Kövess minket!

Marketing

A reklámblokkolás kára: három nap ingyenmunka

Rohamosan nő a reklámblokkolót telepítők aránya a nethasználók körében. Ráadásul a Google olyan változásokra készül, amelyek után a portálok tulajdonosai ezerszer is meggondolják majd, milyen reklámokat helyeznek ki. A piaci elemzők szerint ez előbb-utóbb a printnek kedvez, ahol sokkal jobban érvényesül egy-egy reklám, mint online.

A nyugati országok médiapiacain egyre több kérdés merül fel a digitális hirdetésekkel kapcsolatosan, ráadásul a hirdetők – akiknek a transzparencia kulcsfontosságú – mind inkább megválogatják, hova helyezik ki a reklámjukat.

Okkal figyelmeztette Marc Pritchard, az egyik legnagyobb hirdető, a Procter & Gamble vezető tisztségviselője a reklámszakmát és a médiaügynökségeket, legyenek őszinték azzal kapcsolatosan, hogy mire és hogyan költik el a reklámbüdzséket. Az utóbbi időben megszaporodtak az olyan esetek, amelyek rossz fényt vetnek az online szegmensre.

Újra felmerült például a márkabiztonság kérdése, amikor kiderült, hogy a YouTube gyerekcsatornáján nem működik a biztonsági ellenőrzés, aminek az lett a vége, hogy a gyerekeknek szánt anyagok alatt obszcén kommentek láttak napvilágot, valamint nem megfelelő tartalmak kerültek a fi atal nézők elé. A hirdetők pedig – például a Mars és az Adidas – visszavonták a hirdetéseiket. Erről így nyilatkozott a Mars szóvivője a Guardiannek:

„Megdöbbenve láttuk, hogy a hirdetéseink nem adekvát, csak a pénzre hajtó környezetben jelentek meg.”

Igaz, legalább ennyire megdöbbentette és felháborította a csatornát is, hogy a gyerekeket célozták meg ilyen tartalmakkal. Ha pedig nem az átláthatóság vagy a biztonság a probléma, akkor a csalás miatt nyugtalankodnak a hirdetők. Az Adform hirdetéstechnikai cég nemrég ugyanis felfedezte, hogy a HyphBot bothálózat több mint 34 ezer domain esetében hamis forgalmat generált, napi 1,5 milliárd lekéréssel, ami az Adform becslése szerint 1,3 millió dollár kiesést jelentett egyetlen nap alatt a hirdetőknek, hiszen nem valós felhasználók elé került a reklámjuk.

Stop a reklámkoknak?

Miközben a transzparencia, a márkabiztonság és a csalások kerülnek a főcímekbe, újabb téma is borzolja a kedélyeket: a hirdetésblokkolás. Egy vezető hirdetéstechnikai szakember véleménye szerint a reklámipar nem veszi komolyan a blokkolás veszélyeit, amelyek szerinte a legnagyobb egzisztenciális fenyegetést jelentik a digitális hirdetési üzletágra. Érdemes odafigyelni a legilletékesebbre: Ben Williams, az Adblock Plus hirdetésblokkoló cég kommunikációs és műveleti igazgatója szerint különösen mobilon növekszik a blokkolók használata.

Az Egyesült Királyságban az asztali számítógépeken, Ázsia csendes-óceáni részén pedig mobilon tapasztalható ugrásszerű növekedés. Ennek egyik oka az Alibaba UC Browserének népszerűsége, amely beépített hirdetésblokkolót tartalmaz. Williams azt is elmondta, hogy cége a Samsung Internet mobilböngészőn keresztül is masszív növekedést tapasztal az Adblock Plus használatában. Véleménye szerint csak idő kérdése, hogy Ázsia csendes-óceáni térsége mellett Nyugaton is elterjedjenek a mobilon bevetett reklámblokkolók.

Mit tehetnek a tartalomelőállítók?

Williams szerint a legjobb, amit tehetnek, hogy együtt élnek ezzel. „Gyakran előfordul, hogy nagyon harcias a hozzáállás, mert a kiadók az online tartalmaik elé minden olyan látogató számára falat állítanak, aki hirdetésblokkolóval lép az oldalukra. Ennek azonban csak annyi az eredménye, hogy csökken az olvasóközönség, és rossz viszony alakul ki az online kiadó és a felhasználó között.”

„Az egyik legjobb lehetőség az, ha olyan hirdetéseket jelentetnek meg, amelyeket az Elfogadható Hirdetések Bizottsága engedélyezett [ezt a bizottságot az Adblock Plus hozta létre – a szerk.]

– tette hozzá. – Így hagyományos módon elérhetővé válik a hirdetésblokkolóval nem rendelkezők nagy része, a blokkolót használókat pedig speciális módon tudják kezelni. Ha a kiadók ezt elfogadják, meggyőződhetnek arról, hogy a hirdetésblokkolóval rendelkezők demográfiai jellemzői nagyon kedvezőek, fiatalok, iskolázottak, akik örömmel költik el online a pénzüket. Ha kevesebb, de elfogadhatóbb hirdetést helyeznek el az oldalaikon, akkor azt fogják látni, hogy a nagy hirdetők bizony érdekeltek ebben a megoldásban.” Akárhogy is van, egy dolog egyértelmű: a hirdetésblokkolók továbbra is jelentős veszélyt jelentenek a kiadók online bevételeire. És a veszély mérete a jövőben nem csökken, inkább növekszik.

