Kövess minket!

Marketing

A reklámadóról egyeztetett a VOSZ

Hamarosan itt a bevallási határidő, sok a bizonytalanság. Íme, néhány fontos tudnivaló a több szervezetet érintő egyeztetések alapján.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) nyolc másik érdekképviseleti szervezettel együttműködve egyeztetést kezdeményezett a reklámadó ügyében a szaktárca Nemzetgazdasági Minisztériummal, ugyansi a vonatkozó törvény augusztus 15-ével hatályba lépett, a bevallási határidő augusztus 21. és rengeteg a bizonytalanság.

Erre jutottak a tárgyalások alapján:

1. Semmilyen reklámadóra vonatkozó külső vagy belső kimutatást, számítást, táblázatot vagy feljegyzést sem kell készítenie azoknak, akiknek reklámbevétele nem éri el az évi 500 millió forintot, illetve maguk nem reklám megrendelők havi 2,5 millió forintot meghaladó összegben.

2. A kisebb vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a reklám-közzétételre vonatkozó szerződésben, vagy számlán rögzítsék (nyilatkozzanak), hogy a reklámadó-kötelezettséget teljesítik vagy arra nem kötelezettek.

3. Nem minősül saját reklámnak, vagyis nem adóköteles, amennyiben egy vállalkozás a köznapi életben szokásos módon használja nevét, védjegyét, vagy egyéb megjelölését (így különösen a névjegyen, a levélpapíron, a borítékon, a munkaruhán, a tevékenység végzésének helyéül szolgáló ingatlanon, a saját gépjárművön legfeljebb a cégnév, céglogó, elérhetőség szerepel).

4. A hazai szereplőkön túlmenően a reklámadó alanyi köre nem szűkíthető le a Magyarországon letelepedett, vagy székhellyel/telephellyel/fiókteleppel rendelkező gazdasági szereplőkre, amennyiben azok napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesznek Magyarország területén elérhetővé, sajtóterméket adnak ki, szabadtéri reklámhordozót, valamint reklám elhelyezésére szolgáló járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosítanak, vagy interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklámot közzétesznek. Azaz a reklámadó alanya lehet minden olyan gazdasági szereplő, aki magyarországi érintettséggel reklámtevékenységet (Magyarországon reklám-adóköteles reklám-közzétételt) folytat.

A VOSZ együttműködő partnerei voltak az egyeztetés során:

  • Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség)
  • Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)
  • Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ)
  • Magyar Marketing Szövetség
  • Magyar Reklámszövetség (MRSZ)
  • Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ)
  • Magyar Márkaszövetség
  • Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT)

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom