Kövess minket!

Marketing

A sikeres Twitter-videók titka

Barry Collins, a Twitter EMEA-régióbeli szenior igazgatója egy kiterjedt, idegtudományi eszközöket is bevető kutatás tanulságait foglalta össze. A tanulmányt a Twitter regionális képviselője, a Httpool közreműködésével közöljük.

Az eMarketer legutóbbi felmérése szerint idén ötből négy ember meg fog tekinteni valamilyen digitális videót. Ahogy a fogyasztók étvágya növekedik a mobil videók iránt, a Twitter videómegjelenítési számai is jelentős mértékben emelkednek, mivel az emberek egyre inkább a Twitterhez fordulnak, hogy megtudják, mi zajlik éppen a világban. Az érdeklődés fokozódásával a bevonódás mértéke is megugrott. A videókat a fotóknál hatszor, a GIF-eknél háromszor nagyobb valószínűséggel retweetelik. Ez jó hír a márkák számára, mivel ők adják a Twitter tartalmának jelentős hányadát.

Hogyan érhetjük el, hogy az emberek abbahagyják a görgetést és belefogjanak egy videó megtekintésébe? Egy új kutatás feltárta, mi működik a legjobban a hírfolyamban és hogyan lehet hatékony egy márkázott videó a Twitteren – akár organikus módon, akár támogatott tartalomként.

A kutatás eredményei szerint azok a videók működnek jól és teljesítik túl az online videók átlagát, amelyek magas arányban váltanak ki reakciókat és illeszkednek a platform természetéhez. A Twitter felhasználói azonosulnak azzal, amit látnak, gyorsan befogadják és hatékonyan dolgozzák fel a részleteket.

A Twitter az Omnicom Media Group-pal (OMG) társulva 17 márkát tesztelt hét változó mentén, és az idegtudományt is segítségül hívta a felhasználók agyműködésének méréséhez, miközben a hírfolyamot nézik.

Szóval hogyan is profitálhat egy márka a Twitterből? A kutatás a videók hossza, a posztolás időpontja és a meggyőző tartalmak tekintetében is iránymutatással szolgál.

Mi teszi a jó tartalmat?

Mivel a videós tartalmak automatikusan elindulnak a Twitteren, hatékonyan képesek megragadni a közönség figyelmét és új vásárlókat vonzani. De hogyan lehet ebből a legtöbbet kihozni a videós stratégiában?

  • A kevesebb jobb…an megjegyezhető. A 15 másodperces, vagy még rövidebb videók a 30 másodperceseknél nagyobb valószínűséggel indítják el a memória kódolást, ami az emlékek alkotásának első kritikus lépése. Ez kifejezetten a Twitter sajátossága: a televízióban ellentétes trend figyelhető meg, ott a 30 másodperces reklámok hatékonyabbak a rövidebb filmeknél. A görgetési szokások miatt a Twitteren kevesebb idő szükséges ahhoz, hogy megragadjuk a figyelmet és hatást érjünk el.
  • Hang nélkül is működik. A videó első három másodpercének nem szükséges hangot kiadnia, hogy felkeltse a figyelmet és reakciót váltson ki – a személyes relevancia és a memória kódolás a hang be- vagy kikapcsolt állapotától függetlenül azonos volt. Ha viszont valaki végignézi a videót, a hang hatásosabb – és a párbeszéd jobban bevon, mint a zene.

Mikor posztoljunk és milyen típus működik a legjobban?

A kutatás eredményei szerint a beállítottság és a válaszadás nap közben változékonyságot mutat.

  • Reggelente a Twitter a személyes relevancia érzetét váltja ki és a részletekre összpontosító memória kódolást eredményez.
  • Később a nap folyamán inkább az érzelmekre, illetve a tágabb képre összpontosító memóriaválaszok figyelhetőek meg.
  • A márkák is profitálhatnak abból, ha követik ezt a változékonyságot. Így például reggel tippeket és hasznos információkat oszthatnak meg, kihasználva a részletek iránti fogékonyságot. Ezzel szemben délután inkább a márkaépítő tartalmakra fókuszálhatnak.

    Hogyan állítsuk meg a görgetést?

    Ha már ismerjük a posztolás legjobb idejét és leghatékonyabb formátumát, mi a helyzet a tartalommal? A tapasztalatok szerint vannak olyan kreatív megoldások, amelyek nagyobb valószínűséggel veszik rá a felhasználókat, hogy abbahagyják a görgetést és végignézzék a videót:

    • Egy korai narratíva vagy történetszál bevezetése az átlagnál 58 százalékkal valószínűbbé teszi, hogy a videót 3 másodpercnél hosszabb ideig nézik. Emellett valamennyi vizsgált mutatóban magasabb agyi válaszértékeket is ad a reklám teljes időtartama alatt.
    • A helyi tartalmat 32 százalékkal magasabb arányban nézik 3 másodpercnél hosszabb ideig, és 11 százalékkal magasabb a végignézési arányuk is. Ha valamilyen kulturálisan vagy időben releváns témához csatlakozunk, az agy az ismertség érzete miatt erősebb választ ad.
    • Az emberek jelenléte a videó első 3 másodpercében komoly hatást gyakorol a nézők érzelmeinek szintjére: ez 133 százalékkal magasabb, mint az emberek nélküli videók esetében. Az érzelmek kiváltása azért is fontos, mert gyakran memória kódolási fázis követi.
    • A felirat bevonja az embereket. A feliratos videókat 11 százalékkal nagyobb valószínűséggel nézik meg, végignézési rátájuk, pedig 28 százalékkal magasabb. A hang nélküli stratégiákat figyelembe véve a feliratokat használata a videóban nagyon hatékony kreatív megközelítés.

    Összefoglalva: a tartalmat az idővonal környezetéhez kell szabni. Ez nem azt jelenti, hogy teljesen új tartalmakat kellene alkotni, viszont néhány módosítással jelentős eredmények érhetőek el a Twitter-videók hatékonyságában.

    Módszertan

    A kutatást az Omnicom Group-pal partnerségben végezték 2016 szeptemberében, 127, 18-49 éves résztvevővel. A résztvevők agyi aktivitását másodpercről másodpercre szkennelték, miközben saját mobileszközükön a Twitter idővonalukon böngésztek, illetve videókat néztek. A kutatásnak három fázisa volt: 1. semleges böngészés a Twitteren, 2. semleges böngészés a Twitteren, de meghatározott videók betöltésével az idővonalra, 3. meghatározott videótartalmak megtekintése.

    A kutatásban 17, az OMG-hez tartozó (és 3 OMG-n kívüli) márka videói szerepeltek, 7 iparágból. Összesen 130 órányi Twitter-használatot és kétmilliárd adatpontot rögzítettek.

    A Neuro-Insight SST (Steady State Topography, nyugalmi állapotú topográfia) agyi képalkotó módszertant alkalmazott. Az SST – az EEG-hez hasonlóan – az agy elektromos tevékenységét méri annak különböző részein. Viszont az elektromos tevékenység mennyisége helyett az idegi feldolgozás sebességét méri, ezáltal megbízhatóbb és érzékenyebb. Válaszadónként egyetlen mérés is elegendő, ami egy hagyományos szobában is lefolytatható. Az SST a Neuro-Research egyedi technológiája, akik a kereskedelmi hasznosítása előtt az akadémiai kutatásban tökéletesítették a módszert. Minden, piackutatásban alkalmazott mérésük olyan tudományos adatokon alapul, amelyeket körültekintően megvizsgáltak és a tudományos közösség lektorált.

    (A cikk rövidebb változata elsőként a Médiapiac 2017/7-8. számában jelent meg.)

    Marketing

    Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

    Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

    Közzétéve:

    A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

    Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

    A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

    A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

    Tovább olvasom

    Marketing

    Forgalomélénkítő kampánnyal segítik a fürdőket

    Forgalomélénkítő kampánnyal segíti a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a fürdőket: “Kikapcsol, gyógyít, feltölt” – ezzel a szlogennel indították el a napokban a legújabb, az ország gyógyfürdőit a középpontba állító belföldi és nemzetközi kampányát.

    Közzétéve:

    MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

    A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint az MTÜ marketingkommunikációs eszközeivel az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került turisztikai szolgáltatókat támogatja.

    A reklámkampány célja, hogy a forgalomélénkítés által növekedjen a szolgáltatók bevétele, ami hozzájárulhat az energiaköltségek kigazdálkodásához.

    A november közepén elindított téli kampány az ország gyógy- és termálvízkincsét, világszínvonalú fürdőit népszerűsíti. A reklámok azonos üzenettel jelentek meg Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az MTÜ a téli imázskampány keretében olyan globális médiapiaci partnerekkel dolgozik együtt, mint a New York Times, a Le Figaro, a National Geographic, vagy Condé Nast Traveller.

    Az online és social media kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kapnak a televíziós és print megjelenések, illetve a kampányfilm az online utazási irodák, köztük az Expedia és az eDreams Odigeo felületein is megjelenik. Emellett a légimarketing együttműködésekkel a hirdetések a British Airways, a Jet2 és a KLM légitársaságok oldalain is láthatóak.

    Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte: a kialakult energiaválság által leginkább érintett turisztikai szolgáltatók között nagy számban találhatók fürdők, ezért is kerültek a téli kampány fókuszába. A cél, hogy minél több belföldi és külföldi utazót elérve hívják fel a figyelmet Magyarország világszínvonalú gyógy- és termálvíz kincsére, valamint az erre épülő hazai fürdőkultúrára. Bíznak abban, hogy a kampány jelentősen hozzájárul majd a magyar fürdők forgalmának növekedéséhez.

    A közleményben kitértek arra, hogy az MTÜ november végétől tervezi az adventi időszakot meghatározó események, hagyományos karácsonyi vásárok belföldi és nemzetközi népszerűsítését is.

    Borítókép: Fürdőzők a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda kültéri medencéjében

    Tovább olvasom

    Marketing

    Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

    A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

    Közzétéve:

    Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

    – Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

    A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

    A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

    Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

    Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

    A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

    A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

    Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

    A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

    Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

    A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

    – emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

    Tovább olvasom