Kövess minket!

Marketing

″A legtöbb vita arról folyt, hogy hol kezdődik és végződik a kutató feladata″

Babocsay Ádámmal, a Kutatás Konferencia idei moderátorával beszélgettünk arról, hogy mi foglalkoztatja a piackutatókat, merre tart a szakma?

Babocsay Ádám

Milyen újdonságokról hallhattak a Kutatás 2014 konferencia résztvevői?

Nem is feltétlenül az újdonság volt a két nap legfontosabb gondolata, hanem az új nézőpont. Hallhattunk előadást például a társadalomkutatásokban régóta ismert módszerről (szemiotika), a marketing kontextusába illesztve, de volt olyan is, amely ugyan új trend, de napjainkban már komolyabb múlttal rendelkezik (bulleting board, online kvalitatív blogos kutatás). Ez az előadás arra kereste a választ, vajon hol van a módszer helye a hagyományos, régebbi kvalitatív módszerek között. Olyan téma is előkerült a két nap során, ami meglevő módszer finomításának tekinthető, és alapvetően jól illeszkedik az ismertebb módszerek sorába (tematikus, attitűd alapú panelépítés és -használat).

Mi volt az idei esemény legfőbb tanulsága?

Azt hiszem, a legtöbb vita, eszmecsere arról folyt, hogy hol kezdődik és végződik a kutató feladata. A vita nem új keletű, a szakma régóta arról beszél, hogy vajon a kutatói munka értéke a precíz, kontrollált adatfelvétel, vagy a mély, az adatokon túlnyúló elemzés és márka-, marketing- vagy üzleti tanácsadás?

Az előadók és a közönség is amellett érvelt, hogy a túlélés hosszú távú záloga a kutató számára az, ha nem csupán adatelőállító, elemző és szűken vett adatértelmező szerepe lesz a jövőben, hanem képes lesz valódi üzleti tanácsadói szerepet betölteni. Az egyik fő veszélynek ma az látszik, hogy digitalizált világunkban nemcsak a piackutató képes adatokat gyűjteni, hanem bárki, aki jártas a digitális világ követésében, rögzítésében, és úgy érzi, hogy kutatni szeretne.

Az előadások témáiból kiindulva napjainkban mik a legégetőbb kérdések, amelyek a hazai piackutatói szakmát foglalkoztatják?

Hasonló a válasz az előző kérdésben leírtakhoz. Szerintem fel kell találnia magát a szakmánknak újból, hiszen egyre több direkt és indirekt kihívója lesz a jövőben. Az adat és az adatgyűjtés lehetősége manapság nem csupán a kutató kezében van.

Elégedett voltál-e az idei konferencia színvonalával?

Sok dimenzióban, széles módszertani palettán mozogtak az idei előadások. Alapvetően azt éreztem, hogy tartalmilag és formailag is izgalmas előadásokat hallhattunk. Ez utóbbin talán néhányan mosolyognak, de szerintem kiemelkedően fontos, mert a kutatószakma a kívülálló szemével finoman szólva nem túl szexi. Egy-egy jó előadás önmagában is sokat tehet a szakma presztízséért, hiszen kimondatlanul is demonstrálja, hogy tudunk olyan nyelven beszélni, hogy mások is megértsék, sőt izgalmasnak találják.

Hogyan látod a kutatás helyzetét ügyféloldalon, és mit tehet az ügyféloldali kutató, marketinges e pozíció erősítéséért?

Hálátlan szerep kutatónak lenni ma ügyféloldalon, főleg, ha csupán „átkapcsoló tábla” szerepet tölt be a marketing és a kutató ügynökség között az ügyféloldali kutató. De ha az ügyféloldalon fajsúlyos kutatók vannak, akik a szervezeten belül centrális pozíciót töltenek be, ők sokat tehetnek azért, hogy a marketingszervezetek valóban tanácsadóként tekintsenek a kutatókra, üljön a kutató akár bent egy vállalatnál, vagy az ügynökségi oldalon.

De ha a problémát szigorúan kívülről nézzük, akkor a kutatószakma előtt álló egyik nagy kihívás, hogy hogyan tudja a kutatások eredményeit a szervezetben magasabb szinten, a valódi (üzleti) döntéshozók irányába tálalni és értelmezhetővé tenni. A kör tehát bezárul, újból a tanácsadói szerep fontosságát érdemes kiemelni ebben a kontextusban.

 

A Médiapiac 2014 Konferencia kísérőrendezvényeként harmadik alkalommal megrendezett Kutatás 2014 Konferencia előadásai elérhetőek ezen a linken.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom