Marketing
″A mérést egyszerűen nem lehet megúszni″
Kovács Nándorral, az iProspect hazai vezetőjével beszélgettünk.
Az iProspect hosszú ideig keresőmarketing-ügynökségként élt a köztudatban, ma viszont performance marketing specialistaként pozicionálja magát. Átcímkézés vagy stratégiaváltás áll e mögött?
Korábban a keresőmarketing volt a performance marketing, azaz ez volt az a csatorna, ahol nagy biztonsággal, mérhető megtérülés mellett lehetett kampányokat folytatni. Az iProspect is ezt az utat járta be, most viszont már tizenkét termékkel rendelkezik, amelyek közül a keresőmarketing csupán az egyik terület.
Mégis szinte kizárólag a keresőmarketing van szem előtt. Mely területekkel bővült a performance marketing eszköztára?
Valóban gyakran találkozunk ezzel a szűkítő értelmezéssel. Lépjünk egyet vissza: a keresőmarketing is szétbontható keresőhirdetésre és keresőoptimalizálásra. Hirdetői szemmel talán az előbbi értelmezhető a legkönnyebben, a keresőoptimalizálás már egy fokkal misztikusabb. Ebből eredően több is a sarlatán ez utóbbi területen, amely az utóbbi másfél-két évben reneszánszát éli.
A hazai topmarketingesek körében végzett Marketing Mood Barometer kutatásunk legutóbbi hullámából kiderült: a megkérdezettek a keresőmarketinget tartják a leghatékonyabb marketingeszköznek. Erre az eredményre érkezett olyan piaci reakció is, hogy a keresőoptimalizálás azért szimpatikus a marketingeseknek, mert olcsó eszközt látnak benne, amellyel nem kell foglalkozni. Szembesültök ezzel a tévhittel?
Meg kell válaszolnunk olyan kérdéseket is, hogy ha egy keresőkampány hozza a legolcsóbban a kattintást, akkor miért nem arra költjük a teljes büdzsét. A keresőoptimalizálás pedig ennél is zavarosabb téma, a mai napig találkozom 19 990 forintos SEO-kuponokkal, amitől felmegy a vérnyomásom. A keresőoptimalizálás esetében nincs általános, mindenki számára egyértelmű recept, habár egyre több az olyan tudásanyag, amely alapján felmérhető, hogy merre halad ez a terület. A legtöbb tévhitet viszont itt kell kezelni. Elsősorban azt, hogy elég vele egyszer foglalkozni, mivel a keresőoptimalizálás valójában véget nem érő folyamat. Hogy értsük: a Google évente nagyjából ötszázszor módosítja az algoritmusát, ebből körülbelül tíz változást publikál, a kevésbé szűk szakma pedig jó, ha egy-kettőről tudomást szerez, miközben például egy e-kereskedelmi vállalkozás súlyos tízmilliókat bukhat azon, ha nem alkalmazkodik megfelelően. Nem véletlen, hogy ebben a szegmensben többnyire értik a keresőoptimalizálás tétjét, és elfogadják, hogy folyamatosan költeni kell rá. Ezek a cégek abba a másik jellemző hibába sem esnek már bele, hogy ha “kimaxoltuk a SEO-t”, akkor már nem is kell hirdetni.
Mely performance marketing területek váltak mára fontossá a kereső mellett?
Nagyon izgalmas terület a közösségi hirdetés, ahol az elmúlt egy-két évben szintén jelentős fejlődést láthattunk. Korábban a közösségi hirdetést szitokszóként használták, mondván, nem jó semmire, csak az AdWords működik.
Most viszont mintha átesnének sokan a ló túloldalára, és a közösségi médiát PPC-rendszerré egyszerűsítik le, ami erős túlzásnak tűnik.
Valóban látszanak ilyen trendek. A közösségi médiát most már akár e-kereskedelmi célokra is lehet használni. Jól lehet vele célozni, jól mérhető, jól kiegészíti akár a hagyományos keresőmarketinges megközelítést is. A két csatorna teljesen más, de egyaránt fontos a performance marketingben.
A keresőmarketing és a közösségi hirdetés mellett a performance-célú display sorolható még az eszköztárba, ennek a jelentős része egyelőre RTB-alapú, főleg a magyar piacon. Sokszor már azt látjuk, hogy eredetileg a keresőre szánt büdzsék vándorolnak át erre a területre, vagy azért, mert jobban lehet vele célozni, vagy azért, mert magasabb megtérülést eredményez.
Mivel az RTB inventory egy jelentős része a Google Display Network, gyakorlatilag a Google egyik zsebéből a másikba pakolunk a magyar piacon?
A Google ebben a szegmensben is jelentős szereplő a magyar piacon, de nem az egyetlen. Európában az RTB-területen a Google-é a vezető szerep, az Egyesült Államokban viszont élesebb a verseny. Az látszik egyébként, hogy az amerikai piacon jelentős szereplők Európában is egyre erősebb jelenlétre törekednek. Ebben a szegmensben feltörekvő szereplő a Facebook is. Érdekes látni, hogy először a keresőmarketing-szakemberek számára lett fontos a Facebook, amely mostanra egy harmadik, programmatic lábat is eresztett a Facebook Exchange révén.
Vannak aztán olyan területek is a performance marketingben, amelyek szintén feljövőben vannak, de még nem jut elég figyelem rájuk. Az egyik a mobil, amelyet hiba silóban kezelni. Mobilon is nagyrészt olyan tartalmakat fogyasztunk, mint a weben, performance-oldalról ugyanakkor fontos, hogy mások a fogyasztási körülmények, a rendelkezésre álló idő, és nagy eséllyel közelebb vagyunk a vásárlás fázisához. Éppen ez utóbbi miatt nagy a tét. Mind performance-, mind márkázási szempontból fontos trend a videó térhódítása. E területen a mérhetőség körül vannak új fejlemények: a cél egy cross-platform mérés biztosítása, amely a célzáshoz is használható. A performance marketing esetében izgalmasak továbbá az adatok körüli kérdések is. A big datáról sokat hallani.
De nem sok használhatót.
Valóban, az elméletből nem nagyon lesz gyakorlat. Van, hogy nincs rá szándék sem, mert az érdekeltek a megvalósításkor szembesülnek azzal, hogy túl sok vele a munka, és olyan szakértelmet kellene bevonni, amely hagyományosan nem áll rendelkezésre a marketingpiacon. Itt a matematikusokra vagy az olyan típusú elemzőkre kell gondolni, akikkel eddig csak a tőzsdéken találkozhattunk.
A fentebb említett területeknek szinte kivétel nélkül van performance- és brandingvonatkozásuk egyaránt. Mitől performance marketing a performance marketing? Ahány szakember, annyi definíció.
Az egyik definíció alapján: amennyiben konkrét KPI-ok vannak, és mérni lehet, az performance.
Hát, ezt bármire ráhúzhatjuk. KPI-okat éppen márkakampányhoz is illene rendelni.
Így van. Más kérdés, hogy a márkakampányokhoz sok esetben nem alakítanak ki KPI-okat, vagy ha igen, nem megfelelőket. A pragmatikusabb definíció az, hogy minden olyan esetben, amikor leadek generálása, nem egyszerűen ismertség vagy elérés építése a cél, azaz a KPI-ok és a megtérülés a purchase funnel alsó részéhez kötődnek, performance marketingről beszélhetünk.
Még mindig gyakori hiba, hogy a hirdetők, ügynökségek mesterségesen elválasztva kezelik a márkázási és a performance-szemléletet, illetve -kampányelemeket. Ilyenkor a két területbe öntött pénzek semmilyen szinergiát nem tesznek lehetővé.
Ennek szakmai hiányosságok az okai, vagy az egyes cégek szervezeti felépítése nem alkalmazkodott a piaci változásokhoz?
Azt szerintem mindannyian tudjuk, hogyan kellene működniük a dolgoknak, inkább a gyakorlati megvalósítás terén vannak problémák, és ezek leginkább az egyes embereken, a nem megfelelő szervezeti felépítésen múlnak.
Mennyi pénz megy a magyar piacon performance marketingre?
Még megbecsülni is nehéz, az biztos, hogy milliárdos nagyságrendről van szó. A fejlett nyugat-európai piacokhoz képest való lemaradás egyik fő területe a branding és a performance együttműködése, a másik pedig a méréseké. Napi szintű küzdés van még a hirdetői szintű benchmarkok kialakításával is. Szerencsére vannak most már olyan szereplők, akik kellően bátrak, és büdzsével is rendelkeznek a szükséges tesztek elvégzéséhez. A másik végponton azonban ott találjuk azokat a hirdetőket, amelyek még mindig a klasszikus megközelítést alkalmazzák: kijelölik a büdzsét, a KPI-aik nagyon hozzávetőlegesek, és ha vannak is tanulságok, nem biztos, hogy azokkal bárki érdemben foglalkozik. Hasonló problémák a fejlettebb piacokon is előfordulnak, csak az arányok másak, nekünk pedig sok esetben nem kellene feltalálnunk a spanyolviaszt, elég lenne átvenni a nyugatabbra bevált módszertanokat.
A vonat még nem ment el, de nagyon gyorsan robog, egyre nehezebb rá felugrani. |
Nem lehet nem észrevenni, hogy akár a keresőt, akár a közösségi médiát, akár legújabban a programozott vásárlást nézzük, ezeknek a globális vagy legalábbis nemzetközi szereplőkhöz van inkább közük. Hol vannak ebben a képben a hazai médiatulajdonosok?
E kérdés kezelése terén sokáig nagy állóvíz volt tapasztalható. Azt hallgattuk, hogy bezzeg a Google, bezzeg a Facebook elviszik a pénzünket. Eközben ügynökségi oldalról nem láttuk, hogy történtek volna igazán előremutató kezdeményezések a médiaoldalon. Majd a Sanoma (ma már Central Médiacsoport – a szerk.) előállt a maga programmatic megoldásával, forrásokat szentelt a fejlesztéseknek, holott tudható volt, hogy eleinte ezek még nem hoznak profitot. Aztán bejelentették a HOPPex létrehozását. Nem kell megelőznünk a Google-t, de ezeket a lépéseket meg kell tennünk, ha versenyben akarunk maradni. A vonat még nem ment el, de nagyon gyorsan robog, egyre nehezebb rá felugrani.
Nemrég hallottuk: a cseh digitális reklámpiac szerény ötszöröse a magyarnak. Pedig a két ország területe és lakosságszáma nagyjából egyforma. Nem robog az a vonat már most túl gyorsan?
E-kereskedelmi területen már öt évvel ezelőtt is azt láttuk, hogy messze előttünk vannak, találkoztunk viszont érthetetlen problémákkal is. Például a 2000-es évek közepén itthon már teljesen bevett volt, hogy a kampányokat ügynökségi reklámszerverekkel szolgáljuk ki, és ezek alapján mérünk, mivel az ügyfél minden piacon ezeket használta. Csehországban ez a kérdéskör még a 2010-es évek elején is okozott fejtörést. A legtöbb régiós piacon vannak helyi sajátosságok. A horvát vagy a bolgár piac például nagyon szépen fejlődik, pedig az előbbin kis túlzással nemrég még lőttek, az utóbbiról pedig enyhén szólva is furcsa hírek érkeznek néha. A román piac pedig populációját tekintve csak kétszer akkora, mint a magyar, ott viszont akár ugyanaz az e-kereskedelmi szereplő is teljesen másképp működik, mint itthon. Ennek infrastrukturális és egyéb okai is lehetnek.
Melyek azok a főbb trendek, amelyekre most a performance marketingben érdekelt hirdetőknek és ügynökségeknek figyelniük kell?
A legfontosabb a mérés, az adatfelhasználás mikéntje. Rendbe kell tenni, pontosan mit kell egy digitális aktivitás esetében mérni, majd riportolni. Ha mindent mérünk és riportolunk, az a szakma halála, mert ugyan ki von le ebből következtetéseket? Jó pár éve mondom már, hogy amíg ebben le vagyunk maradva, addig bármilyen technológiát hozunk, nem fog működni.
Ki tud e téren előrelépni? Az ügynökségek és az ügyfelek a saját megoldásaik révén, vagy pusztán szemléletváltás kell?
Szemléletváltásra és tényleges beruházásokra is szükség van. Nemcsak büdzsére van szükség, hanem az egyszeri rendbetételt követően folyamatos munkára is.
Van hajlandóság a hirdetőkben a megfelelő beruházások megtételére?
Egyre inkább van. Az is fontos azonban, hogy megfelelő szakértőket válasszanak, ne sarlatánokat. Ez egy lassú folyamat, nem 2015-ben fog megoldódni.
Hirdetői oldalon is szükség van házon belüli performance-tudásra?
Előfordul, hogy házon belül is van performance marketing szakember, ami azért teszi a munkánkat egyszerűbbé, mert jobban “el tudja adni”, hogy miért fontos ez a terület. Sokaknál viszont nincs meg a házon belüli kompetencia, és valószínűleg soha nem is lesz meg, ilyenkor az ügynökség szállítja a teljes szakértelmet. Ebben az esetben több edukációra, kommunikációra van szükség, hogy a misztikumok feledésbe merüljenek.
A performance marketing a lényegéből fakadóan mindig mindent megkérdőjelez. |
Térjünk vissza a mérésre. Számos eszköz állhat rendelkezésre: a hirdető saját megoldásai, az ügynökségi toolok, az értékláncban új szereplőként megjelenő harmadik féltől származó adatok, az iparági sztenderd mérések. Mely vonalon kellene elsősorban előrelépnie a performance marketingnek?
Vannak ugyan sztenderdek, de klasszikus iparági sztenderdek nem állíthatóak fel, mert a performance marketing a lényegéből fakadóan mindig mindent megkérdőjelez. Az eszközhasználat nem függhet kényelmi szempontoktól, bevett szokásoktól. Egy-egy problémára két-három eszköz is megoldást adhat, azt mindig skálázhatóan vizsgálni kell, hogy az adott kérdésben elég-e az egyik, vagy valamiféle mixre van szükség. Sokan abban hibáznak, hogy állandóan az űrléptékű megoldásokat erőltetik, pedig néha sokkal egyszerűbben is célt lehet érni. A másik jellemző hiba, hogy ebben a régióban mindenki mindent ingyen akar, pedig semmi nincs ingyen, és utólag jönnek a meglepetések, hogy nincs a szolgáltatás mögött támogatás, saját fejlesztésekre kell költeni, stb. Egy globális ügynökségcsoport budapesti irodájaként rendelkezésünkre áll egy sor olyan eszköz, amelyet mi kedvező áron tudunk szolgáltatni, de egy magyar hirdető vagy ügynökség számára nagyságrendileg drágábbak lennének, ha egyáltalán hozzájuk lehet jutni.
Miközben az e-kereskedelem folyamatosan bővül, az eladások zöme még mindig offline zajlik. Mennyire tudja jól beépíteni a performance marketing a mérésbe, modellezésbe az offline csatornákat?
A digitális csatornákat a legkönnyebb mérni, ami nem mindig jó, sőt, gyakran felesleges elvárásokhoz vezet. Ebből eredően viszont a performance marketing a legegyszerűbb felfogásban a digitális csatornákra korlátozódik. Azt ugyanakkor mind hirdetői, mind ügynökségi oldalról meg kell tudni oldani, hogy ne csak a közvetlen, digitális hatást mérjük, modellezzük, hanem a ROPO-effektus (research online, purchase offline) következményeit is. A Google éppen nemrégiben jelentkezett egy olyan eszközzel, amellyel az offline adatok visszavezethetőek a konverziómérésbe. Korábban is léteztek azonban már erre módszerek, ilyen az ökonometriai modellezés, amely messze nem csak a digitális csatornákról és a performance marketingről szól.
Ez viszont nem olcsó, milliós nagyságrendű költséget jelent.
A pár millió forintos kiadás eltörpül amellett, hogy a modellezés segítségével mekkora bevételnövekedés vagy költségcsökkentés érhető el. Nem is beszélve arról, hogy nem feltétlenül kerül egy ilyen megoldás milliókba. Ha a performance marketingről szűkítően gondolkodunk, pont oda jutunk, mint azzal, hogy ha egy felhasználó kattint, akkor szeretjük, ha nem, akkor nem, és ezért mindent kattintásalapon vásárolunk.
A mérésen túl mely területre kell most a legjobban figyelni a performance marketingen belül?
A programozott vásárlás terén – nemcsak performance-, hanem brandingterületen is – biztosan várható előrelépés. Most már minden szereplő kísérletezik valamilyen formában, nekünk 2011 óta van vele tapasztalatunk. Egyre több ügyfélnél látjuk, hogy kezd beépülni, miközben a hagyományos display súlya csökken. Ezeknél az ügyfeleknél a programmaticot már együtt optimalizáljuk a közösségi és a keresőaktivitásokkal. Itt már szükség van a komoly attribúciós modellezésre, a mérést egyszerűen nem lehet megúszni.
Csak nem mindegy, hogy mit mérünk. Az adatok mennyisége most már nagy, de a minőséggel mi a helyzet? A hirdetések láthatósága például olyan téma, amelyről elég visszafogottan esik szó.
A viewabilityt folyamatosan vizsgáljuk, itthon ugyanolyan arányokat látunk, mint a nemzetközi piacokon. Nem vagyunk lemaradásban, de nem a magyar piac fog megoldásokat találni, sem technológiai, sem üzleti oldalról. Bár van olyan magyar startup, amely kifejezetten a click fraud és a viewability kérdésével foglalkozik.
Éppen ez a két legkínzóbb kérdés a nemzetközi beszámolók alapján.
Click fraud mindig volt, és mindig is lesz. A nagy nyugati piacokon, illetve a nagy keleti piacokon is futó kampányok esetében sokkal durvább számokat látunk, mint Magyarországon. Ezekben a kérdésekben két-három év alatt lehet jelentős előrelépést elérni. A technológia és a mérés sztenderdizálására mindenképpen szükség lesz.
2015-ben hogyan alakulhat a performance marketing költés 2014-hez viszonyítva?
Sokáig a display stagnálása vagy enyhe bővülése mellett nőtt a keresőköltés. Most a display újra dinamikusan növekszik, egyebek mellett épp a programozott vásárlás terjedése miatt. Ez akár a kereső súlyának csökkenéséhez is vezethet. Pénzek vándorolhatnak át a Google-től többek között a Facebookhoz, ami performance-csatornaként még messze nem érte el a maximumot. A performance display szegmens jelentősen bővülni fog, ebből persze a Google is profitál majd, így egészében véve nem biztos, hogy csökkenni fog a rá eső költés. A performance marketingre fordított büdzsék összességükben biztosan nőni fognak, két számjegyű arányban.
 | Nézze meg Kovács Nándor teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.