Kövess minket!

Marketing

A magazin lehet a luxusmárka-marketing kulcsa

A Zenith Optimedia előrejelzései szerint a luxusmárkák digitális felületen történő reklámköltései tovább növekednek, ami felveti a kérdést, hogyan viszonyul egymáshoz a rövid távú vásárlásösztönzés és az exkluzív jelleg.

A digitális reklámeszközök térnyerésének egyik oka, hogy a „High-net-worth individuals (HNWI)” (vagyonosok, milliomosok) erősen jelen vannak az online térben: 39%-uk óránként legalább egyszer csatlakozik a világhálóra, és mindezt akár több eszközről, így a digitális kampányok hamar éreztették hatásukat a forgalomnövekedésben. Nem csoda, hogy emellett a luxusmárkák marketingesei sem mehettek el szó nélkül, így követték a digitális térbe a potenciális vásárlóikat. Ez viszont egy igen érdekes feladványhoz vezetett: a luxusmárkák egyik alapvető értéke azok exkluzivitásában rejlik, ezzel erősítve a márka iránti elköteleződést, ami a digitális térben történő aktív jelenléttel az ellenkező hatást érte el. Mivel a luxusmárkák alapja azok „elérhetetlenségéből” fakad, így a luxusmárkák képviselőinek mérlegelniük kellett – mi a fontosabb, hosszú távon a márkaérték vagy feláldozható mindez a rövid távú eladási célok oltárán?

A Burberry például két százalékos kereskedelmi forgalomnövekedést ért el a digitális marketingkampányainak köszönhetően, de egyelőre még nem látni, hogy milyen következményekkel járt ez a kompromisszum a márkaérték megőrzésének a terén.

A célcsoportok hatékonyabb elérésének érdekében a márkáknak meg kell találniuk azokat a felületeket, ahol megszólíthatják a fogyasztóikat, és megfelelően közvetíthetik üzeneteiket. Itt szolgálhat megoldással a nyomtatott sajtó. A prémium fogyasztók érzelmei hatással vannak motivációikra, így ami megkülönböztethet egy jó kampányt a többitől, az a képesség, hogy egyedi és meghatározó márkaélményt nyújtson. A luxusmárkák kampányai esetében pedig ez különösen igaz: a kötődés kialakításához a reklámoknak és hirdetéseknek inspirálónak, kreatívnak és relevánsnak kell lenniük. Mivel a magazinok célközönsége jól körülhatárolható és elkötelezett olvasótáborral rendelkezik, illetve gazdag tudás áll rendelkezésére szokásaikról és preferenciáikról, ezért elengedhetetlen eleme minden luxusmárka kampánystratégiájának.

Erre kiváló példa a távol-keleti SPH Magazines is, amely „Luxury Circles” néven megalkotta a magazinokból és egyéb cross-médiás elemekből álló csomagját, amellyel bármely luxusmárka célzottabban tudja megszólítani a fogyasztóit, így a szűkebb, jól definiált célcsoportok számára könnyebb inspiráló, releváns és egyre inkább a megtapasztalásra alapozott kommunikációt tudnak folytatni.

Összegezve tehát a luxusmárkák 21. századi dilemmájára a gyógyír olyan cross-platformok használata lehet, amelyek révén ösztönözheti eladásait rövid távon, de hosszú távon a kitűzött célok és márkastratégia is teljesíthető, megőrizve a márkaértéket.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom