Kövess minket!

Marketing

A reklámok szerepe a korlátozás ideje alatt

Az Atmedia az Ipsos segítségével kvalitatív kutatást végzett a reklámfogyasztásról 2020. április 14-17 között. Az eredményekből kiderül, hogy a lakosság mai, speciális élethelyzetében a reklám szerepe átértékelődött.

Az Atmedia egy friss kutatással már elkezdte a felkészülést az őszi szezonra, illetve 2021-re. Multimédiás kereskedőházként a kutatás elindításakor az volt a hipotézisük, hogy ebben a kiélezett helyzetben a korábbinál hangsúlyosabban jelennek meg a különböző médiumok – Tv, online, rádió – fogyasztásával kapcsolatos insightok.

A kutatást online végezték, a személyes megkérdezés ebben a helyzetben kizárt volt. Az Ipsos-szal arra jutottak, hogy a céljaiknak leginkább megfelelő módszer az online fórum lesz. Ez a kvalitatív módszer, nem arra ad választ, hogy mit, mennyit, mennyien – ezeket elérhetők más forrásokból, hanem a miért-ek és a hogyan-ok feltérképezésére alkalmas. A megkérdezetteknek lehetőségük van átgondolni és alaposan, bőven kifejteni a válaszaikat, kifejezni a gondolataikat, valamint egymást is stimulálhatják a beszélgetés során.

A fórumbeszélgetés 2020. április 14-17. között négy napig tartott, amelynek 28 fő, 18-59 év közötti résztvevője volt. A kutatás vezetője Balogh Sára, az Ipsos kvalitatív kutatási igazgatója volt.

A kutatás során rákérdeztek a reklámok fogadtatására is a korlátozások közepette. Sok elemzés és kutatás látott már napvilágot a megváltozott médiafogyasztási és vásárlási szokásokról, és az Atmedia most a fogyasztók reklámokhoz való viszonyáról is érdeklődött. Az eredményeket látva úgy döntöttek, hogy érdemes mindezt megosztani a piaci szereplőkkel, köztük az ügynökségekkel és a hirdetőkkel is.

Médiatípusok szerinti bontás előtt a szakemberek azokat a fogyasztói insightokat emelték ki, amelyek általában a reklámokhoz/hirdetésekhez kapcsolódnak. Az eddig is ismert szempontok, lásd. informál, szórakoztat stb. helyett a kiemelésekben kizárólag azok a fogyasztói gondolatok szerepelnek, amelyek kifejezetten a kijárási korlátozás hatására jelentek meg. Minden mondat szószerinti idézet a fogyasztóktól:

 

  • „A reklámok, hirdetések egyfajta iránytűk a világban. A termékek, szolgáltatások útvesztőjében való eligazodásban segítenek. Most még fontosabbá váltak a reklámok, mert kevesebbet vagyunk, és kevesebbet nézelődünk a boltokban.”
  • „A reklámok és hirdetések arról biztosítanak, hogy nincs még vége a világnak, az életről, az élet folytathatóságáról nyugtatnak meg.”
  • „A reklámokban megjelenik az egész életünk, néha kifordítva, néha eltúlozva, néha viccesen, néha megindítóan, de a reklámok rólunk és a mi korunkról szólnak. Az a termék, szolgáltatás, márka, aki most ebben nincs jelen, az nem létezik.”
  • „Most még inkább fontosnak tartom az összefogást, a mások segítését, felértékelődött bennem a szolidaritás fontossága. A reklámokból, hirdetésekből szerzett információkat tovább tudom adni másoknak, s így tudom őket ebben a nehéz helyzetben hasznos tudással támogatni.”
  • „A reklámból szerzett tudás segítségével leküzdhetővé válik, csökkenthető a kiszolgáltatottságom.”
  • „A jelenlegi időszakban más termékek és szolgáltatások váltak relevánssá a számomra, nem tudok velük kapcsolatban rutinból, megszokásból döntést hozni. A reklámok és hirdetések hatékonyan segítenek ebben.”

 

Mindezt tovább boncolgatva, a kutatás során lementek a különböző médiatípusok szintjére is. Elsőként lássuk a vélekedéseket a tévéreklámokról:

 

  • „A tévéreklámok egyfajta kisfilmként funkcionálnak most a számomra, szórakoztatnak, meghatnak, elgondolkodtatnak.”
  • „A tévéreklámok a megszokottság, ismerősség érzetét nyújtják. Olyanok, mint a gyermek napirendje, amitől biztonságban érzi magát.”
  • „Azokat a márkákat, termékeket, szolgáltatásokat, amelyeknek a reklámjai valahogy reflektálnak a járványhelyzetre, azokra felfigyelek, és egyúttal közelebb is érzem magamhoz, mert velem vannak, velem maradnak ebben a nehéz helyzetben.”

 

Következik pár gondolat az online hirdetésekkel kapcsolatban:

 

  • „A reklámok a jelenben, a világban való eligazodásomat segítik, s egyúttal az innen szerzett információk erősebbé tesznek egy nehéz helyzetben.”
  • „Az online reklámok, hirdetések továbbra is könnyen, egyszerűen megoszthatók bárkivel, a legegyszerűbb módon tudok segíteni másoknak az innen szerzett információkkal.”
  • „Aki lemarad valamilyen információról, az veszít. Veszíthet anyagi értelemben, veszíthet a státuszából, és vesztesnek senki sem szereti érezni magát. Az online hirdetések, reklámok segítségével továbbra sem maradok le a jó lehetőségekről, újdonságokról, hasznos termékekről és szolgáltatásokról.”
  • „Az elmúlt időszakban több dolgot meg is vásároltam, fizettem elő online az internetes reklámok és hirdetések hatására. Ezek maradéktalanul személyre szabottak, relevánsak és aktuálisak voltak.”

 

Végül néhány insight a rádióreklámokról:

 

  • „Mivel a rádióreklámokat csak hallom, ezek jobban hatnak az érzelmeimre, s az üzenetek is jobban eljutnak hozzám. A rádióreklámok megnyugtatnak.”
  • „Fejben gyorsan összekötöm a TV-ben vagy online látott reklám tartalmával, szereplőivel és a termék külsejével.”
  • „Szeretem a rádióreklámokat, hiszen informatívak, aktualitásokról szólnak, és nem túl hosszúak, lehet őket követni és megjegyezhetőek.”
  • „Rádióban hallott reklámok a szórakozás, kikapcsolódás terén adnak nekem segítséget és ötletet.”

 

Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója elmondta: „Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a kutatásunkból kiemelt insightok mindegyike fogyasztói idézet. Remélem, hogy a piaci szereplők találnak benne a munkájához hasznos és érdekes szempontokat! Végül szeretném ezúton is megköszönni az Ipsos kutatóinak a magas színtű munkáját és együttműködését, Balogh Sárának külön is!”

Az Atmedia-Ipsos kutatásának konklúziója: a reklámok szerepe megváltozott, átértékelődött, felértékelődött.

Marketing

GVH: ágazati gyorsvizsgálatokkal biztosították a járvány alatti reklámok tisztességességét

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2022 első félévében is nagy hangsúlyt fektetett a magyar emberek védelmére, valamint a verseny tisztaságának biztosítására a nemzetgazdaság jelentős ágazataiban. A nemzeti versenyhatóság ágazati gyorsvizsgálataival biztosította a koronavírus-járvány alatti reklámok tisztességességét – tudatta a hivatal az MTI-vel csütörtökön.

Közzétéve:

Az első hathavi eredményeket összegző, a magyar piaci versenyről szóló jelentés szerint a GVH hozzájárult ahhoz, hogy a verseny jótékony hatásainak köszönhetően közel felére csökkenjen az antigén gyorstesztek hazai kiskereskedelmi ára. Az építőipar területén tavaly megkezdett gyorsvizsgálatok sorozata is folytatódott, amely szintén az áremelkedések mérséklését szolgálja a versenytorzulások felszámolásával.

A GVH továbbra is kiemelt feladatként kezeli a fogyasztók tájékozott döntéseinek elősegítését az online és a hagyományos felületeken egyaránt – írták. Az elmúlt fél év középpontjában az influenszer-marketing gyakorlatai mellett az e-kereskedelem és az adatvagyon összefüggései álltak, amelynek kapcsán a versenyhatóság előremutató javaslatokkal élt a fogyasztói bizalom erősítése, illetve a hazai kkv-k fejlesztése érdekében – tették hozzá.

Hangsúlyozták, hogy

az összefonódások ellenőrzésekor a hatóság továbbra is a gyors ügyintézést tartotta szem előtt, melynek köszönhetően a GVH hatékonysága Európában továbbra is az élmezőnybe tartozik.

“A kötelezően ellátandó alapfeladataink mellett három olyan képessége is van a nemzeti versenyhatóságunknak, amely után nemzetközi szakmai érdeklődés mutatkozik. Az egyik az Európában is egyedülálló – a magyar kormánytól kapott – felhatalmazás a gyorsított ágazati vizsgálatok lefolytatására. A másik a környezetvédelem és versenyjog kapcsolatának kutatása, míg a harmadik a fogyasztói jóléti hasznok számszerűsítése, közgazdasági elemzése” – összegezte Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

Idén is a hazai termékek hónapja az augusztus

Sajtóközleményekkel, televíziós hirdetésekben, óriásplakátokon, fesztiválokon, a világhálón és az üzletekben népszerűsítik a magyar árukat.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A  Magyar Termék Nonprofit Kft. kezdeményezésére indított akció idén az Abonett Kft., a Ceres Zrt., a Naszálytej Zrt., a Mészáros Borászat, a Haladás Mg. Zrt., a Fino-Food Kft., a Gyulahús Kft., a Sofidel Hungary Kft. és a Happy Chocolates Factory Zrt. termékeire összpontosít. Valamennyien használói a Magyar Termék védjegynek, amely a megbízhatóság valódi garanciája – írták közleményükben.

Az Aldi Magyarország marketingtámogatóként csatlakozik a kezdeményezéshez, amely

sajtóközleményekkel, televíziós hirdetésekben, óriásplakátokon, fesztiválokon, a világhálón és az üzletekben népszerűsíti a védjegyes árukat.

A Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint a nyár utolsó hónapja a belföldi termékek közös ünnepe lehet. Benedek Eszter az időzítést azzal indokolta, hogy az államalapítás ünnepe és az új kenyér hagyománya jó alkalmat ad a magyar értékek bemutatására – olvasható a közleményben.

A hazai termékek hónapját tavaly hirdette meg először a Magyar Termék Nonprofit Kft. Akkori közleményük szerint a kezdeményezés a gyártók és a kereskedők összefogását erősítő Vedd a hazait! Védd a hazait! kampány folytatása. A kezdeményezést azért látták akkor időszerűnek, mert a Magyar Termék védjegy iránt évről évre többen érdeklődnek, és a környezetvédelmi elvárások miatt is egyre népszerűbb a belföldön készült áru.

Tovább olvasom

Marketing

Az utazó magazin idén is díjazta a legjobb turisztikai szolgáltatókat

Átadták Az utazó magazin 2021 legjobb turisztikai szolgáltatóinak járó díjait hétfőn Budapesten; a legjobb határon túli magyar szálláshelyet és a legjobb külhoni magyar éttermet is díjazták.

Közzétéve:

MTI/Kovács Anikó

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón örömét fejezte ki, hogy a magazin a külhoni magyar turisztikai szolgáltatókra is kiterjesztette a versenyt. Fontosnak nevezte, hogy az egységes Kárpát-medencében való gondolkodás az élet egyre több területén megjelenjen.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2016 óta támogatja a külhoni magyar kisvállalkozókat, köztük számos turisztikai szolgáltatót – jelezte.

Közölte, felméréseik azt mutatják, hogy a külhoni magyar vállalkozások 92 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak, így ha őket támogatják, azzal magyar családok sokaságát segítik.

Bődi Ivett, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese arról beszélt: a verseny is azt mutatja, hogy a turizmusért tett erőfeszítések a nehéz körülmények ellenére sikeresek, a szakma az új kihívások ellenére jobban és többet teljesít, az emberek pedig utazni akarnak.

Az MTÜ-nek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtól (NTAK) naponta érkező statisztikák alapján pontos információja van a vendégek költéseiről, tartózkodási helyéről, idejéről, illetve a küldő országról – jelezte a vezérigazgató-helyettes.

Idén az ágazatban éves szinten 37 millió vendégéjszakát várnak, ami alig 10 százalékkal marad el a járvány előttitől – mondta.

Kiemelte: a vendégek által legjobban kedvelt szolgáltatókat a magazin elismerései tükrözik.

Érsek M. Zoltán főszerkesztő elmondta, hogy

az idén is 30 kategóriában adtak át elismeréseket.

Az év családbarát szállodája a Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, Az év állatbarát szállodája a Dráva Hotel Thermal Resort, Az év felnőttbarát szállodája a Duna Relax & Event Hotel, Az év wellness szállodája a Hotel Golden Lake Resort. Az év gyógyszállodája elismerést a Hotel Karos Spa, Az év üzleti szállodája díjat a Corinthia Hotel Budapest, Az év városi szállodája díjat a Hotel Budapest kapta. Az év turisztikai üzemeltetője az Eventrend Group, Az év turisztikai szervezete a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft., Az év turisztikai szakembere Géher Zoltán szállodaigazgató, Az év turisztikai városa Szeged lett, Az év légitársasága a Wizzair. Az év utazási irodája a Z(s)eppelin Utazási Iroda, Az év fürdője a Hungarospa Hajdúszoboszló, Az év víziparkja az Aquaworld. Az év fővárosi étterme az És lett, Az év szállodai étterme pedig a Láng Bistro & Grill (Hilton Budapest), Az év vidéki étterme a balatonszemesi Kistücsök lett.

Az év határon túli területekre utaztató irodája a Kárpáteurópa Utazási Iroda, Az év erdélyi magyar szálláshelye a Gyimesi Skanzen Panzió lett. Az év erdélyi magyar étterme a Pethő Étterem, Az év felvidéki magyar szálláshelye a Kék hal étterem és panzió, Az év felvidéki magyar étterme a St. Petrus Vini, Az év vajdasági magyar szálláshelye a Vila Elizabet, Az év vajdasági magyar étterme a Hedera Étterem, Az év muravidéki magyar szálláshelye a Panonska Vas, Az év muravidéki magyar étterme a Pri Lujzi, Az év horvátországi magyar szálláshelye a Piros-Étterem Piros Csizma, Az év horvátországi magyar étterme a Restoran Citadella. A kárpátaljai magyar intézmények, éttermek és szálláshelyek az ukrajnai háborús menekültek ellátásában való aktív részvételért és példás helytállásért kaptak elismerést.

Borítókép: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Bődi Ivett, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese (k) gratulál az Év Turisztikai Szervezete díjat elnyerő Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. képviselőjének Az utazó magazin 2021 legjobb turisztikai szolgáltatóinak járó díjainak átadásán Budapesten 2022. július 18-án.

Tovább olvasom