Marketing
A női esélyekről és lehetőségekről rendeztek pódiumbeszélgetést
A Magyar Telekom idei Fenntarthatósági Kerekasztalának legfőbb tanulsága, hogy a pozitív példák, példaképek, elismerésre méltó teljesítmények felmutatásával lehet közelebb kerülni a valódi esélyegyenlőséghez.
Milyen világban nőnek föl a gyermekeink, milyen szerepmintákat visznek tovább a következő generációk? A Magyar Telekom idén újra – immár a 19. alkalommal – egy asztalhoz ültette a fenntarthatóságban érdekelt szereplőket a média, az üzlet és a közélet különféle területeiről a közös válaszok megtalálása érdekében. Ebben az évben a női szerepek és kihívások kerültek a rendezvény középpontjába, korántsem függetlenül attól, hogy világszerte a társadalmi elvárások és az egyéni célok viszonya, a karrier, a családtervezés, a személyes érvényesülés lehetősége vált az egyik legforróbb kérdéskörré a közéletben.
Mint írják, a témaválasztás szorosan kötődik a Magyar Telekomban végbemenő belső folyamatokhoz. A cél egy nyitott és sokszínű vállalati kultúra kialakítása, ahol megvalósul a teljeskörű esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód.
A fórumra Szentesi Éva, a WMN.hu főmunkatársa, Sterczer Hilda hegymászó, falmászás-oktató, Mautner Zsófia gasztroblogger, Juhos Andrea coach, karriertanácsadó és Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom humán erőforrás vezérigazgató-helyettese részvételével. Galambos Péter moderátor közreműködésével a beszélgetőpartnerek azt a dilemmát járták körül, hogy az ismert előítéletek, sztereotípiák és szokások fényében mit is jelent, és megvalósulhat-e valaha a női-férfi esélyegyenlőség.
Sterczer Hilda szerint a hegymászásban már meg is valósult: a hegy ugyanolyan magas, ugyanolyan hideg van, ugyanolyan kevés az oxigén – nincs is női szakág, mindenki egyenlő feltételekkel, de a saját neméből adódó fegyverzettel indul a csúcsra (a nők például nagyobb monotóniatűréssel és kitartással). A sportember ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy férjével, Erőss Zsolttal a közös mászásaik során a nemi szerepek megkönnyítették a feladatok elosztását.
– említett egy gyakorlati példát, hozzátéve: fontos, hogy a férfiak férfiak lehessenek, de az is, hogy egyik fél se idomuljon külső nyomásra a szerepéhez. Ahogyan a családban érdemes tisztázni, melyek a női és a férfi értékek, ugyanez társadalmi szinten is hasznos lenne.
Szentesi Éva egy író barátnőjét említette példaként, akinek a párja is írással foglalkozik, és akinél mindig rákérdeznek burkoltan vagy nyíltan, hogy mennyit segített az első könyve megírásában a férje.
– tette hozzá, megjegyezve: még nem látja, mikor jön el a pillanat, amikor elhiszik, hogy egy nő a saját erejéből is lehet sikeres.
 |
| Juhos Andrea coach, karriertanácsadó, Sterczer Hilda hegymászó, falmászás-oktató, Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom humán erőforrás vezérigazgató-helyettese, Szentesi Éva, a WMN.hu főmunkatársa, Mautner Zsófia gasztroblogger |
Mautner Zsófia arról beszélt, hogy a gasztronómiát a férfiak dominálják – nem azért, mert jobban főznek, hanem azért, mert a professzionális, éttermi séf szakma az időbeosztást tekintve kevéssé családbarát, és sokszor igényel komoly fizikai erőfeszítést. De az előző munkakörében, a diplomácia világában is az öltönyösök vannak túlsúlyban, alig akad például magyar női nagykövet. Szerinte van esély a változásra, és arra, hogy beköszöntsön a „nők évszázada”, ehhez azonban minél több olyan fórum és felület kell, ahol a jó példák, életutak, mintául állítható vállalati megoldások eljutnak a lehető legszélesebb közönséghez.
– idézte fel Friedl Zsuzsanna. Szerinte a hivatás és a magánélet harmóniája a megfelelő családon belüli munkamegosztással megteremthető, a rejtett előítéletekkel azonban nehezebb megküzdeni.
– jegyezte meg a Magyar Telekom HR-vezetője.
Minél több nő van a felsővezetők között, annál nagyobb a dolgozói elkötelezettség |
– említett egy sok éve felismert törvényszerűséget. A sokszínűség, a másféle döntési szempontok, más kockázatvállalási hajlandóságok megjelenése lehet az oka – vélekedett.
Juhos Andrea tanulságos példákat hozott arról, hogy azokban az országokban, ahol a férfiak is teljes mellszélességgel beszállnak az otthoni, család körüli teendők ellátásába, láthatóan több gyerek születik, és az emberek tovább élnek. Azt is kiemelte, hogy kutatásaik szerint a megkérdezett nők 98 százaléka kulcstényezőnek tartja – a karrier és a gyermekvállalás szempontjából is –, hogy szülés után könnyű legyen visszatérni a munkahelyre. Ő úgy látja, hogy a társadalmilag rögzült szereposztás nálunk változóban van, az Y generációhoz tartozó férfiak már szeretnének aktív részesei lenni a kisgyermekeik életének. Kiemelte azt is, hogy azoknál a vállalatoknál jutnak nagyobb eséllyel vezető szerephez női szakemberek, ahol a vezető pozíciók betöltésére legalább kettő vagy több női jelöltet is állítanak.
A beszélgetés valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy az elismerésre érdemes teljesítmények felmutatása, illetve hiteles női és férfi példaképek előtérbe állítása visz közelebb a valódi esélyegyenlőséghez. Figyelmeztettek arra, hogy miközben a női életutakra fókuszálunk, fontos, hogy a férfiakat se hagyjuk hátra, hiszen a női egyenjogúsággal párhuzamosan a férfi szerepek is változnak, éppen ezért együtt kell haladnunk.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.