Kövess minket!

Marketing

A magyar médiaköltések harmada a digitális platformoknál landolt

Annak ellenére, hogy a koronavírusjárvány még 2021-ben is éreztette hatását, tavaly abszolút értékben növekedni tudott a média- és kommunikációs piac – derül ki a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és társszövetségeinek adataiból.

Pixabay

2021-ben a médiatorta közel 305 milliárd forintot tett ki, összességében a korábbi esztendőhöz képest 19,5 százalékkal, 2019-hez képest pedig 17,9 százalékkal nőtt – írja a Világgazdaság

A médiapiac másik nagy szegmense a kommunikációs szektor, itt a torta mérete 524,2 milliárd forint volt, 

ami 24 százalékos emelkedést jelent a 2020-as pandémiás évhez képest, de a legutolsó koronavírus előtti évhez képest csak 7,2 százalékot gyarapodott a volumene – emelte ki a reklámipari jelentés. 

Tarolt a közösségi média

Tavaly a teljes médiatortában elfoglalt vezető helyezésekben nem volt változás az elmúlt két évhez képest: első helyen a digitális globális szektor (Google, Facebook, stb.) állt, a második helyen a televíziók, a harmadik helyen a digitális lokális tartalomszolgáltatók és a negyedik helyen pedig a sajtó. 

A tortából a legnagyobb szeletet a globális digitális médiaköltés hasítja ki, ami 101,8 milliárd forintra rúgott, ez 2020-hoz képest mintegy 28,2 százalékos növekedést jelent, 2019-hez képest 43,7 százalékost.

A digitális globális szereplők az itthoni piac legnagyobb szereplői, ők a médiatorta harmadát birtokolják. 2021-ben 2019-hez képest a médiatorta hazai szeleteinek összteljesítménye 0,2 százalékkal, a kommunikációs torta 11,1 százalékkal csökkent reálértéken – mondta Gulyás János, a MRSZ elnöke. Kiemelte: tavaly az állami reklámköltés növekedésének üteme megtorpant és a felerősödő politikai kommunikáció, például a tavaly őszi előválasztások környékén sem voltak meghatározó hatással a számokra – tette hozzá. Az állami forrásokból származó megrendelések értéke,  a társadalmi célú reklámok költéseit is figyelembe véve a tíz milliárd forinthoz közelítettek, ami a teljes piac 13 százalékát tették ki.

A televíziós reklámköltés 75 milliárd forintra rúgott, ami látványos, 17,1 százalékos növekedést jelentett egy év alatt. A sajtó reklámköltése 2021-ben 36,1 milliárd forint volt ez 2 százalékos csökkenést mutat, a közterületi reklámköltés 20,1 százalékos növekedés hozott tavaly az összesített rádiós költés pedig 11,2 milliárd forinton állt meg, ami 11,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2021-ben a teljes sajtópiaci bevétele 110 milliárd forint volt, a lapterjesztésből 53,1 milliárd forint árbevétele származott – mondta Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) elnöke. Stabilizálódott a print előfizetések száma és a digitalizációs folyamatok felgyorsulása mellett az olvasói bevételek is jelentősen növekedtek. 

A film forog tovább

A médiatortában – bár a legkisebbet szeletet hasítja ki – a mozi produkálta a legnagyobb növekedést – emeli ki a jelentés. A mozibezárásokkal nehezített 2020-as évhez képest, 

2021-ben 2,2 milliárd forint teljesítménnyel 69 százalékos reklámköltés bővülést volt a filmvásznakon. 

Élénkülő rendezvénypiac

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatásokra 2021-ben 97 milliárdot fordítottak a hirdetők. A rendezvénypiacon 2019-ről 2020-ra érzékelhető jelentős, 70 százalékos árbevétel kiesés mértéke 2021-ben csökkent a 2019-es, pandémia előtti évhez képest. A rendezvény szektor 2021-es évre 51,2 milliárd forint árbevételről számolt be, a 2019-es 60 milliárdos árbevételhez képest. A szektor helyzete a korlátozások tavaly májusi feloldását követően fokozatosan javult. Rókusfalvy Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének alelnöke szerint az igazi újraindulás tavaly nyár végén jött el, amit aztán erős ősz követett. Beindult a konferenciaturizmus, elsősorban a kisebb, belföldi rendezvényeket futottak. Nemzetközi szinten kisebb aktivitás volt jellemző, ami elsősorban az érvényben lévő utazási korlátozásokkal volt magyarázható. Novembertől pedig az újra romló járványadatok miatt mondták le a partikat, céges rendezvényeket. 

Várakozásokkal teli év a 2022

Az idei év újabb próbatételeket tartogat a reklámszektor számára – véli Gulyás János. Az Ukrajnában zajló háború következményei, az energia-és élelmiszerárak emelkedése, a forint árfolyama mind hatással lesznek a vásárlóerőre. Ezenkívül szabályozási kérdéssel is foglalkoznia kell az MRSZ-nek, a reklámadó év végéig van felfüggesztve, az óriásplakátok elbontásának kitolt határideje 2023. december 31.- tette hozzá Gulyás János.

Borítókép: illusztráció

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom

Marketing

Forgalomélénkítő kampánnyal segítik a fürdőket

Forgalomélénkítő kampánnyal segíti a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a fürdőket: “Kikapcsol, gyógyít, feltölt” – ezzel a szlogennel indították el a napokban a legújabb, az ország gyógyfürdőit a középpontba állító belföldi és nemzetközi kampányát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint az MTÜ marketingkommunikációs eszközeivel az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került turisztikai szolgáltatókat támogatja.

A reklámkampány célja, hogy a forgalomélénkítés által növekedjen a szolgáltatók bevétele, ami hozzájárulhat az energiaköltségek kigazdálkodásához.

A november közepén elindított téli kampány az ország gyógy- és termálvízkincsét, világszínvonalú fürdőit népszerűsíti. A reklámok azonos üzenettel jelentek meg Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az MTÜ a téli imázskampány keretében olyan globális médiapiaci partnerekkel dolgozik együtt, mint a New York Times, a Le Figaro, a National Geographic, vagy Condé Nast Traveller.

Az online és social media kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kapnak a televíziós és print megjelenések, illetve a kampányfilm az online utazási irodák, köztük az Expedia és az eDreams Odigeo felületein is megjelenik. Emellett a légimarketing együttműködésekkel a hirdetések a British Airways, a Jet2 és a KLM légitársaságok oldalain is láthatóak.

Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte: a kialakult energiaválság által leginkább érintett turisztikai szolgáltatók között nagy számban találhatók fürdők, ezért is kerültek a téli kampány fókuszába. A cél, hogy minél több belföldi és külföldi utazót elérve hívják fel a figyelmet Magyarország világszínvonalú gyógy- és termálvíz kincsére, valamint az erre épülő hazai fürdőkultúrára. Bíznak abban, hogy a kampány jelentősen hozzájárul majd a magyar fürdők forgalmának növekedéséhez.

A közleményben kitértek arra, hogy az MTÜ november végétől tervezi az adventi időszakot meghatározó események, hagyományos karácsonyi vásárok belföldi és nemzetközi népszerűsítését is.

Borítókép: Fürdőzők a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda kültéri medencéjében

Tovább olvasom

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom