Kövess minket!

Marketing

„A márka nem csak kommunikáció”

Október 1-jétől Bánhegyi Zsófia irányítja a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország újonnan összevont kommunikációs csapatát. E változás és a mögötte meghúzódó üzleti és szakmai folyamatok jelentős kihívást jelentenek. Ezekről és a kommunikációs csapat előtt álló feladatokról kérdeztük a szakembert.

Nemrégiben nem kis részben jogos kritikát kaptunk, miszerint döntően férfiak szerepelnek a címlapjainkon. Bár semmiképpen sem takaróznánk ezzel az érvvel, de bizonyos pozíció felett – sajnos – szinte csak férfiakat találunk. Nem arról akarlak faggatni, hogy milyen egy szaklap címlapjára kerülni, hanem egy sokkal fontosabb kérdésről: milyen egy sok százmilliárd forintos forgalmú cég kommunikációját irányítani?

Esetünkben azért is érdekes a kérdés, mert az ICT-szektorból érkezem (Bánhegyi Zsófia ezt megelőzően a T-Systems marketingvezetője és menedzsmentjének tagja volt – a szerk.), ahol még kisebb arányban találhatóak női vezetők. Nem szeretem túldimenzionálni az úgynevezett genderkérdést, de nekem előnyt jelent a munkám során, hogy nő vagyok. Nőként kitűnik az ember a férfiak tömegéből, és az a harmonizáló, facilitáló attitűd, amit a vállalat vagy akár egy szakmai szervezet vezetésébe hozhatunk, gyakran kifejezetten kívánt és elvárt.

Milyen vezetőnek tartod magad?

E szempontból a visszajelzések érdekesek, egy multinacionális cégnél pedig rengeteg ilyet kapunk, minden oldalról rendszeresen megmérnek minket. A visszajelzések szerint strukturált vezető vagyok, és én is úgy látom, hogy a kreatív rendszerek teremtéséhez, felépítéséhez és működtetéséhez értek a leginkább. Szeretem a feladatokat delegálni, fontos, hogy megfelelő szenioritású munkatársaim legyenek, akikkel képesek vagyunk jól együtt dolgozni. A stratégiai feladatok szintjén igyekszem maradni, a mikromenedzsmentet nem sorolom a napi szintű teendőim közé, vannak azonban olyan helyzetek, amikor elengedhetetlen.

Bánhegyi ZsófiaNézze meg Bánhegyi Zsófia teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Mely területeken kell fejlődnöd?

A folyamatokhoz való közel lépés elhagyása most fontos feladat lesz. Két kommunikációs csapatot olvasztottunk egybe, így csoportszintű kommunikáció jött létre, közel negyven ember részvételével. Első lépésként logikus, hogy mindent át kell tekintenem, le kell merülnöm a legapróbb részletekig, hogy értsem és finomra hangoljam kollégáim közreműködésével az új kihívásnak megfelelően a folyamatokat, de egy idő után ennek egy részét elengedem. Indulásként az egyesített, új csapatunk beáll az integrált működésre, minden részletre kitérően újraosztjuk a feladatokat. Jól haladunk, így hamarosan visszaléphetek a stratégiai szintre, megfelelő önállóságot hagyva a csapatoknak.

Az önéletrajzodat visszanézve látunk pár kanyart: dolgoztál marketingesként, kommunikátorként, üzleti vezetőként, kormányzati kommunikátorként, majd a T-Systems marketingvezetőjeként, most pedig a Telekom kommunikációs igazgatója vagy. Mi motiválta e váltásokat?

Elsősorban marketinges és értékesítési vonalon indultam el, és e területeken sokkal több évnyi tapasztalatom is van, mint a kommunikáció terén. Annak idején nemzetközi kapcsolatok szakon végeztem a Közgázon, a marketingkommunikáció a mellékszakirányom volt, de valójában mindig is az utóbbival akartam foglalkozni. Ezt követően jöttek a különféle karrierlehetőségek, ilyen volt a központi közigazgatási kommunikáció is, egy nagyon speciális terület, ahol megtanultam, mennyire fontos a szélesebb környezettel szembeni érzékenység, hogyan kell a saját területemet egy teljes szabályozási, jogalkotási, gazdasági kontextusban is értelmezni, és hogyan építhető ez be gyorsan és hatékonyan a munkába. Ennek most is nagy hasznát veszem.

Kétségtelenül vannak párhuzamok, a Magyar Telekomnak sok ezer munkavállalója van.

Így van, emellett tőzsdén jegyzett cég. Ugyanarra a szenzitivitásra van szükség.

A kinevezésed bejelentésekor annyit lehetett tudni, hogy összevonja kommunikációs csapatait a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország, ám a részletekről még nem közölt többet a vállalat. Annak idején a T-Systemshez való érkezésed egybeesett a cég önállósodásával, markáns arculatának kialakításával. Most mégis integrációról beszélgetünk, legalábbis a kommunikáció szintjén.

Annak idején nem a T-Systems Magyarország elkülönítése, hanem piacra vezetése volt a cél, mivel korábban a Magyar Telekomnak hat leánycége volt IT-területen, és ezeket integráltuk egy nagy vállalatba. Az én feladatom nagyon hálás volt: a csapatommal fel kellett építenem és új tartalommal kellett megtöltenem a márkát. A T-Systems korábban is létezett, kkv- és nagyvállalati területre fókuszáló ajánlati márkaként, de olyan új, tiszta pozicionálásra volt szükség a nagyvállalati és az államigazgatási szektor felé, amely erős értékesítéstámogató erővel bír. Három év alatt eljutottunk oda, ahova lehetett.

Közben a környezet dinamikusan változik, a Telekom Csoportnak is gyorsan kell transzformálódnia. Az életünk részét képezi a konvergencia, a jelenség visszahat ránk, és cél, hogy ne pusztán telkócégként, hanem integrált ICT-szolgáltatóként tekintsünk magunkra, amely piacvezető minden szegmensben, és a márkánkat is ennek megfelelően építsük. Két branddel vagyunk jelen Magyarországon, és az a cél, hogy ezeket egymáshoz képest és ne egymástól függetlenül pozicionáljuk. A Magyar Telekom Csoport éppen ezért vonta össze a támogató területeket, a márkastratégiát és a kommunikációt. Nekem személyesen nagyon fontos, hogy a T-Systems továbbra is megkapja azt a figyelmet és támogatást, amit eddig.

Hogyan néz ki az új kommunikációs szervezet?

Az elődöm, Rózsa Iván az elmúlt hónapokban támogatta a munkámat, ebben az időszakban már én is operatívan be tudtam lépni a telekomos csapat életébe. Ennek köszönhetően október 1-jére kialakult az új kommunikációs szervezet, amely integrálta a két korábbi csapatot, de a belső logika és a funkciók nem változtak. Továbbra is nálunk van a belső kommunikáció, ami – tekintettel a kilencezer dolgozóra és arra, hogy a Telekom kiemelten fókuszál a vállalati kultúrára – nagy és sokrétű feladat. Szintén hozzánk tartozik a külső kommunikáció, a reputációmenedzsment. A harmadik területünk a márkamenedzsment, a negyedik pedig a kívülről leginkább látható rendezvényszponzorációs és támogatási terület. Csapatunk integráltan kezeli a Magyar Telekom Csoport médiamenedzsmentjét, és koordinálja a vásárolt médiával kapcsolatos tevékenységeket.

Történt-e a már említett integráción túl további központosítás?

Ezek a területek már eddig is egy helyen voltak, most pedig a T-Systems is belép a rendszerbe. Ez például a médiamenedzsment vagy a külső PR területén azt jelenti, hogy a médiumokkal való kapcsolattartás gördülékenyebbé válik, így a teljes vállalatcsoport kommunikációs céljait harmonizálva tudjuk képviselni és menedzselni.

Az elődöd, Rózsa Iván még azzal a kihívással szembesült, hogy két nagyon erős brandet, a T-Home-ot és a T-Mobile-t kellett felváltania a Telekommal. Most csatlakozott a Telekom mellé a T-Systems. Izgalmas dolog a márkamenedzsment, de nem sok egy kicsit a jóból?

Nem szabad azt a törekvést figyelmen kívül hagynunk, hogy a Deutsche Telekom jelenleg egy erős európai szolgáltatói brandet teremt összhangban páneurópai hálózatépítésével. A nemzetközi vállalati márkastratégiára és értékekre építkezünk mi is. A feladatunk az, hogy a Telekom és a nagyvállalati T-Systems márkákat ebbe a keretbe illesszük itthon, és ehhez egy összehangolt, erős magyarországi aktivációs tervet kapcsoljunk. Az első nagy projektem éppen az új nemzetközi irány finomhangolása, magyar piacra illesztése.

Ami pedig a korábbi márkák évekkel ezelőtti kivezetését és a két jelenlegi márkánk bevezetését illeti: kemény indikátorok mentén építjük brandjeink ismertségét, folyamatosan mérjük, hogy milyen eredményességgel dolgozunk. Az integrált márkaismertség az egyik legfontosabb összvállalati szintű KPI. Egy ekkora cégnél rengetegen dolgoznak a márkával: a terepen munkát végző technológiai csapatoktól a Telekom-üzleteken át a telefonos ügyfélszolgálatig alapvetően minden egyes munkatársunk képviseli. Emellett erős a kampányjelenlétünk, a szponzorációs és külső kommunikációs aktivitásunk, ami szintén formálja. Ezért nagyon fontos, hogy egy ekkora szervezetben a márkaépítésnek legyen egy kijelölt irányítója és szakértője, amely belső szolgáltatóként segíti a különböző területeket, és mellé illeszti horizontálisan a kapcsolódó belső kommunikációt. Bármely Telekom-brand jut is eszünkbe, a márkaismertség közelíti a száz százalékot, az ernyőmárka építése, a magenta szín tartalommal való megtöltése az egyik legfontosabb feladatunk a továbbiakban is.

Melyek a Deutsche Telekom azon értékei, amelyeket itthon is implementálni kell?

Ezt a „Life is for Sharing” mondat fejezi ki a legjobban, ennek mentén mi egy „sharing brandet” építünk. Az a fő törekvésünk, hogy az ügyfeleink megbízható társa legyünk a digitális világban. Ennek érdekében egyszerű, innovatív támasznak kell lennünk. Nemcsak számszerűen vagyunk piacvezetők, hanem bizonyos márkaértékek területén is. A technológiai elsőségünk például a piacon megkérdőjelezhetetlen, de a márkaauditunk keretében folyamatosan vizsgáljuk, mely értékeknél kell fejleszteni, és erre 2016-ban a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetünk. Nagyon fontos, hogy a márka nem csak kommunikáció. Ezekkel a törekvésekkel változásokat érhetünk el például az e-commerce területén, üzleteinkben vagy akár a termékportfólióban is. A márka katalizáló erejével olyan eredményekre juthatunk, amelyek a vállalat egészére hatással lehetnek.

Mennyire marketingvezérelt szervezet a Magyar Telekom? Mennyire kerülhettek kezdeményező szerepbe?

A marketing nem tartozik hozzám, a három üzletág (lakossági, kkv és nagyvállalati) különálló marketinggel rendelkezik, a csoportkommunikáció ezek között egyfajta harmonizáló szerepet tölt be. Ahogyan látom, a Telekom erősen marketingvezérelt, ami a telkószektorban nem meglepő. Ez az ágazat is egyre inkább visszatér a brand erejéhez, mivel a piac és a technológia gyorsan változik, sok ajánlat van, ezek közül gyakran gyorsan kell választania az ügyfélnek, rengeteg az információ, és ha figyelmet fordítunk a márka építésére, látjuk, hogy milyen közvetlen hatással van ez az üzleti eredményeinkre és az ügyfeleink lojalitására.

A telekomcégek intenzíven kommunikálnak, építik a márkát és annak szolgáltatásait, hogy ne süllyedjenek el a közművek tengerében. Eközben viszont bármilyen változást nehezít, hogy rengeteg háttérfolyamatot kell megmozgatni. Példaként említhetjük az egységes Telekom márkát és azt a tényt, hogy az ember ügyfélként még mindig külön számlát kap az otthoni szolgáltatásokról és a mobilszolgáltatásokról.

Hatalmas belső projektek folynak a Telekomban, a fókusz éppen azon van, hogy a portfólió és a kiszolgálás minél egyszerűbbé és digitálissá váljon. A több évtizedes örökölt rendszerek bizonyos elemein még dolgoznunk kell, de az erőfeszítések egyértelműen arra irányulnak, hogy a piacon jelen lévő szolgáltatók közül mi nyújtsuk messze a legjobb ügyfélélményt már 2016-ban is, amellett, hogy a cég most is az első számú digitális szereplő a szektorban. A Telekom nemcsak azon dolgozik, hogy ügyfeleinek ma Európa egyik legjobb hálózatát biztosítsa az erre épülő innovatív szolgáltatásokkal, hanem ennek érdekében erősen transzformálja és digitalizálja a belső folyamatait is.

Mire szól ebben az időszakban a mandátumod? Mi az elvárás veled szemben?

Két kiemelt prioritás van: egyfelől a Telekom márka fókuszált továbbépítése a piacon és a két brandünk tiszta pozicionálása, valamint az ebben rejlő erősítő szinergiák kihasználása. Másfelől pedig a belső transzformáció kommunikációs támogatása.

A külső vagy a belső kommunikációt tartod nehezebb feladatnak?

Szerintem bizonyos szempontból nagyobb kihívás a belső kommunikáció, mivel az a fajta stratégiai, e-kollaborációs eszközökre is erősen építő aktivitás, amire egy ilyen nagy technológiai cégben szükség van, nagyon kevés vállalatnál tanulható meg ma Magyarországon. Vonzó kihívás, hogy a kilencezer telekomos kollégám átérezze, megértse a márkát, és elköteleződjön hosszú távon mellette úgy, ahogyan azt kifelé is képviselni szeretnénk.

Mi érdekel a leginkább jelenleg a szakmádon belül?

A digitális marketing és kommunikáció. A Deutsche Telekom rendszerén belül több, big data megoldásokra épülő benchmarkpilotprojekt indult el nálunk, a Magyar Telekomnál. Hálás vagyok azért, hogy részt vehetek ezekben, és folyamatosan tanulhatok a telkószakma első számú e-commerce csapatától. Ez egy olyan terület, ahol a cégünk már rövid távon hatalmas versenyelőnyre tud szert tenni.

Ha már digitális kommunikáció, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a Magyar Telekom két névtelen közösségimédia-munkatársa nemrégiben nagyot ment a médiában a menekültügy kapcsán. A Telekom bejelentette, hogy WiFi-t biztosít a menekültek számára, ennek nyomán pedig a közösségi médiában rászakadtak az indulatok. Ez egy érzékeny, átpolitizált kérdés, amelyet a munkatársak hihetetlen eleganciával kezeltek, ráadásul úgy, hogy nem politizáltak. Miközben mindenki kiemelte a „hősiességüket” és a közösségi média értő használatát, elsikkadt egy fontos szempont. Marketinges szemmel visszanézve a történteket, nem történt más, mint hogy tökéletes magabiztossággal és szakmai intelligenciával ismételgették a Telekom márkaértékeit. Ez mennyire volt tudatos?

A Magyar Telekom véleményem szerint tudatosan kezeli a közösségi médiát, magabiztosan mozog ebben a világban, és még sok továbblépési lehetőséget azonosítottunk be e téren. Visszatérve az esetre: számomra is nagyon látványos volt a márka magabiztos kezelése. Mindaz, ami történt, annak is az eredménye, hogy adminisztrátor kollégáim azt az attitűdöt testesítették meg, amit mi Telekomként képviselni szeretnénk a mindennapokban: hitelesek, kedvesek, megbízhatóak és kompetensek voltak. A munkatársainknak nem volt idejük a 2500 komment beérkezésekor arra, hogy folyamatosan kérdezzenek minket, nem volt forródrót a vezetéssel, hogy mit válaszoljanak, önállóan képviselték a céget a rendelkezésre álló információk alapján. Ők egyébként ezt az ügyet nem élték meg hatalmas teljesítményként, ez a fajta aktivitás a mindennapjaik része, nyilván ez a mindent elsöprő intenzitás mindannyiunkat meglepett.

A következő tizenkét hónapban mit várhatunk a Telekom kommunikációs csapatától?

A csoportszintű kommunikációval összességében az a célunk, hogy az ügyfelek harmonizáltabb és fókuszált márkaépítéssel találkozzanak, pozicionálásunk erőteljesebbé váljon minden stratégai célcsoportunkban. Emellett vannak kiemelt projektjeink, amelyeket támogatnunk kell, ilyen többek közt Magyarország 2018-ig zajló digitalizálásában vállalt egyedülálló szerepünk. Illetve nagyobb hangsúlyt helyezünk az olyan technológiai versenyelőnyeinkre, mint például a 4G-hálózatunk Európában is első számú minősége.

Amikor nem dolgozol, hogyan tudsz lazítani?

Nehéz ügy, mert gyakran este vagy hétvégén is képviselem különböző eseményeken a Magyar Telekomot, így a szabadidő gyakran elválaszthatatlan a szakmai munkától. Egyébként hagyományos módon kapcsolódom ki: családdal, barátokkal, klasszikus irodalommal, és sokat futok, ez feltölt, ellazít.

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom