Kövess minket!

Marketing

A magyarok egyharmada gyűjtöget, egyharmada selejtez

Az IKEA felméréséből kiderül, világszerte az emberek 20 százaléka vásárol heti rendszerességgel valamit otthonába. A lakberendezési vállalat legfrissebb, reprezentatív kutatásában az otthonban fellelhető tárgyakhoz való viszonyulást, a rendetlenséget és a tárolási szokásokat mérte fel a 18 és 65 év közötti aktív magyar lakosság körében – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.

 

Az otthon rengeteg tárgyat rejt: könyveket, képeket, személyes emlékeket és tárgyakat, dekorációt, elektronika eszközöket, melyekkel azért veszik körül magukat az emberek, hogy jobban érezzék magukat tőlük otthonukban. Ezeknek a tárgyaknak a többsége abban segíti az embereket, hogy hobbijuknak, kedvenc kikapcsolódásunknak hódoljanak. Olyan tárgyak ezek, amik lehetővé teszik, hogy az emberek olyan dolgokat csináljanak otthonukban, amiket valóban szeretnek és jól érzik tőlük magukat.

Minimalisták és gyűjtögetők országa

A felmérésből kiderül, hogy a magyarok vegyes érzelmekkel viszonyulnak az otthonukban fellelhető tárgyakhoz. A megkérdezettek 32 százaléka igyekszik minél kevesebb személyes holmit tárolni, míg a válaszadók másik harmada szívesen gyűjtögeti a tárgyiasult emlékeit és ezeket büszkén, jól látható helyen helyezi el otthonában, hogy mindig szem előtt legyenek.

Rendszertelen rendezettség

A magyar háztartások 39 százalékában nincs elég hely a személyes tárgyak tárolására, amitől a lakók bevallottan rendezetlennek, kupisnak érzik otthonukat, ami frusztrálja őket. A rendetlenség gyakori oka, hogy nem minden holminak van helye az otthonukban. A megkérdezetteknek legtöbbször az elektronikai eszközök töltőinek tárolásával gyűlik meg a baja, vagy a különböző kábeleket nem tudja hová tenni/rejteni, sokan a katalógusoknak, prospektusoknak nem találnak fix helyet otthon.

Minden magyar háztartásban van legalább egy kupifiók vagy lomos doboz, amelyeket előszeretettel használnak a fenti tárgyak tárolására. A megkérdezettek 62 százaléka szerint, ha több hely jutna tárolásra, az otthon tisztább, rendezettebb lenne, 57 százalékuk pedig úgy vélekedik, hogy ha mindennek meglenne a helye a lakásban, akkor könnyebb lehetne a takarítás is.

Tárgyak és a rumli

A helyhiányból adódó frusztráltság gyakran negatív érzelmeket visz az otthon meghittségébe. A megkérdezettek 55 százaléka elviselhetetlennek tartja, ha nem talál helyet egy-egy keresetlen holmi eltűntetésére, 69 százalék számára pedig kifejezetten zavaró, hogyha az átláthatatlan mennyiségű tárgy között nem találja meg a keresettet.

Az én otthonom a te otthonod

Vendéglátó nemzet a magyar, amit rendkívül komolyan vesznek a megkérdezettek, és míg a vendégekkel szemben alig várnak el valamit a vendégvárók – bár egy üveg bornak mindig örülnek -, magukkal szemben komoly elvárásokat támasztanak. A megkérdezettek 77 százaléka azonnal takarításba kezd, ha váratlan vendég érkezik. A magyarok mindig a legjobbat szeretnék mutatni: a megkérdezettek napi szinten nemcsak a kényelem megteremtésért, hanem azért is takarítanak, hátha váratlanul beugrik valaki otthonukba.

A magyarok legkevésbé a baráti látogatások alkalmával szégyenlősek, vagy ha kisgyermekes családot látnak vendégül. Ezekben az esetekben a napi rendetlenség még elfogadott, de a kosz már nem. Ha a család, közeli hozzátartozók jönnek látogatóba, akkor sokkal szigorúbbak magukhoz a vendéglátók, ekkor a kisebb rendetlenség sem megengedett.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom