Kövess minket!

Marketing

A legbefolyásosabb nőket listázta a Forbes

A médiások önálló kategóriát kaptak, Vidus Gabriella, Blaskó Nikolett, D. Tóth Kriszta, Kökény-Szalai Vivien és Karas Monika is a legbefolyásosabbak közé került.

Négy kategóriában listázta a legbefolyásosabb nőket a Forbes magyar kiadásának áprilisi száma. Üzlet, közélet, média és kultúra – az élen nincs nagy változás 2015-höz képest, de sok érdekes és számos új név szerepel a legújabb rangsorban.

Az üzleti lista élén 2015 után ismét Balogh Gabriella áll, aki közvetlenül segíti Csányi Sándor és Spéder Zoltán munkáját is és egyetlen nőként tagja a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének. Őt Beke Zsuzsa, a Richter PR, kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója követi, a harmadik helyezett a MÁV elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona lett, aki egy személyben a GYSEV irányítója is. Ő a tavalyi listán még nem szerepelt, de mások mellett új az ötödik helyen indító Bánhegyi Zsófia, a Telekom-csoport vállalati kommunikációs igazgatója, Zolnay Judit, a Metlife Biztosító vezérigazgatója (8.), Csomai Kamilla, a Mavir (11.), illetve Szentkuti Gabriella, a Microsoft (12.) első számú vezetője is.

A közéleti listát, akárcsak tavaly, a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó vezeti, őt Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet, majd Karas Monika, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke követi. Idén a politikusok közül nem csak Orbán Viktor közeli rokona került fel a közéletben legbefolyásosabb nők listájára. Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnökeként lett negyedik, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, DK-elnök neje, Dobrev Klára pedig az ellenzéki térfélen elfoglalt informális hatalma miatt lett hetedik. Orbán Viktornak ráadásul még egy családtagja is szerepel a Forbes listáján: a legidősebb lánya. Orbán Ráhel befolyásának mértéke nem teljesen világos, így +1-ként került fel a közélet fontos asszonyai közé, de a lap figyelmét férje korábbi cégének közbeszerzési sikerei és a Budapesti Corvinus Egyetemtől kapott katedrája mellett a turizmus jövőjéről szóló egyeztetésekben betöltött szerepe keltette fel.

A közéleti lista 8., 9. és 10. helyén a civil társadalom befolyásos női állnak. L. Ritók Nóra a mélyszegénységben élő gyerekeket művészeti oktatással segítő Igazgyöngy Alapítvány igazgatója után Móra Veronika következik, aki az Ökotárs Alapítvány igazgatójaként a Civil Támogatási Alap (Norvég Alap) forrásainak elosztásáért felel. A 10. a feketeruhás ápolónőként ismert Sándor Mária lett, aki az egészségügyben tapasztalható viszonyok kritikusaként vált befolyásos női közszereplővé.

A média területén a legbefolyásosabb nők listáját Vidus Gabriella vezeti, akit tavaly neveztek ki az RTL Magyarország vezérigazgatójának. A második Király Mária lett, aki a RingierAxelSpringer kiadó operatív igazgatójaként dolgozik. A dobogó harmadik fokára az Orbán Viktor bulvármegjelenéseit és közösségi média-jelenlétét intéző egykori bulvárújságíró, Kaminsky Fanni jutott fel. Kaminsky befolyásosságára utal, hogy a listán több olyan név is szerepel, akik a miniszterelnökhöz, illetve nem hivatalos tanácsadójához, Kaminsky volt férjéhez, Habony Árpádhoz, illetve magához Kaminskyhez kötődnek. Ilyen az ötödik helyezett Halkó Gabriella, aki korábban az MTVA egyik legnagyobb gyártója volt, jelenleg a TV2 gazdasági és stratégiai igazgatója, valamint a TV2 hírigazgatójának néhány hete kinevezett egykori Story-főszerkesztő, Kökény-Szalai Vivien, aki a hetedik helyre került saját kategóriájában. A listára felkerült három médiaszemélyiség is: Kálmán Olga, az ATV műsorvezetője 6., D. Tóth Kriszta, egykori tévés, a WMN.hu alapító főszerkesztője a 8., az RTL Híradó vezető női arca, Erős Antónia pedig a 9. helyet szerezte meg a listán.

A Forbes által vizsgált negyedik kategória a kultúra lett. A listát Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója vezeti, őt Havas Ágnes, a Nemzeti Filmalap vezérigazgatója, majd Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum vezérigazgatója követi. A listára Eszenyi Enikő mellett két másik Kossuth-díjas, Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze (6.) és Jókai Anna író (10.) is felkerült.

A címlapon Blaskó Nikolett, az ACG reklámügynökség ügyvezetője, D. Tóth Kriszta, a WMN.hu alapító főszerkesztője és Virág Judit galériatulajdonos látható.

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom

Marketing

A televíziós hirdetéseket elemezte az NMHH

Idén az első félévben 78 televízió műsorában 2823 új reklámszpotot regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); az érintett hirdetéseket összesen 4 millió alkalommal ismételték – közölte NMHH csütörtökön.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb, 556 új reklámfilm márciusban került adásba, a “legfrekventáltabb” dátumnak pedig a február 1-je bizonyult 125 szpottal. A kisfilmek több mint 35 százaléka hétfőn jelent meg.

Az új reklámfilmek első adásba szerkesztésének időpontjául a hirdetők a hajnali órákat, ezeken belül is a 2-8 óra közötti periódust szemelték ki több mint 80 százalékban. A nézettség szempontjából kiemelt fontosságú, “főműsoridős”, 18-22 óra közötti intervallum mindössze szűk nyolc százaléknyi részesedést tudhatott magáénak – fejtették ki.

A legtöbb premierreklámfilm, 38 százalék a mintában szereplő 24 általános szórakoztató csatorna műsorán került adásba.

A legerősebbnek az országos kereskedelmi televíziók – a TV2 és az RTL bizonyultak 36,6 százalékkal, de kiemelkedett az ATV és a Hír TV 20,6 százalékkal is.

A hatóság összegzése szerint a hirdetések hosszát tekintve a 20 másodperces szpotok számítottak a legnépszerűbbnek, míg a fél év átlagos premierreklámjának hossza 21,5 másodperc volt. Az elemzésben ugyanakkor előfordult 720 másodperces klip is. Látványosan visszaszorultak az élőszereplős reklámfilmek: arányuk a 2016-os 39 százalékról 2022-ben 15 százalékra mérséklődött, miközben a számítógépes animációt, grafikát használó hirdetések meghaladták a 82 százalékot.

A reklámfilmek 60 százalékában szolgáltatásokat, mintegy 40  százalékában termékeket népszerűsítettek. Az új hirdetések legnagyobb halmazát a kereskedelmi szektor mellett a gyógyhatású készítmények fedték le.

A hirdetők ajánlataik többségével, csaknem 84 százalékával a lehető legszélesebb közönséget, a vegyes felnőtt kategóriát igyekeztek megszólítani, a kiskorúaknak szóló hirdetések mindössze a reklámfilmek 2,8 százalékát adták.

Az új reklámszpotokban leggyakrabban az évente többször is igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ezer és tízezer forint közötti termékek hirdetései szerepeltek.

Az NMHH 2011 közepén hazánkban egyedülálló reklámadatbázist hozott létre; csaknem száz szempont alapján elemzi a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat.

Ennek célja elsősorban a törvénysértő hirdetések kiszűrése a média- és a reklámtörvény alapján, de kiemelt figyelmet fordítanak a szpotok legkülönfélébb tartalmi jellemzőinek vizsgálatára is, így például a kiskorúak védelmére – idézték fel a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

A 4iG Nyrt. lett a Crealive Reklámügynökség Kft. tulajdonosa

Egyben a cég leányvállalatainak 75 százalékos közvetett tulajdonát is megszerezte – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Közzétéve:

Kedden lezárult az október 5-én kötött adásvételi szerződés, amely alapján a 4iG megszerezte a CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalatai, azaz a Honeycomb Hungary Kft. és Honeycomb Central Europe Kft. 75 százalékos üzletrészét.

A 4iG Nyrt. még októberben közölte az MTI-vel, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, és az akvizíció versenyjogi eljárást követően zárul le.

A Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 2018 óta működik, fő tevékenysége a lineáris és non-lineáris televíziós partnerek részére végzett reklám minőség-ellenőrzés, transzkódolás (sugárzási formátumba átalakítás), archiválás és a televíziós kijátszási pontok felé továbbítás.

A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek. A társaság részvényei kedden délután 0,14 százalékkal 730 forintra erősödtek. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Tovább olvasom