Kövess minket!

Marketing

A magyarok egyharmada gyűjtöget, egyharmada selejtez

Az IKEA felméréséből kiderül, világszerte az emberek 20 százaléka vásárol heti rendszerességgel valamit otthonába. A lakberendezési vállalat legfrissebb, reprezentatív kutatásában az otthonban fellelhető tárgyakhoz való viszonyulást, a rendetlenséget és a tárolási szokásokat mérte fel a 18 és 65 év közötti aktív magyar lakosság körében – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.

 

Az otthon rengeteg tárgyat rejt: könyveket, képeket, személyes emlékeket és tárgyakat, dekorációt, elektronika eszközöket, melyekkel azért veszik körül magukat az emberek, hogy jobban érezzék magukat tőlük otthonukban. Ezeknek a tárgyaknak a többsége abban segíti az embereket, hogy hobbijuknak, kedvenc kikapcsolódásunknak hódoljanak. Olyan tárgyak ezek, amik lehetővé teszik, hogy az emberek olyan dolgokat csináljanak otthonukban, amiket valóban szeretnek és jól érzik tőlük magukat.

Minimalisták és gyűjtögetők országa

A felmérésből kiderül, hogy a magyarok vegyes érzelmekkel viszonyulnak az otthonukban fellelhető tárgyakhoz. A megkérdezettek 32 százaléka igyekszik minél kevesebb személyes holmit tárolni, míg a válaszadók másik harmada szívesen gyűjtögeti a tárgyiasult emlékeit és ezeket büszkén, jól látható helyen helyezi el otthonában, hogy mindig szem előtt legyenek.

Rendszertelen rendezettség

A magyar háztartások 39 százalékában nincs elég hely a személyes tárgyak tárolására, amitől a lakók bevallottan rendezetlennek, kupisnak érzik otthonukat, ami frusztrálja őket. A rendetlenség gyakori oka, hogy nem minden holminak van helye az otthonukban. A megkérdezetteknek legtöbbször az elektronikai eszközök töltőinek tárolásával gyűlik meg a baja, vagy a különböző kábeleket nem tudja hová tenni/rejteni, sokan a katalógusoknak, prospektusoknak nem találnak fix helyet otthon.

Minden magyar háztartásban van legalább egy kupifiók vagy lomos doboz, amelyeket előszeretettel használnak a fenti tárgyak tárolására. A megkérdezettek 62 százaléka szerint, ha több hely jutna tárolásra, az otthon tisztább, rendezettebb lenne, 57 százalékuk pedig úgy vélekedik, hogy ha mindennek meglenne a helye a lakásban, akkor könnyebb lehetne a takarítás is.

Tárgyak és a rumli

A helyhiányból adódó frusztráltság gyakran negatív érzelmeket visz az otthon meghittségébe. A megkérdezettek 55 százaléka elviselhetetlennek tartja, ha nem talál helyet egy-egy keresetlen holmi eltűntetésére, 69 százalék számára pedig kifejezetten zavaró, hogyha az átláthatatlan mennyiségű tárgy között nem találja meg a keresettet.

Az én otthonom a te otthonod

Vendéglátó nemzet a magyar, amit rendkívül komolyan vesznek a megkérdezettek, és míg a vendégekkel szemben alig várnak el valamit a vendégvárók – bár egy üveg bornak mindig örülnek -, magukkal szemben komoly elvárásokat támasztanak. A megkérdezettek 77 százaléka azonnal takarításba kezd, ha váratlan vendég érkezik. A magyarok mindig a legjobbat szeretnék mutatni: a megkérdezettek napi szinten nemcsak a kényelem megteremtésért, hanem azért is takarítanak, hátha váratlanul beugrik valaki otthonukba.

A magyarok legkevésbé a baráti látogatások alkalmával szégyenlősek, vagy ha kisgyermekes családot látnak vendégül. Ezekben az esetekben a napi rendetlenség még elfogadott, de a kosz már nem. Ha a család, közeli hozzátartozók jönnek látogatóba, akkor sokkal szigorúbbak magukhoz a vendéglátók, ekkor a kisebb rendetlenség sem megengedett.

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországról forgatott a National Geographic (videó)

Harminc országban vetítik le a Magyarország a magasból című alkotást.

Közzétéve:

Borítókép: a Mátyás-templom madártávlatból, fotó: National Geographic / Molnár-Bernáth László

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük országait mutatja meg a levegőből. A hatrészes sorozatban Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország – világhírű, vagy épp alig ismert – természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg egyedi szemszögből közölt a National Geographic.

Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern 21. századi Európa izgalmas portréját – de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával, és számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – ígérik az alkotók.

A legszebb helyek a NatGeo szerint Magyarországon

A Magyarországról szóló epizódba a National Geographic nemzetközi csapata olyan épületeket, tájakat választott be, amelyek hazánk büszkeségének számítanak, és felülről, a magasból fotózva különösen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az epizód bemutatja a Zsolnay-féle építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás-templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László-templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát is filmre vette felülről a NatGeo, továbbá megismerhetjük a laktanya történetét is. A katonai épületegyüttes 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Ez az ország “szellemvárosa”, nem csoda, hogy helyet kapott a magyarországi részben.

A film előzetese

De megjelenik a filmben a Hortobágy, a Bokodi-tó és a Balaton is. Légifelvételeken örökítették meg a hatalmas kiterjedésű hortobágyi pusztát és a szürkemarhacsorda legelészését. Hazánk egyik legszebb helye a Bokodi-tó, amelyet “lebegő falunak” is neveznek: a NatGeo riporterei a légifelvételek készítése mellett még a horgászókat is meginterjúvolták arról, milyen az élet a tavon.

Mindezeken kívül gyönyörű képeket láthatunk az ország termálfürdőiről, hatalmas kastélyairól, a Városligetről és a soproni tévétoronyról is. Egy különleges látványtervezési technológiának köszönhetően az epizódban 3D-ben lesz látható, milyen lehetett régen a szigligeti vár.

A magyarországi rész április 11-én este 9 órakor lesz látható a National Geographic csatornán. A sorozat többi epizódja minden vasárnap este kilenckor.

Tovább olvasom