Marketing
A reklám fenegyerekei
Nem várható el egy bátortalan társadalomtól, hogy tagjai bátor reklámokat alkossanak. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne akadnának olyan kivételek, akik feltéve egy másfajta szemüveget bizonyos értelemben irányt mutatnak, beírva ezáltal magukat a magyar reklám történelemkönyvébe. Erdélyi Zsolt és Geszti Péter a klasszikus reklám haláláról, a digitalizáció kihívásairól, a kreatív ember szerepéről.
Péter szerint a klasszikus reklám halott. Zsolt szerint a Google az új Róma, amely egyértelműen megmondja valamiről, hogy az micsoda, az emberek pedig elfogadják. Ilyen körülmények között hogyan lehet a reklámüzeneteket eljuttatni a célcsoportokhoz?
Geszti Péter (GP): A megváltozott játékszabályok elsősorban a digitalizmus számlájára írhatók. Ezzel nincs is semmi probléma, a kommunikáció soha nem volt annyira érdekes, mint most. Önmagában reklámot készíteni ma már sokkal kevésbé hatékony, mint azt általában várják tőle. Akkor tudsz sikeres kampányt futtatni, ha a témádat képes vagy belopni a közbeszédbe, ami sokkal tágabb értelmű dolog annál, mint hogy csak a reklámra gondoljunk. A konkurensek nemcsak egymással, de a hírekkel is állandó versenyt futnak.
Erdélyi Zsolt (EZS): Tökéletesen egyetértek. Ráadásul egy teljes generáció dimenzionálja túl az online-t. PPC-kampányokkal nem lehet márkát építeni. Az online térben minden márka bizsuvá válik. Agyrém, hogy a magyar internetes hirdetések statisztikáit az angol, az amerikai és a nyugat-európai adatokra alapozzák. Mintha az angol focit hasonlítanánk össze a magyarral.
 |
| Erdélyi Zsolt (Fotó: Pozsonyi Roland) |
GP: Magyarország húsz-harminc éves lemaradásban van mind kulturális, mind sok egyéb téren. Ez jellemző a közgondolkodásra és a médiafogyasztásra is. Vidéken a hagyományos média még jelen van. Az más kérdés, hogy mennyi benne az állami és a piaci hirdetések aránya. Budapesten viszont a legújabb trendek és technológiák irányába haladunk, mégis egyfajta digitális feudalizmus vert gyökeret. Van egy kifejezetten óvatos, a túlélésre játszó mentalitás bennünk, ami a hirdetésekben is megjelenik. Kevés tisztességesen összerakott és intellektuálisan érdekes reklámmal találkozom. Fura módon azt érzem, visszakanyarodtunk a nyolcvanas évek elejének reklámkultúrájához.
A magyar reklámszakma egyre inkább a megvalósításban hisz, ami elfedheti a szellemi hiányosságokat. Mi a fontosabb egy kampányban, a megfelelő reklámeszközök kiválasztása vagy a gondolatiság?
EZS: Egy kicsi piacról beszélünk, ahol a reklámok mögött nincs gondolatiság. A hirdetésekről nem tudjuk, mi célból születtek, kinek szólnak, és mit üzennek.
GP: Elég csak a nagy telekommunikációs cégek megjelenéseit megnézni. Ha kicseréljük a színeket a hirdetéseikben, azt sem tudjuk, melyik márkát látjuk, annyira sablonosak. Adott egy teljesen hagyományos ízléssel rendelkező réteg, amely kvízműsorokat néz, regionális médiát fogyaszt, és megelégszik az átlagos szpotokkal. És adott a fiatal generáció, amelynek tagjai szinte csak a közösségi médián keresztül érhetők el. Az előbbi teljesen leszakadt az utóbbitól.
A technológia tehát nem erősíti, hanem mellékessé teszi a kreativitást.
EZS: Átmeneti korszakban élünk. Honnan olyan ismerősek például a CBA-reklámok? A manapság készülő kicsit pikírt, népalázó és kulturálisan távolságtartó reklámfilmecskéket már a kilencvenes években is láthattuk.
 |
| Geszti Péter, Erdélyi Zsolt és az interjú szerzője, Tóth Olivér (Fotó: Pozsonyi Roland) |
Tőkehiányos országban élünk, ahol a kormány manapság is jobban támogatja a húsfeldolgozást vagy a futballmezek tervezését, mint a könyvkiadók alapítását. A reklámszakmát itthon fel kellett találni.
Milyen hatással van a reklámpiacra az emberi gondolkodás folyamatos változása?
EZS: 1969-ben hatszázmillió ember követte a televízióban, ahogy Neil Armstrong egy zavaros képen, recsegő hangok közepette azt mondja: „Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” Ma ugyanez az esemény úgy nézne ki az Instagramon, hogy látjuk Armstrongot, a Holdat, az amerikai zászlót háttérben a Földdel, alatta pedig azt, hogy #amcsik, #hold, #leszálltak, #szerintemkamu és #lol.
 |
| Geszti Péter és Erdélyi Zsolt (Fotó: Pozsonyi Roland) |
GP: Aztán jönnének az álhírek. Putyinék azonnal photoshoppolnának a képre egy orosz zászlót. (Nevetnek.) A reklámkészítés alapjai nem változtak, de a tempó és a technológia igen. Ma egy hír 15 perc alatt avul el, egy reklám egy nap alatt. Ettől még az emberi pszichét ugyanazok a motivációk hajtják. Az más kérdés, hogy bizonyos generációk a technológián keresztül közelítenek az élményekhez. Amikor mi belecsöppentünk a szakmába, az amerikai és a nyugat-európai piac már rég túl volt az első nagy kiégési szakaszán, próbálta megújítani magát. A globalizmus hatásainak köszönhetően most azt az időszakot éljük, amikor a reklámok igyekeznek elszakadni a verbalitástól, mindenre vevők, ami a vizualitás irányába mutat. Ugyanezt erősíti a technológia, gondoljunk csak a videók vagy a GIF-ek terjedésére. Ennek ellenére hiszem, hogy ha egy egyszerű történetet jól mesélünk el, az megérinti az embereket.
EZS: Hajlamos vagyok strukturálisan szemlélni a világot. Van egy nagyon fontos dolog, amivel senki sem foglalkozik. Ma a nagyvállalatok ugyanúgy egy tízmilliós piacban gondolkoztak, mint amikor mi voltunk fiatalok, de arról senki nem beszél, hogy a magyar gazdaság képtelen kiszolgálni egy országos hálózatot, képtelen ekkora dimenzióban és léptékben gondolkodni. Ehhez jön hozzá egy reklámügynökség, amelynek az emberei nincsenek tisztában a szabályokkal, nincsenek tradícióik, szakmai emlékeik. A reklám újrafeltalálásának korszakát éljük, amiben az egyetlen ökölszabály az, hogy minden szabály szemét, ami volt. Az online-on kívül mindent elutasítanak, az viszont nem teljesít.
Mi jellemzi az ügyféloldalt?
GP: A nagy-, a közép- és a kisvállalati gondolkodás merőben eltérő, főleg a stratégiai gondolkodás és a költségvetések terén. A legtöbben túl óvatosak a fogyasztók képmutatása, hagyományos gondolkodása miatt.
EZS: Azok a felnőtt emberek, akik a szocializmusban hozzászoktak a látszatbiztonsághoz, az állandó képmutatáshoz, naponta tapasztalják, hogy fenn kell tartaniuk a látszatot. Ebben a social media is megerősíti őket. Amikor meglátják a hírfolyamukban, hogy egy ismerősük posztolta a szokásos nyaralós képeit, rajtuk egy lábujj, egy pálmafa, a tenger, alatta pedig a „Holiday On” felirat, nem azt kommentelik oda, hogy „ne kérkedj, te…”, hanem bőszen lájkolják, és ezt nap mint nap megteszik.
GP: Így van. De azt is látom, hogy annyira jól fésült fiatal generáció, mint a mai, ritkán jelent meg a társadalomban. A totális konformizmusban próbálnak lázadni.
Mennyire van jelen a korrupció a reklámszakmában?
EZS: Irgalmatlanul.
GP: A korrupció átka, hogy gyenge minőséget szül. Ezért is vannak gyenge hirdetések Magyarországon. Az első ügynökségem idején a nyomdák voltak hihetetlenül megvesztegethetőek. Személyesen mindössze egyszer találkoztam olyannal, hogy valaki előnyhöz kívánt jutni, és ezért hajlandó lett volna megtenni dolgokat.
 |
| Geszti Péter (Fotó: Pozsonyi Roland) |
EZS: Magyarországon Leni Riefenstahl szelleme uralkodik.
GP: „Leni élt, Leni él, Leni élni fog.” (Nevetnek.)
Mikor éreztétek először, hogy egy reklám elementáris hatással lehet az emberekre?
EZS: 1999-ben jött ki a Johnnie Walker Harvey Keitel’s Walk imázskampánya. Azt gondoltam, milyen menő egy whiskymárkától, hogy „bedobta” Keitelt az oroszlánok közé a Colosseumba, és üzenetként nem azt fogalmazzák meg a néző számára, hogy mennyire finom az ital. Régóta benne voltam már a szakmában, de nagyon emlékszem erre. Aztán megláttam a The Times magazinban egy sötétzöld oldalt, aminek az alsó három centije fehér volt, előtte egy icipici Rolls-Royce, és egy felirat, amellyel elég direkt módon utaltak arra, hogy az autó nem kispályásoknak való. (Erdélyi Zsolt felidézi a szlogent, mire Geszti Péter felnevet.) Arra gondoltam, pont a fricska miatt minden londoni bróker csak azért is vásárolt magának egy Rollst. (Nevet.) Ekkor döntöttem el, hogy egyszer veszek egy Rolls-Royce-t. Vettem is.
 |
| Geszti Péter és Erdélyi Zsolt (Fotó: Pozsonyi Roland) |
GP: Édesapám (Geszty Péter dramaturg, szerkesztő, a cannes-i nemzetközi reklámfilmfesztivál díjazottja – a szerk.) szintén a reklámszakmában, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió kereskedelmi és propagandaigazgatóságán dolgozott. Elsőként a Hamlet szivar remek humorral bíró kampánysorozata hívta fel a figyelmem arra, hogy milyen érdekes játék lehet a reklámfilmkészítés, egyben szórakoztató is volt, pedig nem is dohányoztam. Ezzel párhuzamosan láttam meg az Absolut vodka egyik szellemes hirdetését valamikor a nyolcvanas évek elején.
EZS: Milyen érdekes, mindketten egy-egy print hirdetést is mondtunk, ami ma már alig létezik.
A szakmai életetekre az eklektika jellemző, a személyes márkátok nem egyértelmű.
EZS: Ez tett minket sikeressé. Egyébként mindig nagyon fontos volt, hogy mérhetetlenül nagy energiát fordítsak arra, ne kelljen semmire mérhetetlenül nagy energiát fordítanom.
GP: Mi ketten egy bolygónak vagyunk a két féltekéje. Zsolt az underground, én a mainstream irányából érkeztem a szakmába.
EZS: Emiatt sok ember számára volt zavaró, hogy jóban vagyunk egymással.
GP: Furcsán alakult az életem, egyszerre kezdtem dalszövegeket írni és reklámokat készíteni, és egyikhez sem értettem igazán, de mivel olyan korszakot írtunk, amikor a hályogkovácsok is kipróbálhatták magukat, sikerült túlélnem az első baklövéseim.
 |
| Geszti Péter (Fotó: Pozsonyi Roland) |
EZS: Mindkettőnk fejében van egy rendkívül tiszta, organikusan kialakult társadalom- és valóságismeret az országról, de ettől még hajlandóak vagyunk beengedni az új dolgokat. Geszti különösen. Ő arra is hajlandó, hogy PR-preacher legyen az Arénában.
GP: PR-preacher? PR the World? (Nevet.)
Mennyire tudatosan alakítottátok ki a márkátokat mint reklámszakemberek?
GP: Márkaépítéssel foglalkozom, miért pont magamat hagytam volna ki? Az elején csak a formát érzékeltem, igyekeztem jó érzékkel, tehetséggel bánni vele. Utána elmélyedtem a szakmában, és rájöttem, hogy ez nem egy gitárpengetés egy színpadon, ahol körülöttem mindenki részeg. Az ezredfordulóra mindketten túlestünk a tudatossá váláson. Fura módon ez nem feltétlenül jelent nagyobb reklámsikereket, mint amilyeneket azt megelőzően arattunk.
EZS: Egy megbízónak viszont nagyobb biztonságot ad. Nem váltunk ugyan zsenikké, de szarvashibát nem követünk el. Pedig ebben az országban az elmúlt öt év hemzseg a szarvashibáktól.
GP: Egy idő után szándékosan vágtam bele olyan ügyekbe, mint az ARC vagy a Médiaunió. Rájöttem ugyanis, hogy a kommunikáció olyan harci ágyú, amelyet olyan irányba is lehet fordítani, ami számomra fontos.
 |
| Erdélyi Zsolt és Geszti Péter (Fotó: Pozsonyi Roland) |
EZS: A személyes márkaépítés számomra akkor vált tudatossá, amikor rájöttem, mennyi mindent nem tudok. Kérdés volt, vajon meg akarom-e tanulni. Úgy döntöttem, igen, és elismerést szerzek vele. Amikor Szirmai Árpád vagy Sándor Pál valódi beszélgetést folytat velem egy témában, úgy érzem, érdemes volt, de mindezt undercover teszem, mert éppen én vagyok a reklám fenegyereke, Péterrel együtt. Ő dalszövegeket írt, én meg csináltam a Tilos Rádiót, majd megalapítottam az Est FM-et.
GP: Mindig arra próbáltam figyelni, hogy az önazonosságom ne kelljen feladni. Még akkor is, ha egyébként a személyiségem sokakat irritál.
EZS: Az is vagyok. (Nevetnek.) Régóta sportot űzök abból, hogy őszinte kijelentéseket teszek. Így nem kell azon gondolkodnom, mit hazudtam előzőleg. Megjegyzem, reklámosnak lenni a kilencvenes években volt menő, utána jött az „ujpéterizmus”, az indexes újságírás, majd a DJ, aztán a szakács, most meg a Pamkutya a menő.
GP: Valami neked áll jobban, valami másnak. Erre is rájöttünk idővel. A reklámüzletben dolgozók nagy része megélhetési bűnözőként tolja a munkáját, mellette próbál zenélni, filmet forgatni, festeni stb.
EZS: A magyar kreatív jellemzően a Madách téren, egy IPA sörön keresztül szemléli a világot, ami olykor torzít. Nemes Juli mondta egyszer, hogy nehéz dolog kreatívigazgatónak lenni ebben az országban. Nem is vagyunk tíznél többen.
GP: A maiakkal ellentétben mi fordítva kezdtünk el működni, mert mi eleve rocksztárként akartunk létezni, amire a kilencvenes években volt is lehetőségünk. És ha már rocksztárság, egy dolog érdekel minket igazán, hatással lenni az emberekre, és ehhez van egy rohadt erős hangszerünk.
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.