Kövess minket!

Marketing

A mérés Szent Grálja: A TV+Online Videó mérési adatok összekapcsolása

A Nielsen a hazai nézettségmérés fejlesztési irányairól, megoldásairól nyújt áttekintést.

A hagyományos tévénézés mérése sokat változott az elmúlt évtizedekben – írják a közleményükben. A digitalizálódás első lépésként megkövetelte, hogy a frekvencia alapú mérést felváltsa a hang alapú azonosítás illetve egyes országokban a watermarking technológia, ma pedig olyan digitális eszközökön kell mérni a videó fogyasztását, amelyekről negyedszázada még nem is hallottunk. A videótartalom új világa sokkal összetettebb, mint valaha. A mai internetes videófogyasztási igények kielégítésére sokféle digitális eszköz áll a fogyasztók rendelkezésére, melynek mérése olyan infrastruktúrát igényel, ami képes párhuzamosan fejlődni az eszközökkel, és alkalmazkodni a gyorsan változó technikai feltételekhez. Éppen ezért a bevált és elfogadott módszertant ki kell egészíteni azokkal az új méréstechnológiai és módszertani elemekkel, amelyek lehetővé teszik a videó fogyasztás mérését a TV-hez kapcsolódó streaming eszközökön. A jelenlegi mérési rendszer hazai fejlesztésére a forgatókönyv készen áll.

A televízió és online videó nézettség összekapcsolásához, azaz a teljes videó közönség kimutatásához több út vezet. Az egyes országok piacai maguk alakítják ki, hogy mely elemekből építik fel, és milyen ütemben kívánják a teljes videó (TV + online) közönségének mérését megvalósítani.

A változások mellett azonban a televíziós közönségmérés alappillére továbbra is a 4 éven felüli lakosságra reprezentatív panel minta marad. A Nielsen által a hazai piacra javasolt út, hogy a bevált és elfogadott módszertant ki kell egészíteni azokkal az új méréstechnológiai és módszertani elemekkel, amelyek lehetővé teszik a videó fogyasztás mérését mindazon eszközökön, ahol a fogyasztás történik, így a TV-hez kapcsolódó streaming eszközökön, mobilon, tableten, laptopon vagy asztali számítógépen.

Az építkezés egyik eleme tehát a panel háztartásszám növelése. Ezzel egyidejűleg érdemes megvalósítani a videó(streaming) fogyasztás mérését streaming műszerek segítségével. A videó fogyasztás idejének és szolgáltatójának mérése mellett igény van a digitális videótartalom mérésére is. Ehhez pedig mérőkódokat kell elhelyezni a videókban, mely már egy cenzus alapú, vagyis az egész sokaság mérésén alapuló (nem minta alapú) mérőkódos mérés. A végső lépés pedig a TV+online videófogyasztás összekapcsolása. A panel alapú TV és online video streaming mérés adatait egy algoritmus (Nielsen komplex modellje) segítségével kapcsoljuk össze a cenzus mérés adataival. Ily módon a teljes lineáris és digitális videó fogyasztásra történik a közönség becslése. Tehát amint a streaming mérés a teljes panelre kiterjed, és megvalósul a cenzus mérés, lehetővé válik a tévé és online videófogyasztás összekapcsolása.

A jelenlegi panelminta növelése a digitális mérés kialakításához is szükséges, és nemcsak az adatok nagyobb megbízhatóságához járulnak hozzá. A már bevált és elfogadott panel alapú mérési rendszert a legújabb mérési technológiákkal és módszerekkel kívánjuk kiegészíteni, mely egyfelől a mérési panel bővítését, másfelől a panel új, korszerű Nano és Streaming műszerekkel történő felszerelését foglalja magába. A fejlesztések történhetnek lépcsőzetesen vagy akár párhuzamosan is.

A televízió és az online videó mérése összetett feladat és további médiatípusok bevonása – mint például a rádióé – nem feltétlenül találkozik a mérést megrendelők érdekeivel és a kutatás kivitelezhetőségének kritériumaival.

