Kövess minket!

Marketing

A digitális videót szeretik, a digitális reklámot kevésbé

42 országban vizsgálták a tartalmat több kütyün fogyasztó felhasználók szokásait. Vannak magyar adatok is.

Megérkeztek a Millward Brown AdReaction kutatássorozatának friss eredményei. Ebben a kutatócég 42 ország, köztük Magyarország 16-45 éves multiscreen fogyasztóit vizsgálta. Ezek azok a fogyasztók, akik több eszközön is aktívan fogyasztanak videótartalmakat. Az, hogy aktívan, nem túlzás, mivel a kutatás szerint ugyanannyi időt töltenek digitális videótartalmak fogyasztásával, mint televízióval. Tartalmi szempontból ez jó hír, az már kevésbé, hogy a digitális hirdetésekkel szemben nem túl fogadókészek.

A globális adatok alapján a 16-45 éves multiscreen felhasználók napi több mint három órát (204 perc) néztek videótartalmakat, ám ebben nagy volt a szórás: a nigériaiak vezetnek napi 4,5 órával, míg a magyarok 2,5 órával hátul kullognak. Ha a globális átlagokat tekintjük, e 204 perc fele jut a tévénézésre, harmada a mobil eszközökre (45 perc okostelefonon, 20 perc táblagépen), a maradék 37 percet pedig laptopon, PC-n nézik.

Eddig tehát a jó hír: a digitális videótartalmak a fogyasztási szokások átalakulása alapján egyre inkább potenciális terepet jelentenek a hirdetők számára is. Ha azonban a márkák tényleg szeretnék e terepen megnyerni a fogyasztókat, fel kell kötniük a gatyájukat. A megkérdezettek ugyanis jóval kevésbé elfogadók a digitális videóreklámokkal szemben, mint amit a tévészpotok esetében mértek (19% vs. 29%).

Mostanra rengeteg képernyőn fogyaszthatunk videótartalmakat, és a tévés gondolkodás és tartalmak egyszerű átültetése a digitális térbe egyszerűen nem elfogadható, annél a fogyasztók többet várnak az online hirdetőktől

– hívta fel a figyelmet az egyik legfőbb hibára Duncan Southgate, a Millward Brown digitális területért felelő globális márkaigazgatója.

Melyek a hatékonyság kulcsfaktorai?

  • A fogyasztók szeretik a célzott üzeneteket, de azt nem szeretik, ha úgy érzik, hogy kémkednek utánuk. A kutatás szerint jobban elfogadjuk az érdeklődésünkön (41%) vagy a kedvenc márkáinkon (40%) alapuló célzást annál, amely a webböngészési előzményeken (25%) alapul. (Mégha itt lehet is átfedés, ahogyan ezt a MB is megjegyzi – a szerk.)
  • A kontextus számít. A fogyasztók majdnem fele (49%) nem szereti, ha okostelefonján célozzák meg videóreklámokkal, e közegben a hirdetőknek fokozottan meg kell küzdeniük a figyelemért. Nagyobb eséllyel figyelünk az olyan reklámokra (egyben kisebb eséllyel ugorjuk át őket), amelyek megtekintéséért valamilyen jutalomban, előnyben részesülünk, illetve azt is szeretjük, ha nálunk a kontroll, és átugorhatjuk a reklámokat, ha akarjuk. (A digitális reklámokat kontrollálhatóbbnak érzik a fogyasztók, mint a tévét, de ezt a digitálistól el is várják, így ezzel nem jó visszaélni.)
  • Még mindig a tartalom a király. Igaz ez a reklámra is: ahhoz, hogy jól működjön, kifejezetten a digitális közegre és fogyasztói szokásokra gondolva kell kidolgozni mind a koncepciót, mind a megvalósítást.

A Millward Brown hazai adataiból az derül ki, hogy a magyarok egyelőre a legkevésbé aktívak a digitális videótartalmak fogyasztása terén, ám a legkevésbé elfogadóak között vannak, ha digitális videóreklámokról, személyre szabásról és hasonlókról van szó. Egyébként nemcsak a magyar, hanem a kelet-közép-európai régió többi piaca is szigorúbb a reklámokkal szemben, mint a globális átlag.

(Alább letölthető a kutatáshoz kapcsolódó, globális adatokat tartalmazó infografika.)

A kutatásról

A Millward Brown okostelefonokon illetve táblagépeken keresztül több mint 13 500, 16-45 év közötti felhasználót kérdezett meg, akik televíziót is néznek és aktívan használnak okostelefont vagy táblagépet. A felmérést 2015 nyarán 42 országban készítették el. Magyarországon 300 fős mintából vonták le a következtetéseiket. A kutatás nem reprezentatív a magyar lakosságra.

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom

Marketing

Ennyiért adja el katalógusát a Red Hot Chili Peppers

Az 1982-ben alakult együttes eladott számai között szerepel mások mellett az Under the Bridge, a Give It Away, a Dani California és a Knock Me Down című dal.

Közzétéve:

Flickr

A Red Hot Chili Peppers 140 millió dollárért (42 milliárd forintért) adja el dalai katalógusát a Hipgnosis Songsnak – értesült a Variety.com hollywoodi hírportál.

A banda dobosa, Chad Smith a közelmúltban azt is elárulta, hogy éppen egy új albumon dolgoznak.

A Red Hot Chili Peppers számainak zömét 1989 óta az együttes tagjai, Anthony Kiedis, a basszusgitáros Flea, a dobos Chad Smith és a gitáros John Frusciante írta. Az ágazati források szerint az együttes katalógusa a kiadójuknak 5-6 millió dollár (1,5-1,8 milliárd forint) nettó részesedést termel.

A Hipgnosis Songs Fund nevű cég 2018-ban kifejezetten arra alapult, hogy katalógusok jogait vásárolja fel. A zeneipar történetében példátlan katalógusfelvásárlási hullámot indított. Az év elején mindössze két hét alatt megszerezte Neil Young katalógusának felét, valamint a Fleetwood Macből ismert Lindsey Buckingham, a producer Jimmy Iovine és Shakira katalógusát. Korábban már hozzá került a Timbaland, Chrissie Hynde, a Wu-Tang Clan RZA-ja, a Blondie, Barry Manilow, Jeff Bhasker és még sokan mások.

Borítókép: a Red Hot Chili Peppers koncertje

Tovább olvasom