Kövess minket!

Marketing

A felhasználók nagy része reklámkerülő

Instagram, YouTube, Tumblr, Snapchat – csupa olyan felület, amelyen az Y és a Z generáció tagjai otthonosan mozognak. Utóbbiakat pedig egyre inkább csak ezeken a felületeken lehet elérni, éppen ezért óriási a fejlődési potenciál ezekben a platformokban, de itthon messze nincs 100 százalékig kihasználva.

Az Instagram egy olyan közösségi hálózat, amelyen a felhasználók fényképeket és videókat tölthetnek fel, amelyeket művészi hatású effektekkel/filterekkel láthatnak el, feliratozhatják, beállíthatják a készítés helyét, majd ezt követően megoszthatják másokkal.

Ma Magyarországon 900.000-nél több Instagram-felhasználó van, akiknek több mint 60%-a 25 év alatti. Ezek a felhasználók körülbelül 50%-ban budapestiek, többségében szinglik.

“Az Instagram első nagy előnye, hogy nincsenek fent a szülők, nagyszülők és tanárok, így szabadabban lehet megosztani a tartalmat, az életünket. Könnyebben is kezelhető, mert nem vesznek el az információk, azt kapod, amit régen a Facebooktól kaptál meg: az ismerőseid tevékenységét. Persze itt is változtattak az algoritmusokon, de ez nem jelentős. Másik előnye, hogy vannak extra funkciói. Bár fejlesztésben csak a Snapchat után kullog, mégis rengetegen használják a Storyt vagy a filtereket” – fogalmaz az Instagram előnyeivel kapcsolatban Bodó Balázs, az Unique School Presence vezetője.

Ahogy az ügynökségvezető fogalmaz: minden terméknek/szolgáltatásnak meg kell jelennie az összes platformon, csak más-más tartalommal. Itt leginkább a kézzel fogható termékek érvényesülnek, hiszen ezeket be lehet mutatni különböző szituációkban, vagy az olyan szolgáltatások, ahol készül valamilyen produktum.

Mi például életképeket teszünk ki, itt mutatjuk be, milyen is az élet nálunk, direkt nem a munkáról: hogy kicsit belelássanak a hétköznapjainkba.

Számos olyan márka létezik, amelyek a hagyományos hirdetésekkel szemben egyre inkább csak a Facebookot vagy az Instagramot használják, utóbbit elsősorban olyan termékek, amelyek a fiatalabb generációt célozzák meg. Egy márka saját maga is posztolhat az Instagramon, vagy influencerekkel reklámozhatja termékét.

Cégek az Instagramon 2016-ban

2016-ban készült el a második Magyar Instagram Körkép, a Crane ügynökség közösségi kutatása, amiből kiderült, hogy a magánemberek Instagramos posztolásának gyakorisága, 30 százalékról 50 százalékra ugrott.

2016-ban a dobogó első fokára a Topjoy állhatott fel 82 ezer követővel, melyet a Sugarbird (64 400) és a BP Shop Budapest (33 100) követ.

A hazai divatcégek és médiumok esetében a Sugarbird vezetett fölényesen, maga mögött hagyva a Nanushkát (25 200) és Daalarnát (20 600), míg utóbbinál a TV2 (58 500), a Glamour (41 200) és az Index (31 000) versenyeznek az elsőségért.

A felmérésből kiderült, hogy a Snapchaten aktívak száma megduplázódott (kb. 40%). Egy tipikus Snapchet felhasználó 18 év alatti, kisvárosban vagy községben élő nő. A Snapchat támadására azonban friss visszavágás történt az Instagram Stories és a Messenger Day-el.

A Facebook és Instagram tartalmak megosztása közti egyik leglényegesebb különbség a hashtag használat. Hashtageket mindkét felületen használhatunk, az Instagram esetében viszont kiemelkedő szerepük van. Az algoritmus ugyanis ezeket veszi alapul és a felhasználók jelentős százaléka keres hashtagekre, amikor bizonyos tartalmakra kíváncsi. Magyarországon a legnépszerűbb hashtagek a #MIK, #LOVE, #HAPPY, #FRIENDS, #Budapest.

A marketinganyagok szegmentációja az Instagram esetében is rendkívül fontos, mert a felhasználók nem és kor szerinti eloszlása elég nagy eltéréseket mutat. Például a férfi felhasználók kb. 70%-a 24 év alatti, míg ez a szám a női felhasználók esetében csak 30% körül alakul – áll az egyetemisták körében kedvelt cég, az S. Oszkár kutatásában. Az elemzés a Crane ügynökség: Instagram körkép című kutatásának adatait vette alapul. Az S. Oszkár egy olyan brandet alkot – egy képzeletbeli egyetemista nevével – amely alapvetően az egyetemisták közötti szolidaritásra és a humorra épül. A brandet Heller Péter, Pelczer Dániel és Göbölös Kristóf alapították, Facebook oldalát jelen pillanatban 80 ezren követik.

Az említett kutatásból tudjuk meg azt is, hogy a felhasználók nagy része egyöntetűen reklámkerülőnek tartja magát, és zavarónak tartja a reklámokat, ennek ellenére közel felük követ valamilyen céget vagy márkát. Az influencerek bújtatott reklámposztjai vagy termékmegjelenítései nem váltanak ki ilyen éles ellenszenvet. Céges profilok esetében többször van egyszerű termékmegjelenítés, amelyekben gyakran élethelyzeteket, a háttérmunkát vagy kulisszatitkokat mutatnak be. Ám nagy kérdés, hogy az Instagram megmarad-e a fiatalok csatornájának, vagy itt is jön egy idő után az idősebb generáció?

Az új marketing modell az YWN (Youth, Woman, Netizen) miatt biztos, hogy megjelennek majd az idősebbek is, hiszen ami a fiatalok körében népszerű, az lesz az idősebb generáció körében is. Hogy az Instagram mennyire lesz népszerű, ez kérdéses, hiszen a Snapchat is nagyon jön, és a legfiatalabb korosztályok számára már ez a döntő

– fogalmaz Bodó Balázs.

A tartalom-készítési és követési szokások korosztályonként eltérnek, de általánosságban elmondható, hogy a felhasználók nagyobb része csak havonta posztol, rendszeres napi tartalmat csak a felhasználók körülbelül 10%-a készít.

Az S. Oszkár statisztikái egészen jól lekövetik az országos átlagot, több mint 14.000 Instagram követő közül 29% férfi és 71% a nők javára. A legtöbb követőjük, 87% a 18-24 éves korosztályba tartozik.

„Az időzítést illetően a Facebookon bejáratott, kitesztelt időkben posztolunk, amit igazítunk szorgalmi-, és vizsgaidőszakhoz, hiszen más időben kelnek általában az egyetemisták ilyenkor. Vagy például vizsgaidőszakban hajnali kettőkor is lehet nagy sikert elérni egy poszttal, mert általában tanulnak az emberek.

Az Instagramon az időzítést sem vesszük olyan szigorúan, a backstage posztok akkor kerülnek ki, amikor megszületnek, a vicces tesztposztok vagy random posztok pedig időzítésben is a random elvet követik. Instagramon az algoritmus működése miatt a tartalmak egyébként is megjelennek minden követő számára. Azonban az egyéb tevékenységek, mint kedvelések, kommentelések időzítésének optimalizálásával nagyobb eredmény érhető el. Ezek az aktivitások nagyban hozzájárulnak a követőtábor növekedéséhez, emiatt tartjuk fontosnak, hogy a legjobb pillanatban kapják meg az értesítést a leendő követőink róluk” – részletezik az oldal alapítói.

A 2013. június 20-i Instagram frissítés óta minden felhasználó elkészítheti a maximum 1 perces videóit. Ezt a képekhez hasonlóan filterekkel láthatja el, valamint feliratot, helyszín megjelölést és megosztási oldalakat adhat hozzá.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom