Kövess minket!

Marketing

″A jövő fogyasztója, a jövő ügynöksége″

Az influencer marketing jelenlegi és jövőbeli irányairól, az adatvezérelt gondolkodás fontosságáról és az ügynökségek létjogosultságáról is kérdezték Balaton Anitát, a Cafe PR ügyvezetőjét.

Véletlenül tudom, hogy Ön egy érzelmes, szenvedélyes ember…

Ezt terjesztik rólam?

Ilyesmit hallottam, illetve az én benyomásom is ez. A kérdésem viszont az: ezek a tulajdonságok egy ilyen világban, ahol ugyan sok a bárány, de sok a farkas is, segítették, vagy inkább hátráltatták a munkájában, karrierjében?

Nehéz erre egyértelműen egyiket vagy a másikat állítani, ám összességében úgy gondolom harminc év munkatapasztalat után, hogy az érzelmek és a szenvedély inkább segítségemre volt. Adott számomra egy egyedi percepciót, amihez nagyon remélem, társult egy mindezt hitelesítő szakmai teljesítmény is, hiszen önmagában csak a szenvedély nem elég. Mindig is hittem abban, hogy a teljesítménynek valódinak kell lennie, így esetemben egy szerencsés kombináció jött létre. Vezetőként viszont egyértelműen igennel tudok válaszolni, mert azok a szervezetek képesek jól működni, ahol a humánumnak, az érzelmi intelligenciának helye és szerepe van.

Miközben a digitalizáció az életünk részévé vált, úgy tűnik, mintha az érzelmek eltűnnének, közben pedig amikor az emberekkel beszélgetünk, vagy a „fogyasztókkal”, mégis mintha ki lennének éhezve az érzelmekre, amik soha nem látott módon felértékelődtek. Mit gondol erről?

A digitalizáció napjainkra egy nagyon ellentmondásos helyzetet teremtett, mert miközben szinte mindenkivel kapcsolatban vagyunk, megélünk egy virtuális közösségi életet is, az ember mégis csak elmagányosodott. Ám a digitális létezés egy másik nagy kihívást is támaszt az emberekkel szemben: mennyire merik felvállalni a saját valóságukat? Mennyire mutatnak csak egy vágyott képet a saját világukról? Akár az érzelmekről, akár élethelyzetekről van szó, a közösségi médiában óriási a „vetítés”, a nagyfokú transzparencia pedig – amikor is mindenki azonnal láthatja, hogy ki hogyan él, kinek milyen javai vannak – sokak számára jelent egy vágyott világot, miközben ez egy hamis iránytű. A közösségi média nem támogatja az őszinteséget, miközben az érzelmek nem csak pozitív skálán mozognak. Nagyon erős belső értékrend, önreflexió és bátorság kell ahhoz, hogy ez, a közösségi média által sugallt gondolkodás, érzelmi állapot ne legyen mindennapjaink része s ki tudjuk mondani: ma rossz napom van, ezt most rosszul oldottam meg, hibáztam.

A teljes interjút elolvashatják a Digital Hungary oldalán.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom