Kövess minket!

Marketing

A pozitív tartalom jobban terjed

A BrandFestival 2016-on Joe van Brussel, a Huffington Post Partner Studio tartalomstratégiai igazgatója tartott előadást a márkázott tartalomgyártás sikerét befolyásoló tényezőkről. A kulcsszavak: hatékony tartalmi stratégia, erős adatok és új technológiák.

A szakember egy hasonlattal kezdte az előadását: a média világában rengeteg az eszköz, a „hangszer”, amivel komoly zajt lehet előidézni, de ha mindenki kiválasztja a saját hangszerét és azon tökéletesen, a többiekre odafigyelve játszik, akkor létrejöhet a harmónia.

A figyelem tárgya pedig elsősorban a fogyasztó kell, hogy legyen: az ő figyelméért folyik a verseny, az ő igényei diktálnak. Legalább annyit kell hallgatni, figyelni, mint amennyit beszélünk, miközben szem előtt kell tartani az elsősorban a fiatalabb generációkra jellemző mobile first és többképernyős tartalomfogyasztási szokásokat is.

Joe van Brussel véleménye szerint a reklámblokkolás is jó dolog, amennyiben a felhasználókkal fenntartott kapcsolat törékenységére világít rá. Ez a reklámok minőségén túl a technológiai felkészültséget is érinti: ha például nem elég rövid a töltési idő, el sem jutunk a felhasználóig. Azok, akik minőségi márkaélményekbe fektetnek, kiemelkedhetnek majd a zajból és az egész vásárlási folyamaton átívelő pozitív hatásokat érhetnek el. A márkák 90 százaléka gondolkodik tartalommarketinges megoldásokban, de a jelenlegi alkalmazóinak is csupán a fele elégedett. A jó eredményhez elengedhetetlen az együttműködés és az adatmegosztás, hiszen egyszerre kell kiadói és hirdetői fejjel gondolkodni a projektek során. Míg a hagyományos szerkesztői tartalom is segítheti az értékesítést és a reklám is szórakoztathat, nem ez az elsődleges feladatuk, a márkázott tartalom viszont valahol középen helyezkedik el.

Az adatvezérelt történetmesélés három fő insight-csoporton nyugszik: a szerkesztői az uralkodó trendeket és megközelítéseket, a közönségre vonatkozó a demográfiai, érdeklődési és tartalomfogyasztási szokásokra vonatkozó adatokat biztosítja, míg kulturális insightok elsősorban harmadik felektől szerezhetők és a tágabb összefüggésekre, környezetre világítanak rá. Ezeket a projektek értékesítése előtt, a tartalom megalkotása során és az utóértékelésnél is segítségül lehet hívni.

A Huffington Post kulcsinsight-ja egyébként az, hogy a pozitív tartalom jobban terjed és elkötelezett követőket teremt. Ez a média eredeti céljaival sem ellentétes, a problémák például egy innovatív megoldással együtt is bemutathatóak. Erre illusztrációként a Barefoot Wine & Bubbly natív tartalmi projektjét hozta fel, ahol egy semleges kategóriát egy érzékeny téma beemelésével pozitív érzelmekkel tudtak megtölteni.

Marketing

2,875 milliárd forint a tét ezen a hétvégén a Hatoslottón

Újabb telitalálatmentes hét után immár 2,875 milliárd forint a várható főnyeremény a Hatoslottón. A rekordközeli jackpot néhány tízmillió forintra áll a játék történetének legmagasabb, 2,958 milliárd forintos álomösszegétől, így ha vasárnap nem lesz telitalálatos szelvény, akkor 13 éves csúcsot dönt a Hatoslottó főnyereménye.

Közzétéve:

MTI/Czeglédi Zsolt

Milliárdok várnak ezen a hétvégén is a szerencsésekre, hiszen az Ötöslottó főnyereménye meghaladja a 2,5 milliárd forintot, a Hatoslottó jackpotja pedig már csak hajszálnyira van attól, hogy történelmet írjon

– közölte a Szerencsejáték Zrt.

A rekord összeg lázba hozta a játékosokat is, hiszen nem csak az alapjátékok száma nőtt meg, hanem a feladott szelvények száma is, mind az Ötös-, mind pedig a Hatoslottót többen játszák az átlagos halmozódási időszakhoz viszonyítva. További érdekesség, hogy a Hatoslottó telitalálatmentes időszak alatt Fortuna nagy kedvence volt a 2-es szám, ez már tízszer szerepelt a nyerőszámok között, míg a 26-os szám egyszer sem került kihúzásra.

Az Ötöslottó sorsolási műsora, a SzerencseSzombat szombaton 18:45-től, míg a Hatoslottó élő sorsolása vasárnaponként 16:00-tól látható a Duna TV-n.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom