Kövess minket!

Marketing

A szabadságot viselni kell tudni

Vajon tényleg függőséget okoznak a fiatal generációknál a digitális kütyük, vagy csak az idősebbek nem képesek feldolgozni a változásokat? Hogyan tudjuk kontrollálni a gyerekeink eszközhasználatát, és tanulhatunk-e mi is tőlük? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a Vodafone #HashtagFestival első kerekasztala Lilu vezetésével.

Csanda Gergely, a PlayIT ügyvezetője szerint könnyen rámondjuk mindenre, hogy függőség, de a digitális világ inkább az élet velejárója. Pintér Mónika, a 24.hu tech rovatának vezetője azért látja kritikusnak a helyzetet, mert a mai 30-40-es korosztály nem beleszületett a digitális világba, hanem tanulta azt, míg a digitális bennszülöttek esetében a tudatosságban és az adatvédelmi ismeretekben mutatkoznak hiányosságok. Steigervald Krisztián, a 6generacio.com generációkutatója rávilágított:

az ő korosztályát ugyanúgy függőknek bélyegezte a szülők korosztálya, amikor a Commodore 64 vagy a kvarcjátékok előtt töltötték el szabadidejüket. Ráadásul a mai fiatalokat sem lehet kárhoztatni, hiszen a digitális világot az idősebbek teremtették meg számukra.

Baráth Péter, a Vodafone Magyarország márkaigazgatója a fesztivál apropóján is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülők felelőssége óriási. Meg kell érteni a gyerekek eszközhasználatát; azt, hogy számukra egy apának készített Minecraft-otthon, vagy az, hogy a játékban talált láda kinyitásával megvárják, amíg anya hazaér, fontos és valódi ajándékok. Nem szabad általánosítani sem: az egyes felhasználók motivációi mások, a használatot a mikroközösségek szintjén tudjuk segíteni. Ráadásul a szülők generációja is tanulhat a gyerekektől, ha hajlandóak elfogadni, hogy a tudás átadásának hagyományos iránya már nem érvényes.

Steigervald Krisztián egyértelműnek tekinti, hogy a digitális eszközök hatására átalakul az idegrendszer működése, abban viszont egyáltalán nem biztos, hogy a logikus, strukturált gondolkodás helyére lépő holisztikus megközelítés nem vezet majd új típusú pozitív eredményekre a jövőben.

De mi a helyzet a veszélyes tartalmakkal, helyzetekkel? Pintér Mónika álláspontja szerint régen az iskolaidő végén a piszkálás, a klikkesedés is véget ért, ma viszont már nem tud ezek elől hazamenekülni a gyerek. Csanda Gergely az iskola és az oktatás szerepét hangsúlyozta.

Amit ezen a területen ma végzünk, az önámítás és hazugság, nem életre nevelés.

A pedagógusok feladata lenne a szülők tájékoztatása is, például a veszélyek kezeléséről vagy a tartalomszűrők használatáról, mert az ezekkel kapcsolatos tudatosság egyelőre csak a szülők 5-10 százalékára jellemző. Viszont, mint arra Baráth Péter emlékeztetett, a szervezeti struktúrák változása a történelemben mindig lassabban zajlott, mint a társadalmi és technikai változások.

A beszélgetők végül arra jutottak, hogy:

  • az új eszközök használatát együtt kell megtanulnunk,
  • miután saját magunkat és korlátainkat megismertük, meg kell tanulnunk a fiatalok nyelvén kérdezni,
  • amit csak lehet, meg kell mutatni számukra az online és az offline világban is,
  • és saját magunknak is egészségesen kell élnünk a digitális világban.

Ha mindezeket megvalósítjuk, segíthetünk felnőni a gyerekeinknek, miközben megtanulnak jól élni a végtelen szabadság kínálta lehetőségekkel.

A rendezvény apropóját az adta, hogy a Vodafone Magyarország korlátlan adatforgalmat tartalmazó csomagot vezetett be, a Red Infinityt. Ennek hátteréről beszélgettünk Baráth Péter márkaigazgatóval.

Elmondta, hogy a távközlés világa a korlátlanság felé halad, legyen szó beszélgetésről vagy roamingól. Csak idő kérdése volt, hogy ez az adatforgalomra is kiterjedjen. Ezt Európában az elsők között Magyarországon lépték meg, amelyhez az ügyféligényeken túl a mobilhálózat nemzetközi összehasonlításban jó minősége is alapot szolgáltatott, de a döntés mögött állt az a szándék is, hogy meg akarták előzni a fogyasztói igények változását.

A Red Infinity csomagot nem a gazdagok választják, hanem azok, akiknek ez a munkájuk vagy az életformájuk miatt fontos, és a megfelelő fizetőképesség mellett a lehetőségek kihasználására alkalmas (nagyméretű, HD videókat lejátszó) mobileszközzel is rendelkeznek.

Az online világ problémáinak kezelésére két éve indították el a digitaliscsalad.hu oldalt, ahol szakértőik segítségével a szülőket igyekeznek felkészíteni a kihívásokra annak érdekében, hogy a gyerekek digitális jelenléte ne konfliktusok forrása legyen. Mára az oldal több százezer felhasználót ért el, és a kommentek, kérdések alapján folyamatosan fejlesztik a tartalmát. Az online biztonság ugyanis nem olyan téma, amit 3-4 fizetett sajtómegjelenéssel tartósan le lehetne fedni. Az oldalt az aktív nethasználó családosokra célzott online és közösségimédia-kampányokkal is támogatják.

Másik kezdeményezésük a Digitális Iskola program, melynek keretében a pedagógusokat támogatják insightokkal és eszközökkel. Baráth Péter elmondta: nagyon optimisták a változás kapcsán, attól pedig senkinek nem szabadna rosszul éreznie magát, ha valamit nem tud, mert ezt a területet mindannyian folyamatosan tanuljuk.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom