Kövess minket!

Marketing

A válság lehetőség

A magyar döntéshozók kétharmada robogna tovább a digitális transzformáció útján.

A magyar-amerikai információ-technológiai cégcsoport, a Stylers közel 150 magyar vállalat közép- és felsővezetőinek bevonásával készítette el friss felmérését, amelyben arra volt kíváncsi, milyen hatással van a koronavírus nyomában kialakuló válsághelyzet a hazai cégekre, hogyan befolyásolja a digitalizációval kapcsolatos stratégiájukat és milyen lépéseket terveznek a jövőben piaci pozíciójuk megőrzése érdekében. A kutatás résztvevőinek közel 50 százaléka közép- és nagyvállalatok, illetve 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek képviseletében nyilatkozott. A kutatásban résztvevő vállalatok többsége az IT, tanácsadás, gyártás, pénzügy, energetika, telekommunikáció, és kereskedelem területén tevékenykedik, a felmérés piaci és állami tulajdonú cégeket egyaránt vizsgált.

A magyar döntéshozók meglepően optimistának bizonyultak a válsághelyzetet illetően: több mint harmaduk (35 százalék) arra számít, hogy egyáltalán nem érinti vállalatát a krízis, vagy éppen megerősödve kerül ki belőle, és alig 2 százalékuk gondolja úgy, hogy cége nem fogja túlélni a következő hónapokat. Ez a derűlátás legfőképp abból fakad, hogy többségük átmeneti válságra számít, és csupán 28 százalékuk készül egy évnél tovább húzódó krízisre.

A felmérés tanulsága szerint a vállalatok döntő többségét alapvetően felkészülten érte a tömeges távmunka bevezetése és a válság okozta további infrastrukturális kihívások, csupán 10 százalékuk értékelte kifejezetten alacsonyra cége alkalmazkodóképességét a megváltozott körülményekkel szemben. Azok a vállalatok, melyek korábban nem tettek nagyobb lépéseket a digitális transzformáció útján, eddig ennek nem is érezték szükségét vagy éppen még gyerekcipőben járnak az erre vonatkozó intézkedéseik. A digitalizációt leginkább hátráltató tényezők közé az anyagi erőforrások szűkössége, a szakértelem és a vízió hiánya tartozik a cégvezetők bevallása szerint.

Gönczy Gábor, a Stylers CEO-ja hangsúlyozza: „Azt látjuk, hogy a vállalatok alapvetően a külső reprezentációt és a munkavégzést támogató szoftvereket részesítik előnyben, mint például a weboldal és a kommunikációs vagy együttműködést támogató eszközök, miközben vállalatirányítási rendszere csak a válaszadók felének, oktatási és a HR-tevékenységeket segítő szoftvere pedig csak 35, illetve 15 százalékuknak van. Úgy tűnik azonban, hogy a vezetők a hatékonyságnövelés irányába terveznek mozdulni, 25 százalékban ugyanis edukációs platformot terveznek beszerezni a közeljövőben, ezt követik szorosan a vállalatirányítási (ERP) és az ügyfélkezelő (CRM) rendszerek, valamint a HR tevékenységet támogató technológiák. A cégek elsősorban már meglévő piaci szoftvereket keresnek, és arányaiban kevesen gondolkodnak egyedi fejlesztésekben.”

A vállalatok döntő többsége, közel 70 százaléka tervezi folytatni a digitális transzformáció útján eddig megtett lépéseket. 51 százalékuk már rendelkezik is digitális stratégiával vagy éppen annak megalkotásával foglalatoskodik, további közel 12 százalékuk pedig annak elkészítését tervezi. Az látszik tehát, hogy a döntéshozók fontosnak tartják a tervszerű és tudatos digitális transzformációt, azonban az átgondolt stratégia még mindig csak a vállalatok harmadánál előzi meg a gyakorlati lépéseket. Érdekes eredmény továbbá, hogy azok a cégek, amelyek arra számítanak, hogy megerősödve kerülnek ki a válságból, mind fontosnak tartják a digitalizációt. Azok a cégek, melyek egyelőre bizonytalanok a digitalizáció terén, inkább kivárnak, hogy felmérjék a válság piaci pozíciójukra gyakorolt hatását, az átállást elutasító vállalatok pedig vagy nem tartják szükségesnek a további fejlesztéseket, vagy éppen a vezetői elköteleződés hiányát említették.

A megkérdezettek közel 60 százaléka egy éven belül tervez a digitalizációval, 27 százalékuk pedig hosszú távú elképzelésekkel is rendelkezik, ők többnyire 2-5 éves távlatban gondolkodnak. A döntéshozók nagy többsége (69 százalék) elsősorban szoftverek beszerzésével folytatná a digitalizációt, amelyek között továbbra is a már létező megoldásokat részesítik előnyben, de sokan tervezik szakértőgárda bevonását is a minél hatékonyabb lépések kidolgozásába.

„Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a magyar vezetők mit gondolnak magáról a digitalizációról. Erről a szóról elsősorban a jövő és az innováció jutott eszükbe, ami egyértelműen jelzi, hogy a többségük pontosan érti a digitális transzformáció jelentőségét saját cége szempontjából. Említették a hatékonyságnövelést, az üzleti potenciált, illetve az adatvédelmet és a folyamatok monitorozhatóságát is, de sokan még ennél is többet látnak a digitalizációban: lehetőséget a tanulásra és a vállalati kultúra fejlesztésére – és nekik van igazuk” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországról forgatott a National Geographic (videó)

Harminc országban vetítik le a Magyarország a magasból című alkotást.

Közzétéve:

Borítókép: a Mátyás-templom madártávlatból, fotó: National Geographic / Molnár-Bernáth László

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük országait mutatja meg a levegőből. A hatrészes sorozatban Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország – világhírű, vagy épp alig ismert – természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg egyedi szemszögből közölt a National Geographic.

Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern 21. századi Európa izgalmas portréját – de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával, és számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – ígérik az alkotók.

A legszebb helyek a NatGeo szerint Magyarországon

A Magyarországról szóló epizódba a National Geographic nemzetközi csapata olyan épületeket, tájakat választott be, amelyek hazánk büszkeségének számítanak, és felülről, a magasból fotózva különösen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az epizód bemutatja a Zsolnay-féle építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás-templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László-templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát is filmre vette felülről a NatGeo, továbbá megismerhetjük a laktanya történetét is. A katonai épületegyüttes 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Ez az ország “szellemvárosa”, nem csoda, hogy helyet kapott a magyarországi részben.

A film előzetese

De megjelenik a filmben a Hortobágy, a Bokodi-tó és a Balaton is. Légifelvételeken örökítették meg a hatalmas kiterjedésű hortobágyi pusztát és a szürkemarhacsorda legelészését. Hazánk egyik legszebb helye a Bokodi-tó, amelyet “lebegő falunak” is neveznek: a NatGeo riporterei a légifelvételek készítése mellett még a horgászókat is meginterjúvolták arról, milyen az élet a tavon.

Mindezeken kívül gyönyörű képeket láthatunk az ország termálfürdőiről, hatalmas kastélyairól, a Városligetről és a soproni tévétoronyról is. Egy különleges látványtervezési technológiának köszönhetően az epizódban 3D-ben lesz látható, milyen lehetett régen a szigligeti vár.

A magyarországi rész április 11-én este 9 órakor lesz látható a National Geographic csatornán. A sorozat többi epizódja minden vasárnap este kilenckor.

Tovább olvasom