Semmi nincs ingyen

A Reuters Digital News Report 2017-es kiadása szerint a felhasználók közel negyede (24 százaléka) használ olyan szoftvert, amely varázslatos módon minden hirdetést eltávolít. Ez az arány Görögországban (36 százalék) és Lengyelországban (32 százalék) a legmagasabb, illetve Japánban (13 százalék) és Dél-Koreában (12 százalék) a legalacsonyabb.

A fókuszcsoportos vizsgálatok kimutatták, hogy azok is nagy érdeklődést mutattak a blokkolók iránt, akik nem tudták, hogyan kell beállítani ezeket a szoftvereket. Ez az attitűd leginkább az asztali gépet használók körében jellemző. A fiatalabb csoportok esetében kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy élnek ezzel a megoldással.

Reménykeltő jel viszont, hogy 43 százalék volt azon válaszadók aránya, akik bizonyos híroldalak miatt átmenetileg hajlandóak voltak a hirdetésblokkolók kikapcsolására. A kiadók több eszközt is bevetettek az utóbbi időben, hogy meggyőzzék a felhasználókat: a „kedvesen kérő” üzenetektől kezdve a hirdetések nélküli előfizetéseket kínáló alternatívákon át a tartalom teljes blokkolásáig. Jó hír, hogy a válaszadók fele azon a véleményen van, hogy az oldalaknak a túléléshez szükségük van a hirdetésekre.

Válaszd a printet!

„Kedves reklámblokkolókat használók! Nem akartuk, hogy elszalasszák a banner hirdetésünket, ezért idetettük” – ezzel az üzenettel találkozhatott tavaly év végén az olvasó több nagy példányszámú francia lapban.

A Société Générale leányvállalata, a Boursorama Bank ugyanis úgy döntött, hogy bármennyire divatos online hirdetni, inkább visszatér a printhez. Pedig az akció eredetileg az online-ra volt szabva: kattintani kellett volna a számlanyitási kedvezményért. A Boursorama viszont úgy ítélte meg, a hirdetése a blokkolók miatt nem jut el az ügyfelekhez, ezért az egészet átültette egy kreatív húzással a nyomatott sajtóba, ahol nem lehet blokkolni.

 

Hazai körkép

Magyarországon távolról sem olyan rossz a helyzet, mint Lengyelországban vagy az ázsiai térségben. Az IAB Hungary tavaly januári adatai szerint az asztali gépet használók 15 százaléka vesz igénybe blokkolót, az összes eszközön (mobil, tablet, PC stb.) mért arány pedig 14 százalék volt – ez az az arány alacsonyabb, mint amit a Reuters Report mért.

Ambruszter Géza, az IAB reklámblokkolással foglalkozó csoportjának vezetője a Médiapiacnak azt mondta, az elmúlt évben valamelyest nőtt a reklámblokkolót használók aránya, de a pár százalékpontos elmozdulás nem szignifikáns.

„Még ha nem is kiugró ez az adat nemzetközi összehasonlításban, azt szoktuk mondani, ez is akkora kiesés egy-egy tartalom-előállítónak, mintha a szerkesztőség havonta három napot ingyen dolgozna”

– hangsúlyozta a munkacsoport vezetője. Érdekes, hogy a felmérések szerint a reklámblokkolót igénybe vevő magyarok jelentős hányada (38 százaléka) nem is tudja, hogy ilyen eszköz van telepítve a gépére.

Ennek Ambruszter szerint az az oka, hogy az idősebbeknek, az IT-hez nem igazán értőknek gyakran egy barát, rokon installálja a gépet, és egyben blokkolót is tesz rá. A Gemius felmérése szerint

a leggyakoribb ok, amiért a magyarok reklámblokkolót használnak, az az, hogy nagyon zavarják őket a tolakodó hirdetések. Az adblockert igénybe vevők 46 százalékát lehetne motiválni hirdetésblokkolója kikapcsolására azzal, ha kevesebb reklám lenne látható a weboldalakon. A 18–29 évesek körében ez az arány 50 százalék, s szintén 50 százalékuk lenne nyitott a blokkoló kikapcsolására, amennyiben megszűnnének a számukra zavaró hirdetések, illetve 39 százalékukat motiválná ebben az, ha máshogy nem tudnának az adott oldalhoz hozzáférni.

A kérdést egyébként feltehetően ismét a Google fogja lezárni. Az IAB ajánlását figyelembe véve ugyanis a Chrome februártól szűri a zavaró reklámokat. Mivel a hazai internetezők jelentős hányada is ezt a böngészőt használja, biztosak lehetünk benne, hogy a tartalom-előállítók és a hirdetők alkalmazkodni fognak a változásokhoz, és az igazán zavaró reklámokat leveszik majd az oldalakról.

Ezt a cikket eredetileg a Médiapiac február elején megjelent számában közöltük. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeket a standokon veheti meg.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom