Kövess minket!

Marketing

A szabadságot viselni kell tudni

Vajon tényleg függőséget okoznak a fiatal generációknál a digitális kütyük, vagy csak az idősebbek nem képesek feldolgozni a változásokat? Hogyan tudjuk kontrollálni a gyerekeink eszközhasználatát, és tanulhatunk-e mi is tőlük? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a Vodafone #HashtagFestival első kerekasztala Lilu vezetésével.

Csanda Gergely, a PlayIT ügyvezetője szerint könnyen rámondjuk mindenre, hogy függőség, de a digitális világ inkább az élet velejárója. Pintér Mónika, a 24.hu tech rovatának vezetője azért látja kritikusnak a helyzetet, mert a mai 30-40-es korosztály nem beleszületett a digitális világba, hanem tanulta azt, míg a digitális bennszülöttek esetében a tudatosságban és az adatvédelmi ismeretekben mutatkoznak hiányosságok. Steigervald Krisztián, a 6generacio.com generációkutatója rávilágított:

az ő korosztályát ugyanúgy függőknek bélyegezte a szülők korosztálya, amikor a Commodore 64 vagy a kvarcjátékok előtt töltötték el szabadidejüket. Ráadásul a mai fiatalokat sem lehet kárhoztatni, hiszen a digitális világot az idősebbek teremtették meg számukra.

Baráth Péter, a Vodafone Magyarország márkaigazgatója a fesztivál apropóján is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülők felelőssége óriási. Meg kell érteni a gyerekek eszközhasználatát; azt, hogy számukra egy apának készített Minecraft-otthon, vagy az, hogy a játékban talált láda kinyitásával megvárják, amíg anya hazaér, fontos és valódi ajándékok. Nem szabad általánosítani sem: az egyes felhasználók motivációi mások, a használatot a mikroközösségek szintjén tudjuk segíteni. Ráadásul a szülők generációja is tanulhat a gyerekektől, ha hajlandóak elfogadni, hogy a tudás átadásának hagyományos iránya már nem érvényes.

Steigervald Krisztián egyértelműnek tekinti, hogy a digitális eszközök hatására átalakul az idegrendszer működése, abban viszont egyáltalán nem biztos, hogy a logikus, strukturált gondolkodás helyére lépő holisztikus megközelítés nem vezet majd új típusú pozitív eredményekre a jövőben.

De mi a helyzet a veszélyes tartalmakkal, helyzetekkel? Pintér Mónika álláspontja szerint régen az iskolaidő végén a piszkálás, a klikkesedés is véget ért, ma viszont már nem tud ezek elől hazamenekülni a gyerek. Csanda Gergely az iskola és az oktatás szerepét hangsúlyozta.

Amit ezen a területen ma végzünk, az önámítás és hazugság, nem életre nevelés.

A pedagógusok feladata lenne a szülők tájékoztatása is, például a veszélyek kezeléséről vagy a tartalomszűrők használatáról, mert az ezekkel kapcsolatos tudatosság egyelőre csak a szülők 5-10 százalékára jellemző. Viszont, mint arra Baráth Péter emlékeztetett, a szervezeti struktúrák változása a történelemben mindig lassabban zajlott, mint a társadalmi és technikai változások.

A beszélgetők végül arra jutottak, hogy:

  • az új eszközök használatát együtt kell megtanulnunk,
  • miután saját magunkat és korlátainkat megismertük, meg kell tanulnunk a fiatalok nyelvén kérdezni,
  • amit csak lehet, meg kell mutatni számukra az online és az offline világban is,
  • és saját magunknak is egészségesen kell élnünk a digitális világban.

Ha mindezeket megvalósítjuk, segíthetünk felnőni a gyerekeinknek, miközben megtanulnak jól élni a végtelen szabadság kínálta lehetőségekkel.

A rendezvény apropóját az adta, hogy a Vodafone Magyarország korlátlan adatforgalmat tartalmazó csomagot vezetett be, a Red Infinityt. Ennek hátteréről beszélgettünk Baráth Péter márkaigazgatóval.

Elmondta, hogy a távközlés világa a korlátlanság felé halad, legyen szó beszélgetésről vagy roamingól. Csak idő kérdése volt, hogy ez az adatforgalomra is kiterjedjen. Ezt Európában az elsők között Magyarországon lépték meg, amelyhez az ügyféligényeken túl a mobilhálózat nemzetközi összehasonlításban jó minősége is alapot szolgáltatott, de a döntés mögött állt az a szándék is, hogy meg akarták előzni a fogyasztói igények változását.

A Red Infinity csomagot nem a gazdagok választják, hanem azok, akiknek ez a munkájuk vagy az életformájuk miatt fontos, és a megfelelő fizetőképesség mellett a lehetőségek kihasználására alkalmas (nagyméretű, HD videókat lejátszó) mobileszközzel is rendelkeznek.

Az online világ problémáinak kezelésére két éve indították el a digitaliscsalad.hu oldalt, ahol szakértőik segítségével a szülőket igyekeznek felkészíteni a kihívásokra annak érdekében, hogy a gyerekek digitális jelenléte ne konfliktusok forrása legyen. Mára az oldal több százezer felhasználót ért el, és a kommentek, kérdések alapján folyamatosan fejlesztik a tartalmát. Az online biztonság ugyanis nem olyan téma, amit 3-4 fizetett sajtómegjelenéssel tartósan le lehetne fedni. Az oldalt az aktív nethasználó családosokra célzott online és közösségimédia-kampányokkal is támogatják.

Másik kezdeményezésük a Digitális Iskola program, melynek keretében a pedagógusokat támogatják insightokkal és eszközökkel. Baráth Péter elmondta: nagyon optimisták a változás kapcsán, attól pedig senkinek nem szabadna rosszul éreznie magát, ha valamit nem tud, mert ezt a területet mindannyian folyamatosan tanuljuk.

Marketing

Húsz busz árát égette el eddig a főváros a reklámtenderen

Tovább tart a fejetlenség a BKV reklámtendere kapcsán: a két év halogatás után szeptember elején végre kiírt eljárás mindössze alig egy hónapot ért meg és október közepén már vissza is vonták.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

A pályázati dokumentációban az olvasható, hogy a közbeszerzést eredménytelennek minősítették, de “valószínűsíthetően” megismétlik majd – számol be róla a Világgazdaság. Hozzáteszik: az okokról a tömegközlekedési vállalat azt írta a Népszava megkeresésére, hogy az érdeklődő cégek részéről számos kérdés és észrevétel érkezett a társaság felé, ebből kifolyólag szükségessé vált a kiírás újbóli áttekintése. Erre viszont az ajánlattételi határidő közelsége miatt már nem volt lehetőség, ezért inkább visszavonulót fújtak.

A döntés változatlanul fenntartja a 2019 novemberében létrejött, Budapest és a BKV költségvetése szempontjából kifejezetten hátrányos állapotot. Az akkor frissen főpolgármesterré választott Karácsony Gergely első intézkedéseinek egyikeként megtorpedózta a már csak aláírásra váró reklámtendert. A még a Tarlós érában – hosszas huzavona után – lebonyolított közbeszerzésre a francia hátterű multi, a JCDecaux Hungary Zrt. (JCD) érvényes ajánlatot nyújtott be és

havi 142 millió, évi több mint 1,7 milliárd forintot fizetett volna a járműágazathoz, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek négy plusz opcionálisan további négy évre szóló hasznosítási jogáért.

Csakhogy erre a pénzre máig nem ismert indokból a közgyűlés a főpolgármester indítványára nemet mondott, a megállapodás megszületését pedig egy határozattal ellehetetlenítette.

Ezzel érvényben maradt az az évtizedes modell, hogy a budapesti tömegközlekedés reklámfelületeit a Peron Reklám Kft. és a Promix Zrt. hasznosítja, amelyért havonta összesen 63,7, évente tehát körülbelül 765 millió forintot szed be a főváros a két cégtől. Ez körülbelül két és félszer kevesebb annál, mint amit a JCD ajánlott.

Karácsony Gergely ugyan azonnal megígérte, hogy új közbeszerzést folytatnak le a tárgyban, amely eredményeképp jóval magasabb összeghez jut majd hozzá Budapest, mindez azonban máig nem valósult meg. Sőt, az immáron szinte napra pontosan két éve tartó helyzet súlyos veszteségeket termel: a BKV naponta nagyjából 2,6 millió, havonta mintegy 80 millió, évente csaknem egy milliárd forintot bukik.

Tehát ebben az ügyben 2019 novemberétől 2021 októberéig majdnem kétmilliárd forintot égetett el a városvezetés, miközben a Covid-járvány nyomán bezuhant utasforgalom enyhítésére a tömegközlekedésnek minden forintra szüksége lenne. Nem beszélve arról, hogy a folyamatosan járműproblémákkal küszködő BKV-nak ebből az összegből hozzávetőlegesen húsz, teljesen új buszt is lehetett volna vásárolni.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester a BKV Zrt. új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú autóbuszainak forgalomba állítása alkalmából tartott rendezvényen a társaság dél-pesti telephelyén 2020. január 20-án

Tovább olvasom

Marketing

Hónapról hónapra ötszázféle új tévéreklámot sugároztak az első félévben

Hetvenhat televízió műsorkínálatát vizsgálták, ahol a feltárt 3051-féle új hirdetést közel 4,2 milliószor ismételték.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Havonta ötszáz, még nem látott tévéhirdetés kerül a nézők szeme elé, a teljes reklámmennyiségnek pedig több mint a felét továbbra is az újak teszik ki – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa e heti ülésén elfogadott, az idei első félévet vizsgáló tanulmányából, amelynek részleteiről pénteken tájékoztatták az MTI-t.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága közölte:

a hatóság hetvenhat televízió műsorkínálatát vizsgálta, ahol a feltárt 3051-féle új hirdetést közel 4,2 milliószor ismételték.

Az újonnan közzétett reklámok a teljes reklámmennyiség több mint felét (55,6 százalék) tették ki, ami kevéssel meghaladta a tavalyi időszak eredményét (51,9 százalék).

A legtöbb (43 százalék) új reklámot az általános szórakoztató csatornákon (ilyen többek között a Viasat3, a Cool TV, a Comedy Central vagy az AXN) láthatták a nézők – írták.

A korábbi év azonos időszakával összevetve az új reklámokat továbbra is a kereskedelmi szektor dominálja (39,3 százalék kontra 41,6 százalék). A gyógyhatású készítmények (12,7 százalék), az élelmiszer (7,7 százalék), a szolgáltatás (4,4 százalék) és a szépségápolás (5,1 százalék) részesedése egyaránt felülmúlta a szabadidőszektorét (4,2 százalék), amely évek óta visszaszorulóban van – sorolták a közleményben.

A hangsúlyozottan hazai terméket, szolgáltatást népszerűsítő reklámszpotok aránya a tavalyi azonos időszakhoz képest számottevően (4,9 százalékról 6,4 százalékra) emelkedett – tették hozzá.

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették a Highlights of Hungary új nagyköveteit

Az ország legszeretnivalóbb, legizgalmasabb kezdeményezéseit és vállalkozásait díjazzák.

Közzétéve:

Borítókép: a Highlight of Hungary nagykövetei és csapata

A Highlights of Hungary-ra a nagykövetek kategóriák nélkül jelölik azokat a kiemelkedő magyar teljesítményeket, amelyek közül egy a közönség-, egy pedig a nagyköveti díjat kaphatja meg februárban – közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel.

“Tavaly az előzetes várakozásainkat messze felülmúlta az egész évad iránti érdeklődés. A nagykövetek a maguk területén rendkívül eredményes szereplők, önazonosnak érzik a Highlights of Hungary célját, hogy népszerűsítsék az elismerés kultúráját”

– idézte a közlemény Oláh Zsanettet, a Highlights of Hungary ügyvezető igazgatóját.

Az idei nagykövetek között van Bagossy Norbert Fonogram-díjas zenész, énekes, a Bagossy Brothers Company alapítója; Trunk Tomi YouTuber, Z generáció szakértő; Nagy Viktor olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok magyar válogatott vízilabdázó kapus; Mádai Vivi televíziós műsorkészítő, a Mokka műsorvezetője; Trellay Levente, a 100sparks alapítója, a Telep és a Telep Galéria, valamint a Budapest Bägel alapítója; Gém Péter, a Dorko márka és a Dorko Vakvezető Kutyakiképző Központ alapítója; Nagy Anna, az Egyszülős Központ alapítója és vezetője; Margaret Ann Dowling, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Brand Irodájának vezetője; Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és felesége, Máthé Zsuzsa újságíró, a Szent István Intézet kommunikációs vezetője; valamint a Highlight of Hungary csapata.

A jelöltek listája januárban válik nyilvánossá, ezt követően februárban szavazhat a közönség. Ekkor dől el, hogy idén mely személyek, vállalkozások vagy társadalmi kezdeményezések kapják a Highlights of Hungary elismerést.

Októberben és novemberben a közönség is beleszólhat a jelöltállításba: a Highlights of Hungary Facebook-oldalán kommentben, valamint Instagram-oldalán is bárki felhívhatja a nagykövetek figyelmét a számukra fontos személyekre és vállalkozásokra.

A 2013-ban alapított, független Highlights of Hungary célja, hogy a kiválóság, a hazaszeretet és a cselekvő lokálpatriotizmus értékei mentén évente elismerje és széles körben megismertesse a legkiválóbb magyar kreatív teljesítményeket, valamint közösséget szervezzen azok alkotói és alakítói köré.

Tovább olvasom