Egy minden média típust lefedő közös alapozó felmérés és mérés álma a gyakorlati kivitelezésnél – például válaszadási arány és minőségi adatszolgáltatás és együttműködési hajlandóság követelményrendszerében – gyakran zátonyra fut. Minden mérés minőségének kritikus eleme a válaszadói hajlandóság mértéke. Az azonos mintán mért különböző platformok akkor válhatnak sikeressé, ha minél kevésbé csökkentik a részvételi arányt. Jól ismert egy kérdőíves felmérés esetében is, hogy a rendkívül sok területet felölelő kérdőívek, miközben az információ gazdagságára törekednek, torzíthatják a minta összetételét és ezzel az adatok pontosságát.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy bár a minta nagysága fontos kérdés, önmagában kevés. A minta mérete mellett kulcskérdés a minta szerkezete az adatok megbízhatóságának vizsgálatakor. Egy nagyobb méretű, akár 10-szeres panel csupán a méretéből fakadóan még nem lesz reprezentatív. Kritikus, hogy a népesség arányainak mintázatát hűen tükrözze a legfőbb demográfiai mutatók mentén, és egyúttal biztosítsa a kiválasztás – statisztikai értelemben vett – véletlenségét.

Érdemes pár szót ejtenünk a platform szolgáltatók set-top box adatainak (RPD adatok) felhasználásáról is, mely sokszor felmerül a nézettségmérés kapcsán. A hazai piacon is többször felmerült ez a kérdés, de érdektelenség miatt nem került megvalósításra.

Valójában több piacon nekirugaszkodtak ennek a feladatnak, Törökországban és Szingapúrban is használja néhány ügyfél az RPD adatokat, de közös valutává (elszámolási árfolyammá) eddig még nem tudott válni. Egy-egy szolgáltató különböző platformokon mért adata ugyanis nem fedi le a teljes lakosságot, és nem tekinthető annak reprezentatív mintájának sem, továbbá fontos szem előtt tartani, hogy e szolgáltatói adatok háztartások helyett eszközöket mérnek, éppen ezért nem helyettesítheti a jelenlegi módszertant, ugyanakkor összetett algoritmusok segítségével hozzákapcsolva a panel alapú közönségméréshez, fontos értéket adhat a currency-hez.

A Nielsen sikere Dániában

A fő dán televíziós műsorszolgáltatókat képviselő szervezet és a Nielsen (NYSE: NLSN) bejelentette, hogy ötéves megállapodást kötöttek, melynek értelmében Dániában a Nielsen fog nézettségi adatot szolgáltatni. 2022. január 1-től a Nielsen innovatív megoldása révén végzi majd a teljes – hagyományos és streaming platformokon történő – videó fogyasztás (Total Video) mérését a dán piac számára, mely a hagyományos tévénézés és streaming platformon történő videófogyasztás mérését egyaránt magában foglalja. Tehát a lineáris TV mellett a BVOD (Broadcast Video On Demand) szolgáltatások internethez csatlakoztatott televíziókon és digitális eszközökön történő otthoni fogyasztása is a mérés szerves részét képezi.

A megállapodás értelmében a dán panel mérete 1750-re fog növekedni. A Nielsen hibrid megközelítése, amely egyesíti a Nielsen egyforrású panel mintáját a cenzus alapú méréssel, átfogó képet ad majd a teljes dán közönségről. A független, megbízható, innovatív – több médiatípusra kiterjedő – mérés kritikus fontosságú annak érdekében, hogy az értékesítést megkönnyítse, és egy közös nevezőt biztosítson az elszámoláshoz.

„Világszerte jól látható és tapasztalható az az igény, hogy megtudjuk, az egyes médiatípusok hogyan járulnak hozzá a kampányok teljesüléséhez. Ahhoz, hogy mi legyen az összehasonlítás alapja, közös nevező, piaci konszenzus kell” – nyilatkozta Vörös Csilla, a Nielsen Közönségmérés ügyvezetője, majd hozzátette: „A Nielsen Közönségmérés a hazai piacon is hasonló megoldásokat kíván megvalósítani, hogy összekapcsolhatóvá váljon a TV mérésből származó adat a különböző digitális eszközökön történő online video fogyasztási adatokkal. Reméljük, hogy ez a piaci konszenzus Dániához hasonlóan Magyarországon is létre fog jönni, és bízunk benne, hogy a fejlesztések itthon is mihamarabb elkezdődnek.”

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom