Kövess minket!

Marketing

A reklámblokkolás kára: három nap ingyenmunka

Rohamosan nő a reklámblokkolót telepítők aránya a nethasználók körében. Ráadásul a Google olyan változásokra készül, amelyek után a portálok tulajdonosai ezerszer is meggondolják majd, milyen reklámokat helyeznek ki. A piaci elemzők szerint ez előbb-utóbb a printnek kedvez, ahol sokkal jobban érvényesül egy-egy reklám, mint online.

A nyugati országok médiapiacain egyre több kérdés merül fel a digitális hirdetésekkel kapcsolatosan, ráadásul a hirdetők – akiknek a transzparencia kulcsfontosságú – mind inkább megválogatják, hova helyezik ki a reklámjukat.

Okkal figyelmeztette Marc Pritchard, az egyik legnagyobb hirdető, a Procter & Gamble vezető tisztségviselője a reklámszakmát és a médiaügynökségeket, legyenek őszinték azzal kapcsolatosan, hogy mire és hogyan költik el a reklámbüdzséket. Az utóbbi időben megszaporodtak az olyan esetek, amelyek rossz fényt vetnek az online szegmensre.

Újra felmerült például a márkabiztonság kérdése, amikor kiderült, hogy a YouTube gyerekcsatornáján nem működik a biztonsági ellenőrzés, aminek az lett a vége, hogy a gyerekeknek szánt anyagok alatt obszcén kommentek láttak napvilágot, valamint nem megfelelő tartalmak kerültek a fi atal nézők elé. A hirdetők pedig – például a Mars és az Adidas – visszavonták a hirdetéseiket. Erről így nyilatkozott a Mars szóvivője a Guardiannek:

„Megdöbbenve láttuk, hogy a hirdetéseink nem adekvát, csak a pénzre hajtó környezetben jelentek meg.”

Igaz, legalább ennyire megdöbbentette és felháborította a csatornát is, hogy a gyerekeket célozták meg ilyen tartalmakkal. Ha pedig nem az átláthatóság vagy a biztonság a probléma, akkor a csalás miatt nyugtalankodnak a hirdetők. Az Adform hirdetéstechnikai cég nemrég ugyanis felfedezte, hogy a HyphBot bothálózat több mint 34 ezer domain esetében hamis forgalmat generált, napi 1,5 milliárd lekéréssel, ami az Adform becslése szerint 1,3 millió dollár kiesést jelentett egyetlen nap alatt a hirdetőknek, hiszen nem valós felhasználók elé került a reklámjuk.

Stop a reklámkoknak?

Miközben a transzparencia, a márkabiztonság és a csalások kerülnek a főcímekbe, újabb téma is borzolja a kedélyeket: a hirdetésblokkolás. Egy vezető hirdetéstechnikai szakember véleménye szerint a reklámipar nem veszi komolyan a blokkolás veszélyeit, amelyek szerinte a legnagyobb egzisztenciális fenyegetést jelentik a digitális hirdetési üzletágra. Érdemes odafigyelni a legilletékesebbre: Ben Williams, az Adblock Plus hirdetésblokkoló cég kommunikációs és műveleti igazgatója szerint különösen mobilon növekszik a blokkolók használata.

Az Egyesült Királyságban az asztali számítógépeken, Ázsia csendes-óceáni részén pedig mobilon tapasztalható ugrásszerű növekedés. Ennek egyik oka az Alibaba UC Browserének népszerűsége, amely beépített hirdetésblokkolót tartalmaz. Williams azt is elmondta, hogy cége a Samsung Internet mobilböngészőn keresztül is masszív növekedést tapasztal az Adblock Plus használatában. Véleménye szerint csak idő kérdése, hogy Ázsia csendes-óceáni térsége mellett Nyugaton is elterjedjenek a mobilon bevetett reklámblokkolók.

Mit tehetnek a tartalomelőállítók?

Williams szerint a legjobb, amit tehetnek, hogy együtt élnek ezzel. „Gyakran előfordul, hogy nagyon harcias a hozzáállás, mert a kiadók az online tartalmaik elé minden olyan látogató számára falat állítanak, aki hirdetésblokkolóval lép az oldalukra. Ennek azonban csak annyi az eredménye, hogy csökken az olvasóközönség, és rossz viszony alakul ki az online kiadó és a felhasználó között.”

„Az egyik legjobb lehetőség az, ha olyan hirdetéseket jelentetnek meg, amelyeket az Elfogadható Hirdetések Bizottsága engedélyezett [ezt a bizottságot az Adblock Plus hozta létre – a szerk.]

– tette hozzá. – Így hagyományos módon elérhetővé válik a hirdetésblokkolóval nem rendelkezők nagy része, a blokkolót használókat pedig speciális módon tudják kezelni. Ha a kiadók ezt elfogadják, meggyőződhetnek arról, hogy a hirdetésblokkolóval rendelkezők demográfiai jellemzői nagyon kedvezőek, fiatalok, iskolázottak, akik örömmel költik el online a pénzüket. Ha kevesebb, de elfogadhatóbb hirdetést helyeznek el az oldalaikon, akkor azt fogják látni, hogy a nagy hirdetők bizony érdekeltek ebben a megoldásban.” Akárhogy is van, egy dolog egyértelmű: a hirdetésblokkolók továbbra is jelentős veszélyt jelentenek a kiadók online bevételeire. És a veszély mérete a jövőben nem csökken, inkább növekszik.

Semmi nincs ingyen

A Reuters Digital News Report 2017-es kiadása szerint a felhasználók közel negyede (24 százaléka) használ olyan szoftvert, amely varázslatos módon minden hirdetést eltávolít. Ez az arány Görögországban (36 százalék) és Lengyelországban (32 százalék) a legmagasabb, illetve Japánban (13 százalék) és Dél-Koreában (12 százalék) a legalacsonyabb.

A fókuszcsoportos vizsgálatok kimutatták, hogy azok is nagy érdeklődést mutattak a blokkolók iránt, akik nem tudták, hogyan kell beállítani ezeket a szoftvereket. Ez az attitűd leginkább az asztali gépet használók körében jellemző. A fiatalabb csoportok esetében kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy élnek ezzel a megoldással.

Reménykeltő jel viszont, hogy 43 százalék volt azon válaszadók aránya, akik bizonyos híroldalak miatt átmenetileg hajlandóak voltak a hirdetésblokkolók kikapcsolására. A kiadók több eszközt is bevetettek az utóbbi időben, hogy meggyőzzék a felhasználókat: a „kedvesen kérő” üzenetektől kezdve a hirdetések nélküli előfizetéseket kínáló alternatívákon át a tartalom teljes blokkolásáig. Jó hír, hogy a válaszadók fele azon a véleményen van, hogy az oldalaknak a túléléshez szükségük van a hirdetésekre.

Válaszd a printet!

„Kedves reklámblokkolókat használók! Nem akartuk, hogy elszalasszák a banner hirdetésünket, ezért idetettük” – ezzel az üzenettel találkozhatott tavaly év végén az olvasó több nagy példányszámú francia lapban.

A Société Générale leányvállalata, a Boursorama Bank ugyanis úgy döntött, hogy bármennyire divatos online hirdetni, inkább visszatér a printhez. Pedig az akció eredetileg az online-ra volt szabva: kattintani kellett volna a számlanyitási kedvezményért. A Boursorama viszont úgy ítélte meg, a hirdetése a blokkolók miatt nem jut el az ügyfelekhez, ezért az egészet átültette egy kreatív húzással a nyomatott sajtóba, ahol nem lehet blokkolni.

 

Hazai körkép

Magyarországon távolról sem olyan rossz a helyzet, mint Lengyelországban vagy az ázsiai térségben. Az IAB Hungary tavaly januári adatai szerint az asztali gépet használók 15 százaléka vesz igénybe blokkolót, az összes eszközön (mobil, tablet, PC stb.) mért arány pedig 14 százalék volt – ez az az arány alacsonyabb, mint amit a Reuters Report mért.

Ambruszter Géza, az IAB reklámblokkolással foglalkozó csoportjának vezetője a Médiapiacnak azt mondta, az elmúlt évben valamelyest nőtt a reklámblokkolót használók aránya, de a pár százalékpontos elmozdulás nem szignifikáns.

„Még ha nem is kiugró ez az adat nemzetközi összehasonlításban, azt szoktuk mondani, ez is akkora kiesés egy-egy tartalom-előállítónak, mintha a szerkesztőség havonta három napot ingyen dolgozna”

– hangsúlyozta a munkacsoport vezetője. Érdekes, hogy a felmérések szerint a reklámblokkolót igénybe vevő magyarok jelentős hányada (38 százaléka) nem is tudja, hogy ilyen eszköz van telepítve a gépére.

Ennek Ambruszter szerint az az oka, hogy az idősebbeknek, az IT-hez nem igazán értőknek gyakran egy barát, rokon installálja a gépet, és egyben blokkolót is tesz rá. A Gemius felmérése szerint

a leggyakoribb ok, amiért a magyarok reklámblokkolót használnak, az az, hogy nagyon zavarják őket a tolakodó hirdetések. Az adblockert igénybe vevők 46 százalékát lehetne motiválni hirdetésblokkolója kikapcsolására azzal, ha kevesebb reklám lenne látható a weboldalakon. A 18–29 évesek körében ez az arány 50 százalék, s szintén 50 százalékuk lenne nyitott a blokkoló kikapcsolására, amennyiben megszűnnének a számukra zavaró hirdetések, illetve 39 százalékukat motiválná ebben az, ha máshogy nem tudnának az adott oldalhoz hozzáférni.

A kérdést egyébként feltehetően ismét a Google fogja lezárni. Az IAB ajánlását figyelembe véve ugyanis a Chrome februártól szűri a zavaró reklámokat. Mivel a hazai internetezők jelentős hányada is ezt a böngészőt használja, biztosak lehetünk benne, hogy a tartalom-előállítók és a hirdetők alkalmazkodni fognak a változásokhoz, és az igazán zavaró reklámokat leveszik majd az oldalakról.

Ezt a cikket eredetileg a Médiapiac február elején megjelent számában közöltük. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeket a standokon veheti meg.

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom

Marketing

A televíziós hirdetéseket elemezte az NMHH

Idén az első félévben 78 televízió műsorában 2823 új reklámszpotot regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); az érintett hirdetéseket összesen 4 millió alkalommal ismételték – közölte NMHH csütörtökön.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb, 556 új reklámfilm márciusban került adásba, a “legfrekventáltabb” dátumnak pedig a február 1-je bizonyult 125 szpottal. A kisfilmek több mint 35 százaléka hétfőn jelent meg.

Az új reklámfilmek első adásba szerkesztésének időpontjául a hirdetők a hajnali órákat, ezeken belül is a 2-8 óra közötti periódust szemelték ki több mint 80 százalékban. A nézettség szempontjából kiemelt fontosságú, “főműsoridős”, 18-22 óra közötti intervallum mindössze szűk nyolc százaléknyi részesedést tudhatott magáénak – fejtették ki.

A legtöbb premierreklámfilm, 38 százalék a mintában szereplő 24 általános szórakoztató csatorna műsorán került adásba.

A legerősebbnek az országos kereskedelmi televíziók – a TV2 és az RTL bizonyultak 36,6 százalékkal, de kiemelkedett az ATV és a Hír TV 20,6 százalékkal is.

A hatóság összegzése szerint a hirdetések hosszát tekintve a 20 másodperces szpotok számítottak a legnépszerűbbnek, míg a fél év átlagos premierreklámjának hossza 21,5 másodperc volt. Az elemzésben ugyanakkor előfordult 720 másodperces klip is. Látványosan visszaszorultak az élőszereplős reklámfilmek: arányuk a 2016-os 39 százalékról 2022-ben 15 százalékra mérséklődött, miközben a számítógépes animációt, grafikát használó hirdetések meghaladták a 82 százalékot.

A reklámfilmek 60 százalékában szolgáltatásokat, mintegy 40  százalékában termékeket népszerűsítettek. Az új hirdetések legnagyobb halmazát a kereskedelmi szektor mellett a gyógyhatású készítmények fedték le.

A hirdetők ajánlataik többségével, csaknem 84 százalékával a lehető legszélesebb közönséget, a vegyes felnőtt kategóriát igyekeztek megszólítani, a kiskorúaknak szóló hirdetések mindössze a reklámfilmek 2,8 százalékát adták.

Az új reklámszpotokban leggyakrabban az évente többször is igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ezer és tízezer forint közötti termékek hirdetései szerepeltek.

Az NMHH 2011 közepén hazánkban egyedülálló reklámadatbázist hozott létre; csaknem száz szempont alapján elemzi a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat.

Ennek célja elsősorban a törvénysértő hirdetések kiszűrése a média- és a reklámtörvény alapján, de kiemelt figyelmet fordítanak a szpotok legkülönfélébb tartalmi jellemzőinek vizsgálatára is, így például a kiskorúak védelmére – idézték fel a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

A 4iG Nyrt. lett a Crealive Reklámügynökség Kft. tulajdonosa

Egyben a cég leányvállalatainak 75 százalékos közvetett tulajdonát is megszerezte – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Közzétéve:

Kedden lezárult az október 5-én kötött adásvételi szerződés, amely alapján a 4iG megszerezte a CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalatai, azaz a Honeycomb Hungary Kft. és Honeycomb Central Europe Kft. 75 százalékos üzletrészét.

A 4iG Nyrt. még októberben közölte az MTI-vel, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, és az akvizíció versenyjogi eljárást követően zárul le.

A Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 2018 óta működik, fő tevékenysége a lineáris és non-lineáris televíziós partnerek részére végzett reklám minőség-ellenőrzés, transzkódolás (sugárzási formátumba átalakítás), archiválás és a televíziós kijátszási pontok felé továbbítás.

A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek. A társaság részvényei kedden délután 0,14 százalékkal 730 forintra erősödtek. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Tovább olvasom