Marketing
A karitatív munka az employer branding fontos eszköze
Egyelőre nem dúskálnak itthon a cégek a karitatív kezdeményezésekben, holott az egyik legnagyobb kihívásra, a munkaerő megtartására nyújthat megoldást.
A mai tudatos és fenntartható szemlélet nem csak a környezetre, de a munkakeresésre is hatással van. „Napjainkban a munkavállalók már nem csak a pozíció vagy a bér mellett teszik le a voksukat, hanem a cég tevékenysége mellett is. Egy állásinterjún ugyan nem az önkéntes munka lehetősége az első, amelyet az adott pozícióról megkérdeznek a jelöltek, de általánosságban elmondható, hogy a CSR tevékenységet folytató és ebben aktív munkáltatókat preferálják a dolgozók. A karitatív jellegű munka tehát egyre inkább az employer branding fontos eszközévé válik” – mondta el Stefano Longo, a magyarországi Adecco Kft. ügyvezető igazgatója.
A karitatív tevékenységnek egyre meghatározóbb jelentősége van vállalati és munkáltatói oldalról egyaránt, ennek ellenére nem nagyon vannak friss kutatások a témában. Egy 2013-ban készített kiadvány szerint a megkérdezett aktív keresők mindössze 21,5%-a nyilatkozott arról, hogy munkahelyén lehetősége van részt venni önkéntes programban, miközben 74% tartja fontosnak, hogy a vállalatok ilyen jellegű programokat szervezzenek dolgozóik számára. „Magyarország egyelőre gyerekcipőben jár a vállalati karitatív tevékenységekben, holott az önkéntes programok a vállalatnak és a dolgozóknak is rengeteg haszonnal járnak. Az ilyen tevékenységek ugyanis nagy szerepet játszanak a munkavállalók személyes fejlődésében, a vállalat iránti elkötelezettség növelésében és a munkahelyi légkör javításában, ezáltal csökkentve a fluktuációt, ami a mai cégek egyik legfőbb HR kihívása. Csapatépítő jellege miatt pedig a kiégés elleni küzdelemben is fontos eszköz lehet, hiszen a segítségnyújtás feltölti, motiválja, új kihívások elé állítja a munkavállalókat, erősíti a csapatszellemet, az összetartozás érzését” – mondta el Stefano Longo.
Az önkéntes munka több oldalról indulhat egy cég életében. „Általában felülről, a vezetés részéről születik meg az igény ilyen vállalati tevékenységre, de az is előfordul, hogy a dolgozók saját kezdeményezésére, tehát alulról indulnak ilyen típusú programok. Előbbi esetében érdemes lehet kikérni a munkavállalók véleményét, mely területet tartják fontosnak, milyen társadalmi csoporttal, problémával tudnak leginkább azonosulni, míg utóbbi esetében célszerű támogatni és teret adni a kezdeményezésnek” – tette hozzá a szakember.
Az Adecco Csoport Win4Youth elnevezésű programjának célja, hogy minden évben egy kiválasztott sportágban lehetőséget biztosítson az Adecco dolgozók számára, hogy személyes részvételükkel támogassanak beteg vagy hátrányos helyzetű gyerekeket. A kiválasztott sportág idén a triatlon volt, amely hosszú távú, stratégiai gondolkodást igényel, akárcsak a munka világa. Az Adecco dolgozók és partnerek futással, kerékpározással és úszással gyűjthettek kilométereket, amelyek révén idén mintegy 15 millió forinttal támogatják a Bátor Tábort.
„Megtiszteltetés, hogy az Adecco Csoport Win4Youth programjában második éve a Bátor Tábor Alapítványt választja magyarországi szervezetként, és hogy a dolgozók egy nemes cél érdekében tekertek, futottak, úsztak. A sport szeretetével és saját határaink leküzdésével így magunk és mások életén is változtathatunk” – mondta el Pintér András, a Bátor Tábor Alapítvány Adományszervezője.
Az Adecco dolgozók és partnerek által gyűjtött kilométerek révén számos daganatos és krónikus betegségben érintett gyerek juthat el a Bátor Tábor gyógyító élményeket nyújtó táboraiba, miközben az Adecco önkénteseket a közös élmények és a közös munka még jobban összekovácsolta. „Az elmúlt két év pozitív tapasztalatai alapján és az egyre erősödő vállalati önkéntesség iránti igény miatt is különösen ajánljuk a cégeknek a hasonló kezdeményezéseket” – tette hozzá Stefano Longo.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.