Kövess minket!

Marketing

A második ember a teremtő

Sas István az nternetes folklórról és a mémek kialakulásának feltételeiről és folyamatáról is beszélt a Média 2.0 Blog rendezvényén.

A Média 2.0 Blog meetupjának második előadója, Sas István a mémekről mesélt a hallgatóságnak. Kezdésként felidézte a Dawkins könyvéből (Az önző gén) származó mémelmélet alapjait, de gyorsan leszögezte, hogy ezt az elméletet a mai napi nem tudták bizonyítani, ugyanakkor az internetes mémek világa csak egyes alapjegyeiben hasonlít az eredeti modellre. Így az előadás témája a modern internetes folklór, illetve – Sas saját definíciója szerint – azok a „szokatlan, bizarr, néha provokatív tartalmak, amelyek egy új látásmód (aha-élmény) hatására nagy sebességgel, vírusszerűen terjednek, másolódnak és mutálódnak a világhálón”. A vírusszerű terjedésre Mérő László epidemiológia-hasonlatát, valamint Barabási Albert László hálózatkutatásait hozta illusztrációként. A vírusszerűen terjedő tartalom viszont csak akkor válik mémmé, ha mutálódni is kezd a kollektív kreativitás mezejében. A kialakulásához arra is szükség van, hogy kritikus tömegű közzététel találkozzon kritikus tömegű befogadóval. Az előadáson az első netes mémnek tekintett, 2005-ös Loitumától a This is Spartán és a Mizun, valamint a tömegtermelést lehetővé tevő mémgenerátorokon és sablonokon át eljutottunk a különböző mémek keveredéséig (mint amikor Szalacsi Sándor nyilatkozik a Balatonba süllyedt Hummerekről), illetve a mérőlászlói értelemben vett mémkomplexekig, amelyeknek már önálló kultúrateremtő szerepük van. Utóbbiakra példa a Bukás-videók sorozata vagy Signor Zombori, a visítva röhögő spanyol.

Azzal kapcsolatban, hogy ki csinálja a mémet, Sas István elmondta, hogy nem hisz a mémgyártó ügynökségek létezésében. A mémet szerinte a második ember (az első követő) teremti: ő az, aki felismeri az újszerű mintázatot.

Kérdésre válaszolva – hogyan monetizálhatóak a mémek – felmerültek Sas kedvenc témái, a prosumerek, illetve a fogyasztói hatalomátvétel kora. Véleménye szerint a passzív befogadókból alkotóvá váló prosumerekre rá lehet bízni a kreatív folyamatokat, igaz, az eredmény minősége kérdéses. Ugyanakkor az egyre elterjedtebb reklámkerülés, valamint a tolakodóan hirdető márkák azonnali megbüntetése korában a fogyasztók bevonásával készített reklám lehet a járható út.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom