Kövess minket!

Marketing

A szolgáltató diktálhatja, mit nézzünk a tévében?

Az európai fogyasztóvédelmi jog alapja, hogy a fogyasztónak igaza van. Számos cég próbálkozik mégis szabály- vagy szolgáltatásváltoztatásokkal, amelyek sértenek bizonyos fogyasztói érdekeket.

Döbbenten értesültek a UPC Direct előfizetői december végén, hogy 16 csatornáról le kell mondaniuk a jövőben, mivel a szolgáltató nem állapodott meg a Discovery-csoporttal, így egyebek mellett a teljes Discovery-paletta (a Eurosport csatornákkal együtt) kikerült a forgalmazási körből.

A Facebookot január 4. után árasztották el igazán a dühös kommentek, hogy „az egész család a Discovery csatornákat nézi” vagy, hogy a felhasználó a tenisz grand slameket és a téli sportokat szereti, így kevéssé érdekli, hogy a bekerülő tizennégy új csatorna között négy sport is lesz, mivel azok nem közvetítik a kívánt eseményeket.

A hozzászólások szinte egybehangzóan követelik, hogy a UPC Direct állapodjon meg ismét a Discovery-csoporttal, többen pedig jelezték, hogy felmondják az előfizetésüket.

Erre a UPC Direct úgy reagált, már októberben értesítette ügyfeleit, hogy a jövőben garantált és nem garantált csatornákra osztja kínálatát, ahol az utóbbit bármikor egyoldalúan megváltoztathatja. Amely ügyfélnek ez nem tetszett, annak akkor 45 napja volt felmondani a szolgáltatást, most viszont már közel 120 ezer forint a hűségidő felmondása.

A piac szabályai egyértelműek: az ügyfél azt a szolgáltatót választja, amely számára a legkedvezőbb ár-érték arányú feltételeket biztosítja.

A cégek a kőkemény profit érdekében szerződnek milliókkal, és próbálnak meg minél nagyobb hasznot lefölözni. Így vállalati szempontból érthető a UPC Direct döntése, hogy mivel a Discovery-csoport drágábban adta volna csatornáit, a szolgáltató inkább helyettesítő csatornák után nézett. Szakértők szerint azonban támadható a kérdés kezelése. Az általános szerződési feltételek egyoldalú megváltozására ugyanis komoly szabályok vonatkoznak.

Sziráczki István, a Webshopjogász jogásza szerint az európai uniós gyakorlat a fogyasztóvédelmet illetően különösen védi a felhasználókat, „a kiindulópont, hogy a fogyasztó nyert, a legtöbb probléma a jótállás körében szokott adódni, mikor a cég nem szeretné elismerni a fogyasztó igazát”. Gyakori, hogy az adott vállalkozás ászf-je (általános szerződési feltételek) megtévesztő tájékoztatást tartalmaz a fogyasztó elállási jogával vagy szavatossági, jótállási igényének intézésével kapcsolatosan. Előfordul, hogy a vállalkozás a jótállás megvonását helyezi kilátásba, ez azonban csak a nem rendeltetésszerű használat esetén lehetséges.

Nagy Gábor László ügyvéd annyit tesz hozzá, hogy az általános szerződési feltételeket illetően ma már széles körű az európai joggyakorlat, így nem tekinthető gumiszabálynak az az alaptétel, hogy az ászf-nek és annak módosításának is meg kell felelnie a tisztesség követelményének.

A lényeg, hogy a szolgáltató nem élhet vissza erőfölényével, illetve úgy kell megfogalmaznia a szerződést és változtatásait, hogy az bármely hétköznapi ember számára érthető legyen.

Amennyiben egy jogvitában bebizonyosodik, hogy a szerződés bármely része tisztességtelennek minősül, az nem vonatkozik a továbbiakban a fogyasztóra.

Az általános szabályok szerint kétoldalú megállapodással az előfizetői szerződés bármikor módosítható. Mivel ez az előfizetők nagy száma miatt a szolgáltatókra aránytalan terhet róna, hogy az összes előfizetőjükkel egyenként megtárgyalják a módosításokat, lehetőség van az ászf egyoldalú módosítására is bizonyos esetekben. Ilyen, ha a módosítást jogszabályváltozás, hatósági döntés vagy az előfizetői szerződésben előre rögzített feltétel bekövetkezése indokolja.

Lényeges körülményekben is történhet változás, például alapvető díjakban, a szerződés időtartamában vagy a megszüntetés jogkövetkezményeiben.

Televíziós csatornakínálatot akkor lehet megváltoztatni, ha a szolgáltató által előre jelzett és vállalt csatornaszolgáltatási idő lejárt, vagy ha azt a nézettségi adatok, esetleg a csatorna készítőjével kötött jogviszony megváltozása indokolja.

Az ászf-változásról szóló értesítést legalább harminc nappal a hatálybalépés előtt meg kell tenni.

Sziráczki István szerint az ilyen értesítés esetén még a betűméretnek is jelentősége lehet, tehát nem lehet elvárni a fogyasztótól, hogy hosszú, apró betűvel írt szerződést elolvasson. Számos ügyben marasztaltak el cégeket, mert nem hívták fel egyértelműen az ászf-változásra az ügyfelek figyelmét.

A konkrét esetben több szakértő ezért úgy véli, hogy bár csak a bíróság dönthet, de a legtisztességesebb eljárás az lett volna, ha még októberben közlik az ügy­felekkel, mely csatornákra nem számíthatnak valószínűleg néhány hónap múlva. Érdekes lehet tehát egy esetleges bizonyítási eljárásban, hogy mikor derült ki, hogy a UPC Direct és a Discovery közötti szerződés a továbbiakban nem él.

Egyre inkább erősödik a fogyasztói tudatosság

Az elmúlt években számos műsorszolgáltatással kapcsolatos eljárás indult. Az Invitel például 80, a Telenor 250 milliós bírságot kapott, amikor megfelelő jogalap hiányában, egyoldalúan módosította az egyéni előfizetői szerződéseket.

A UPC Magyarországot tízmillióra büntették, amikor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elmarasztaló döntése ellenére több mint egy évig nem módosította a jogsértő általános szerződési feltételeket. Jelenleg is folyik egy per egy kábelszolgáltató ellen, amely ugyanazon csomagját ugyanazon városban ugyanolyan háztartásnak drágábban adja, ha a fogyasztó nem szól, hogy lehetősége lenne azt olcsóbban kapni.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint az elmúlt évek legkirívóbb ászf-hez kapcsolódó jogesetei utazási irodához köthetők. Az egyik esetben a jegyzőkönyv felvétele, a másik esetben egy másik cég ászf-jének teljes lemásolása volt a probléma. A Gazdasági Versenyhivatal társkereső oldalak tisztességtelenségét állapította meg tavaly augusztusban, és szabott ki 1,6 milliárd forintos bírságot.

A magyarok perelési hajlandósága alapvetően gyengébb, mint az Nyugat-Európában megszokott. Ha azonban igazán mélyen érinti a pénztárcát, mégis sokan fordulnak bírósághoz. Ez történt a devizahiteles ügyekben is.

Azonban egyre többen kerülnek tisztába jogaikkal, egyre erősödik a fogyasztói tudatosság, így egyre több felhasználó gyakorol befolyást a szolgáltatókra.

Sziráczki István szerint a magyarok ezért elsősorban nem a bírósághoz vagy a békéltető testülethez fordulnak, hanem igyekeznek a szolgáltatóval rendezni vitás kérdéseiket – írja a Magyar Nemzet.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom