hogy a listán szereplő történetek közül a Tulipán Gyermekotthonnak adják a szintén kétmillió forinttal járó elismerést.

“A Tulipán Gyermekotthont 20 éve, 2001-ben hozta létre Barta József református lelkész, ahol azóta több száz súlyosan bántalmazott gyermeknek adtak nem csak menedéket, hanem otthont is és gondoskodnak arról, hogy szerető és támogató közegben nőjenek fel. A kiváló emberi teljesítményt leginkább abból a szempontból emelném ki, hogy Bartha József és családja anyaországi és román pénzügyi támogatások nélkül teszik ezt, így kénytelenek voltak hosszú távú megoldást találni a fenntartás biztosításához. Az idei évben fejezték be szintén Holtmaroson egy beruházást hitelből, ahol egy idősek otthona került kialakításra, aminek a bevételéből stabilan tudják majd finanszírozni a gyerekotthont. 2021-es aktualitás azon túl hogy idén lett 20 éves, az idősek otthona beruházás befejezése és az a mögött álló üzleti modell példaértékű és egyedi, ami sok más szociális intézménynek adhat mintát, miként lehet saját erőből megoldani egy non-porift intézmény működtetését”

– írta méltatásában a gyermekotthont jelölő nagykövet, a Fonogram-díjas Bagossy Norbert, a Bagossy Brothers Company alapítója.

Különdíjak

A közönségdíj mellett négy különdíj is gazdára talált:Az Index szerkesztősége Pakosz Anna festőművészt, a KPMG Fenntarthatósági különdíjjal a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet díjazta, míg az MCC Díjat a Székelyföldi Legendárium vitte haza. A Miniszterelnökség, Fiatalokért Felelős Helyettes Államtitkárságának Családbarát különdíját Fehérvári Donát vehette át.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom