Kövess minket!

Marketing

A kutatás alapfunkciója nem változik

Géczi Tamás eredetileg agrármérnök, de karrierje elmúlt huszonöt évét kutatással töltötte, nagyrészt nemzetközi cégek regionális vezetőjeként Európában és a Közel-Keleten. 2010-ben vette át a hazai Ipsos irányítását, majd 2015-ben néhány kollégájával megalapította az Inspira Research kutatócéget. A szakemberrel a hazai és a nemzetközi piacról, az innovációról és az új vállalkozás első másfél évéről beszélgettünk.

Pályafutásod nagy részét külföldön töltötted, de ma már bőven van hazai tapasztalatod. Milyen állapotban van a magyar kutatási piac a nemzetközihez képest?

A kutatás hosszú ideje igyekszik újradefiniálni szerepét a világban, és ez szerintem igaz a magyar piacra is. Azok a fogyasztási és médiafogyasztási ciklusok, amelyek korábban akár évtizedesek is lehettek, ma sokkal rövidebb ideig tartanak. Már unásig hivatkoztunk a digitalizációra és az új generációkra, az „új fogyasztóra”, de ettől függetlenül mindez igaz. A kutatás alapfunkciója, a fogyasztási szokások és a társadalom megértése nem változott, de az eszköztár gyorsan átalakul, mert másképp nem képes kielégíteni az ügyféligényeket.

A változás tényét senki sem vitatja, a kutatócégek válaszreakciójának módjában lehet különbség, ami függ az üzleti és kulturális környezettől, illetve magától a vállalati kultúráról. A multinacionális cégekben jelentősek az erőforrások, de valamivel lassabban alkalmazkodnak, paradox módon gyakran éppen a kisebb piacokon, mert itt a headquarterből nézve számos fejlesztés megtérülési ideje hosszabb, sikeressége üzleti értelemben kétségesebb, mint a nagy országokban. A helyi cégekben az erőforrások szűkösebbek, a rugalmasság azonban nagyobb. Az Inspira a kezdetektől tudatosan törekszik arra, hogy a kettő közötti niche-pozíció betöltését célozza meg. Ehhez minimum közepes méretű céget kell építeni, ahol van tere és forrása a kísérletezésnek, annak, hogy egy jónak tűnő ötletet gyorsan megvalósítsunk, de megvan a kellő rugalmasság ahhoz, hogy a kevesebb sikerrel kecsegtetőt gyorsan elengedjük. Mindkettőre volt már példa az Inspira másfél éves működése során.

Évtizedeket töltöttél nemzetközi vállalatoknál, aztán magyar kkv-tulajdonos lettél. Mai tapasztalatoddal nézve mi volt nagyobb kaland, kimenni Észak-Afrikába vagy céget alapítani Magyarországon?

Mindkettőben akadt elég kaland. Volt egy időszak az életemben, amikor országról országra utaztam, és kerestem a kollégákat a munkaadóm következő leányvállalatának megalapításához. Kíváncsi típus vagyok, ezért gyorsan gyűlt a helyismeretem, de például a Közel-Keleten azért több izgalmas helyzettel találkoztam, mint mondjuk Csehországban. Az Inspira más típusú kaland. Itt megvan a helyismeret, bár folyamatosan követni kell piacot, másrészt itt tudatosan dolgozni kell azon, hogy miként különböztethessük meg magunkat a versenytársainktól, és ezt nekünk kell kitalálnunk, nem építhetünk az anyavállalat imázsára, specializációjára. A megkülönböztetés ugyanakkor nem lehet pusztán imázsalapú, tartalomra is szükség van, mert különben hamar kilóg a lóláb.

Szerencsém volt abban is, hogy mindig jó kollégákat találtam az együttműködésre, akár Magyarországon, akár másutt. Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt húsz évben valamennyi általam alapított és menedzselt külföldi iroda ma is létezik, sok helyen még az ügyvezető személye is azonos. Megmaradt a sok jó kapcsolat is, ha valahol összefutunk, ott folytatjuk, ahol abbahagytuk.

Másfél évvel ezelőtt azt mondtad, felépíted a legnagyobb magyar tulajdonú kutatócéget. Hol tartasz ezen az úton?

Nagyon jó startot vettünk. A megalakulásunk óta több mint 600 millió forintnyi megrendelést kaptunk, ezek nagy részét már teljesítettük, más részük még folyamatban lévő projekt. A 2017-es évet háromszor akkora megrendelésállománnyal kezdtük, mint az azt megelőzőt. Több mint ötven ügyfélnek dolgoztunk, több mint 80 százalékuk egynél több kutatást rendelt tőlünk, tehát döntő többségük állandó partnerünk, és ez a lista is szépen bővül. Healthcare-üzletágunk tizenegy országban koordinált kutatási projekteket, a világ legnagyobb gyógyszercégei szinte valamennyien az ügyfeleink. A médiában és a telekommunikációban a legnagyobb piaci szereplőknek dolgozunk, vannak robosztus projektjeink is, mint például a rádiós közönségmérés. A cég nyereséges, folyamatosan keressük az új kollégákat.

Értek nagyobb meglepetések a cég építése során?

Tulajdonképpen nem. Ennek talán két oka lehet. Az egyik, hogy meglehetősen tudatosan, alapos tervezés után láttunk hozzá a cég építéséhez, a másik, hogy a korábbi „kalandok” magasra tették az ingerküszöbömet a meglepetésekkel kapcsolatban. Hogy vannak-e váratlan szituációk? Minden napra jut néhány, de ez a szakmánk természetéből fakad. A kellemes helyzeteknek örülünk, a kellemetleneket többnyire megoldjuk.

A kutatókat, kutatócégeket napjainkban rengeteg kihívás éri, átalakul a piac, új versenytársak érkeznek a social media, az adatbányászat felől. Milyen esélyei vannak a hagyományos értelemben vett piackutatásnak, ha egyáltalán beszélhetünk még ilyenről?

A beszélgetés elején részben már említettem, hogy a kutatás alapfunkciója szerintem nem változik, az eszköztár azonban komplexebbé vált, mert már nemcsak kérdezni lehet, de a korábbinál nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű adatot elemezni vagy újraelemezni is, passzívan megfigyelni a fogyasztót, akár digitális technológiával is. Ami lényeges, hogy mindezt a tíz évvel ezelőttihez viszonyítva rövidebb idő alatt, az ügyfél menedzsmentje számára azonnal döntéssé konvertálhatóan kell megtenni, egy olyan környezetben, amikor az emberek másként viszonyulnak az információgyűjtéshez, mint korábban.

Egyrészt már-már felelőtlenül nyitottak, lásd a közösségi médiát, másrészt sokkal zárkózottabbak a hagyományos adatfelvételi technikákkal szemben.

Ez az ellentmondás kettős választ igényel a kutatóktól: egyrészt új lehetőségek kellenek a fogyasztók elérésére, akár a passzív, akár az aktív válaszadásra, másrészt azoktól, akiket végül elérünk, olyan módszerekkel kell adatot gyűjtenünk, amelyek érvényes és értékes eredményeket produkálnak. Szerintem ezt a problémát a kutatási szakma felismerte, a reagálás sebessége azonban nagyon eltérő cégről cégre, országról országra. Ebben a folyamatban biztosan lesznek győztesek és vesztesek is.

Minden iparágban kulcsszó az innováció. Mit sikerült elérnetek ezen a téren? A megbízók mennyire fogékonyak az innovatív megoldásokra?

Sokszor mondtuk az elején, hogy ez ügyben az Inspira sokat szeretne tenni. Szerintem bátran nézhetünk a tükörbe. Számos korszerű, interaktív dashboardot fejlesztettünk az ügyfeleink számára, amelyet nagy örömmel használnak. Hamarosan elindul az első éles projektünk az általunk fejlesztett online chatfelületen, ami megjelenésében és tartalmában is igazodik ahhoz, ahogy manapság az emberek, és a különösen a fiatalok, az efféle felületeket használják. Április végén fog debütálni a Brand Profile Monitor szolgáltatásunk, amely alapvető márkamutatókat kapcsol össze médiafogyasztási adatokkal, több mint negyven termékkategóriában. Ez egy klasszikus multiclient projekt, de az adatvizualizációhoz itt is dashboard technikát használunk. A felület finomhangolását és az adatfelvételt végezzük éppen. Felhasználóbarát, szép, korszerű felületet kaptunk, amit mi magunk nagy örömmel nyitunk meg, remélem, az ügyfeleink sem gondolják majd másként.

Heteken belül bejegyzünk egy vegyesvállalatot Londonban, amiben az Inspira meghatározó tulajdonrésszel fog rendelkezni, és ami egy forradalmian új adatfelvételi technika fejlesztését és piaci megjelenését lesz hivatott megvalósítani. A projekt magyar pilotokkal indul majd, amit terveink szerint hamarosan a brit piacon folytatunk.

Úgy látjuk, az ügyfelek nyitottak arra az innovációra, ami az adott piaci kontextusban értéket jelent számukra.

A legfrissebb hír rólatok, hogy csatlakozott az Inspirához a Scale Research. Mit jelent pontosan ez az együttműködés?

Ez is újdonság a magyar piacon, és fontos lépésnek tartjuk az Inspira-csoport fejlődésében. A Scale kiváló referenciákkal rendelkezik a pénzügyi és a telekommunikációs szektorban. Amikor összehasonlítottuk a két cég ügyfélportfólióját, mindössze két közös ügyfelet találtunk, az ügyfélkörök tehát tökéletes komplementerei egymásnak. Vannak területek, módszertanok, ahol az Inspirában van sok tudás, másutt a Scale-től tanulhatunk. Integráljuk az erőforrásainkat, megosztjuk a tudást, közösen fejlesztünk, egységes, harmonizált stratégiával haladunk előre.

A tulajdonszerzés, tulajdonmegosztás most nem elsődleges szempont. A Scale munkatársai közül sokakkal már közel huszonöt éve ismerjük egymást, korábban több mint tíz évet dolgoztunk együtt, feltétlenül megbízunk egymásban. Az Inspira speciális pozíciót igyekszik elérni a piacon, és minél gyorsabban halad, annál közelebb kerül ahhoz, hogy mind méretben, mind a szolgáltatások tartalmában elérjen oda, ahová törekszik. És aztán majd jöhetnek a következő lépések…

Hol látod a növekedés tartalékait az Inspira számára? Fúziók, felvásárlás, organikus növekedés, netán külföldi piacok meghódítása?

Mindegyiknek megvan a maga relevanciája, és mindegyik irányba tettünk és folyamatosan teszünk lépéseket. Mindig az adott helyzet dönti el, hogy mi tekinthető realitásnak, kivéve az organikus növekedést, amely még sokáig permanens cél marad.

(Az interjú elsőként a Médiapiac 2017/1-2. számában jelent meg.)

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországról forgatott a National Geographic (videó)

Harminc országban vetítik le a Magyarország a magasból című alkotást.

Közzétéve:

Borítókép: a Mátyás-templom madártávlatból, fotó: National Geographic / Molnár-Bernáth László

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük országait mutatja meg a levegőből. A hatrészes sorozatban Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország – világhírű, vagy épp alig ismert – természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg egyedi szemszögből közölt a National Geographic.

Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern 21. századi Európa izgalmas portréját – de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával, és számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – ígérik az alkotók.

A legszebb helyek a NatGeo szerint Magyarországon

A Magyarországról szóló epizódba a National Geographic nemzetközi csapata olyan épületeket, tájakat választott be, amelyek hazánk büszkeségének számítanak, és felülről, a magasból fotózva különösen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az epizód bemutatja a Zsolnay-féle építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás-templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László-templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát is filmre vette felülről a NatGeo, továbbá megismerhetjük a laktanya történetét is. A katonai épületegyüttes 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Ez az ország “szellemvárosa”, nem csoda, hogy helyet kapott a magyarországi részben.

A film előzetese

De megjelenik a filmben a Hortobágy, a Bokodi-tó és a Balaton is. Légifelvételeken örökítették meg a hatalmas kiterjedésű hortobágyi pusztát és a szürkemarhacsorda legelészését. Hazánk egyik legszebb helye a Bokodi-tó, amelyet “lebegő falunak” is neveznek: a NatGeo riporterei a légifelvételek készítése mellett még a horgászókat is meginterjúvolták arról, milyen az élet a tavon.

Mindezeken kívül gyönyörű képeket láthatunk az ország termálfürdőiről, hatalmas kastélyairól, a Városligetről és a soproni tévétoronyról is. Egy különleges látványtervezési technológiának köszönhetően az epizódban 3D-ben lesz látható, milyen lehetett régen a szigligeti vár.

A magyarországi rész április 11-én este 9 órakor lesz látható a National Geographic csatornán. A sorozat többi epizódja minden vasárnap este kilenckor.

Tovább olvasom

Marketing

Ismert magyar emberek kampányolnak az oltás mellett

Többek között Kemény Dénes, Miklósa Erika, Nagy Tímea, Csányi Sándor, Cseh László, Borbás Mária, Gyurta Dániel és Nagy Feró is megjelenik a filmeken.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Varga György

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) által az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: a kormány ezen a héten új kampányt indít a koronavírus elleni oltások népszerűsítésére. A tájékoztató filmekben ismert magyar emberek és neves egészségügyi szakemberek állnak ki az oltások mellett. A tájékoztató akcióban a személyes tapasztalatok és az egészségszakmai álláspontok is helyet kapnak – tette hozzá az államtitkár.

A kezdeményezéshez csatlakozott többek között Kemény Dénes, Miklósa Erika, Nagy Tímea, Csányi Sándor, Cseh László, Borbás Mária, Gyurta Dániel és Nagy Feró. Az egészségügyi szakemberek közül Müller Cecília, Merkely Béla és Szlávik János is buzdít az oltásra.

Dömötör Csaba kitért arra is, hogy mindeközben egyre nő az oltásra regisztrálók száma: már több mint 3 millió 840 ezren jelezték igényüket. Az oltási terv szerint a következő napokban folyamatosan érkeznek az újabb szállítmányok, így az eddig regisztrálók májusig megkaphatják a vakcinát – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom