Kövess minket!

Marketing

A kkv-k digitalizációja segíti a válságból való kilábalást

Hat hónappal a világjárvány első hullámát követően a Vodafone a Deloitte bevonásával tanulmányt készített arra vonatkozóan, hogy a COVID válság milyen hatással volt az európai vállalkozásokra.

A kis- és középvállalkozások létfontosságúak a magyar gazdaság működőképességének fenntartásához. A kisvállalkozások a teljes hozzáadott érték 54,1 százalékát adják, valamint a munkavállalók 68,3 százalékát foglalkoztatják, ezáltal az innováció és a munkahelyteremtés szerves részét képezik. Épp ezért nagyon fontos téma, hogy miként tudják a kormányok a leghatékonyabban támogatni a kkv-kat a koronavírus okozta gazdasági kihívások legyőzésében, továbbá a digitális eszközök és megoldások milyen szerepet játszhatnak az üzleti stabilitás és ellenállóképesség fokozásában.

Hat hónappal a világjárvány első hullámát követően a Vodafone Group a Deloitte bevonásával tanulmányt készített arra vonatkozóan, hogy a Covid-19 válság milyen hatással volt a vállalkozásokra, és arra a kormányok hogyan reagáltak. A kutatás során megvizsgálták a kkv-k által tapasztalt legnagyobb kihívásokat, valamint felmérték, hogy a digitális megoldások miként erősítették meg ellenállóképességüket.

A digitális megoldások növelik az ellenállóképességet, és segítik a kilábalást

Az 1200 kis-és középvállalkozás bevonásával készült tanulmány rámutatott, hogy a digitalizált kkv-k nagyobb eséllyel találtak új üzleti lehetőségeket a pandémia idején. Sőt mi több, a leginkább digitalizált vállalkozások több mint kétszer annyi lehetőségek tudtak megragadni, mint azok, akik korábban kevesebb erőforrást szántak a technológiai fejlesztésekre.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a digitális szolgáltatások alkalmazásának terén sok kis-és középvállalkozás számolt be jelentős akadályokról. A nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva még mindig jóval kisebb valószínűséggel használják ki az új technológiák adta lehetőségeket, annak ellenére, hogy ugyanolyan arányban csatlakoznak az internethez.

Ahogy a tanulmányban is szerepel, számos oka van annak, hogy a kkv-k akadályokba ütköztek a digitalizáció során:

  • 73 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy gondjai voltak az új technológiák beállításával és bevezetésével, a meglévő technológiákkal és üzleti folyamatokkal történő integrációval, a korábbi rendszerekből való migrálással és a régi technológiák használatának kivezetésével;
  • 51% százalékuk azt mondta, hogy nehézségekbe ütközött a megfelelő technológia vagy a megfelelő szállító kiválasztásakor;
  • a kis-és középvállalkozások 38 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a képzés terén lenne szüksége segítségre.

„A Vodafone-nál átfogó digitális szolgáltatásokat kínálunk a magyarországi kisvállalkozások számára, így minden adott ahhoz, hogy segíteni tudjunk azoknak a megoldásoknak a megkeresésében, amelyek lehetővé teszik számukra a hosszú távon is növekedést biztosító digitális átalakulást. Ugyanakkor nem minden kisvállalkozás ismeri fel a digitalizáció fontosságát, így a további gazdasági és társadalmi előnyök megteremtése érdekében továbbra is szükség van a kormányok támogatására a digitális megoldások alkalmazásának felgyorsításában” – mondta el Király István, a Vodafone Magyarország Vállalati Szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese.

A felmérés rámutatott, hogy a kkv-k digitalizálásának megkönnyítése érdekében arra kell törekedni, hogy mind a vidéki, mind pedig az általános hozzáférést megnöveljék, ezzel támogatva a nagysebességű hálózati kapcsolódás elterjedését és csökkentve a további digitalizáció előtt álló akadályokat.

A kutatásból látszik, hogy a digitális képességek fejlesztésének támogatása kiemelten fontos: ez a kulcsfontosságú ágazatokat megcélzó proaktívabb programok, valamint – egypontos kiszolgálási modellel – online forrásanyagok és a digitális készségek fejlesztésére irányuló oktatások biztosításával megvalósítható.

Ezek az intézkedések nemcsak abban segítenék az európai országokat, hogy a DESI összpontszámát tekintve javulást tudjanak elérni, hanem a teljeskörű digitalizáció lehetőségét is biztosítanák a kkv-k számára.

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom