Kövess minket!

Marketing

A magyarok kétharmada szerint egy év alatt kiheveri a gazdaság a koronavírust, míg a legválságállóbb a gyógyszeripar

Bizakodóak a magyarok: többségük szerint a gazdaság legkésőbb jövő ilyenkorra eléri a koronavírus-járványt megelőző teljesítményét – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete megbízásából végzett kutatásból.

Bizakodóan tekintenek a magyarok a gazdaság koronavírus-járványt követő visszaépülésére: több mint harmaduk (35%) szerint akár már 3-6 hónap alatt elérheti a hazai gazdaság a járványt megelőző teljesítményét, 39 százalékuk szerint pedig 1 év alatt történik meg a felzárkózás. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából készített országos reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei alapján kevesebben vannak, akik 2 évre, vagy annál is későbbre teszik a gazdaság visszaállását (24%), és mindössze 4 százalék gondolkodik annyira borúlátóan, hogy a korábbi teljesítményt már soha nem fogjuk elérni.

A kutatás feltérképezte, hogy a magyarok szerint melyek a leginkább válságálló iparágak, azaz melyik mennyire tudja megőrizni a teljesítményét a koronavírus-járvány időszakában is. Az eredmények alapján a válaszadók a gyógyszeripart gondolják a legstabilabbnak: közel háromnegyedük (73,4%) szerint válságálló ez a szektor.

Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója ehhez kapcsolódóan elmondta: a koronavírus-krízisben még inkább felértékelődött az innováció értékteremtő szerepe, a gyógyszeripar, ezen belül pedig az fejlesztésorientált gyógyszergyártók kiemelkedően stabil szereplők. Ezt támasztja alá az is, hogy az innovatív gyógyszervállalatok a nehéz időszakban is a munkahelyek biztosításával, a munkaképesség fenntartásával erősítik a magyar gazdaságot, és hozzájárulnak az egészségügyi rendszer működtetéséhez, a magyar betegek gördülékeny gyógyszerellátásának biztosításához. A kutatás azt is megerősítette, hogy a szektor szerepe a védekezést követő időszakban is nélkülözhetetlen: a megkérdezettek több mint kétharmada (72,4%) gondolja fontosnak a gyógyszeripart a koronavírus-járványt követően a gazdaság újraindításában.

Válságállóság tekintetében a telekommunikációs és technológiai szektor került második helyre (72,4%), harmadik pedig az energetikai ipar (69%) lett. Összhangban a mindennapi tapasztalatokkal és a statisztikai adatokkal, leginkább sérülékenynek az autóipart, a turizmust és az építőipart látják a megkérdezettek.

Az egyes iparágak válságállóságának megítélése mellett az AIPM kutatásában a válaszadók 5 fokú skálán értékelték a krízishelyzettel, valamint a gazdaság újraindításával kapcsolatos különböző állításokat. Az eredmények alapján a megkérdezettek az emberek egészségét, munkaképességét (4,4), a magas képzettséget igénylő munkahelyek megtartását (3,9), valamint a stabil egészségipari szereplőket, így az innovatív gyógyszergyártókat is nélkülözhetetlennek gondolják a gazdaság újraindításához. A válaszadók többsége egyetért azzal (3,7), hogy a koronavírus-járványhoz hasonló helyzetek kezelése miatt a fejlesztésorientált gyógyszercégek magyarországi tevékenysége nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom