Marketing
A fenntarthatóság már nem opció – Megjelent a Magyar Telekom 2019-es fenntarthatósági jelentése
Műanyagmentes törekvés, karbonsemleges működés, zöld szolgáltatások bevezetése, esélyegyenlőségi és sokszínűségi lépések körvonalazódnak a Magyar Telekom Csoport 2019-es fenntarthatósági jelentésében.
A digitalizáció számos ponton segít jobbá tenni a világot, ugyanakkor a technológia fejlesztése és üzemeltetése energiaigényes folyamat. Épp ezért számít figyelemreméltó eredménynek, hogy a társaság működése tavaly már ötödik éve karbonsemleges volt: növelte energiahatékonyságát, modernizálta hálózatát és adatközpontjait, valamint növelte a hibrid és az elektromos autók arányát a céges gépkocsiflottában. A Telekom számos infrastruktúrájának energiaellátását napenergia használatával oldja meg, illetve működése során előnyben részesíti a fenntartható infokommunikációs termékeket és szolgáltatásokat, továbbá a magyarországi elektromos energia-felhasználását 100%-ban megújuló energiaforrásból vásárolja, a fosszilis energiafelhasználásból származó kibocsátását pedig zöldprojektek támogatásával semlegesíti.
 |
A Telekom az elmúlt három évben a saját termelésű zöldenergia-mennyiség növelése érdekében napelemrendszert telepített Budapesten és Szegeden, ami lehetőséget adott arra, hogy munkatársi körben elinduljon a közösségi napelem projekt. A vállalat a programba 2019-ben ügyfeleit is bekapcsolta: az ExtraNet Zöld 1 GB adatbővítő szolgáltatást választó mintegy 80 000 ügyfél folyamatosan online nyomon követheti az általa támogatott napelemrendszer termelését.
A vállalat belső működésében is mindent megtesz azért, hogy csökkentse a környezetre káros anyagok kibocsátását. Már a koronavírust megelőző időszakban is bevett gyakorlat volt a távmunka, mely kölcsönös előnyökkel jár mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról nézve. 2019-ben 169 161 távmunkás napot regisztráltak, ezzel a munkavállalók közel 6 millió km utat és 30 évnyi utazási időt spóroltak meg. Emellett tavaly egy újabb lépést tett a vállalat, kimondták, hogy fokozatosan kivonják az egyszer használatos műanyagokat mindennapi működésükből, épületeikből. A Plastic Free Telekom program célja, hogy 2020 végéig 80%-kal csökkentse a PET mennyiségét, nullára csökkentse az egyszer használatos műanyagok arányát, és kiváltsa a jelenleg beszállítói által a működésbe csatornázott polisztirolt.
A Telekom a fenntarthatóság társadalmi vetületei mellett is elkötelezett, így aktívan szerepet vállal különböző társadalmi csoportok digitális edukációjában, melynek révén hozzájárulunk ahhoz, hogy minél többen élhessenek a digitális megoldások által megnyitott lehetőségekkel. A Legyélteis! MOST generációs program keretében tavaly kilenc város középiskoláiban közel 70 alkalommal valósult meg személyre szabott foglalkozás mintegy 1500 fő részvételével, melyek során diákok tanították az idősebb generáció tagjait a digitális élet vívmányainak használatára. Bár a fiatalabb korosztály jobban eligazodik az online platformokon, a kifejezetten őket célzó internetes fenyegetések elleni fellépést is szorgalmazta a társaság, többek között kereskedelmi kommunikációjuk során is felszólaltak az internetes zaklatás, az álhírek vagy a magánszféra megsértése ellen.
A Magyar Telekom vezetői és munkatársai folyamatosan dolgoznak azon, hogy nyitott, befogadó és biztonságos munkahelyet teremtsenek mindenki számára. Az esélyegyenlőség és a diszkriminációmentes vállalati kultúra iránti elköteleződésük részeként létrehozták az első magyar nyelvű, „Tudattalan előítéletek tudatosítása” című online tananyagot, amelyet nemcsak a munkatársak számára tettek elérhetővé, hanem azzal, hogy szabad felhasználású tananyagként publikálták weboldalukon, további szervezeteket is támogatnak a diszkrimináció visszaszorításáért tett erőfeszítésben.
A fenntartható digitális megoldások révén a technológia társadalmi és üzleti célok, valamint a környezet védelmének szolgálatába is állítható – a Magyar Telekom Csoport ezt felismerve folyamatosan dolgozik innovatív újítások bevezetésén. A technológiai sikerek között szerepel, hogy tavaly júliusban a társaság Magyarországon elsőként mutatott be valós körülmények között működő 5G hálózatot, valamint országszerte 15 városban közel 30 okosváros megoldást üzemeltet. Tavaly a vállalat árbevételének összesen 35%-a származott fenntarthatóság felé mutató termékből és szolgáltatásból.
A Magyar Telekom Csoport fenntarthatósági törekvéseit több nemzetközi felelős befektetői szervezet is elismerte. A vállalat 2019-ben is megtartotta pozícióját az FTSE4Good indexcsalád tagjaként, mely értékelés a társaságot a szektor legjobban teljesítő felső 1%-ba sorolta. Emellett kiemelkedő az ISS ESG felelős befektetői értékelés is, amely a szektor három legjobban teljesítő vállalata közé sorolta a Csoportot „B” Prime minősítéssel. Ezek az értékelések különösen fontosak, hiszen a Magyar Telekom szabad részvényeinek 45%-a felelős befektetők kezében van.
A további eredményekről a Fenntarthatósági Jelentésben olvashat részletesen.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.