Kövess minket!

Marketing

A digitális oktatás pszichológiáját kutatta a Telenor

A Telenor digitális oktatási programjában részt vevők bevonásával hatástanulmány készül, amelynek eredményei felgyorsíthatják a digitális eszközök és módszerek széles körű bevezetését az oktatásba.

A Telenor digitális oktatási programja, a Hipersuli 2015 májusában indult 5 iskola 15 osztályában, 354 gyermek és 32 pedagógus bevonásával. A modellprojektet már a 2013/14-es tanévben egy 1 osztályos pilot előzte meg, így a szakértők a rendelkezésre álló tapasztalatokkal vághattak bele az ország különböző térségeiben élő gyermekek digitális oktatásának fejlesztésébe. A Hipersuli megvalósításában a Telenor oktatási célokra is alkalmas digitális eszközökkel – nagy kijelzős, billentyűzettel rendelkező táblagépek – és Hipernet hozzáféréssel látja el a szakmai alapon kiválasztott intézményeket, a részt vevő pedagógusok számára pedig együttműködő partnere, a Microsoft segítségével a megfelelő pedagógus-képzési programokat is biztosítja. A Hipersuli célja, hogy a pedagógusok mély szakmai bevonásával a digitális oktatás területén úttörő módon alkalmazza a technológiai eszközöket és feltárja a digitális oktatás gyors elterjesztésének kritériumait, a jövőben az oktatás bármely szereplője számára felhasználható tapasztalatokat gyűjtsön és osszon meg. A Telenor ennek érdekében a résztvevőkkel fókuszcsoportos, kérdőíves és pszichológiai kutatást is folytat, melynek első féléves eredményei most napvilágot láttak.

Motiváltabb diákokra számítanak a pedagógusok

A Hipersuli programjában részt vevő tanárok nem csupán a gyerekek, hanem saját fejlődésük szempontjából is örülnek annak, hogy a projekt részesei lehetnek – állapította meg a Telenor kutatása, amely a Hipersulival kapcsolatos várakozásokat mérte fel. A diákok többsége izgatottan várta a táblagépes órákat: szerintük az eszköz használata izgalmassá, változatossá, játékossá teszi a tanórákat. A gyerekek szerint eredményeik is javulhatnak a digitális oktatás hatására, és megtanulják okosan használni az internetet is. A szülők is osztják gyerekeik optimizmusát, döntő többségük szerint jó hatással lesz a tanulmányokra a digitális eszközök használata. A szülők 90%-a szerint azért is lesz hasznos a program, mert a gyerekek rájönnek, hogy az internet tanulásra is használható. A szülők túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a gyerekek jobb esélyekkel fognak indulni az életben, mivel már nagyon hamar megtanulják az infokommunikációs eszközök használatát.

Éjjel-nappal internet

A kutatás kitért a diákok internetezési szokásainak megismerésére is. A programban részt vevő 2-10. osztályos diákok 26%-ának valamelyik eszközén mindig be van kapcsolva a net, és további 14 százalékuk is napi 3-5 órát netezik. Érdekesség, hogy míg a gyermekek 47%-a szerint van otthon szabály az internethasználatra, ugyanezen családokban a szülők 83%-a gondolja ugyanezt. Az internetet a diákok háromnegyede használja játékra, és 76 százalékuk közösségi oldalon is regisztrált már. Legnépszerűbb a Facebook, 32 százalékuk pedig az Instagramon is megosztja fényképeit, videóit. A válaszadók csaknem harmada szeretné, ha nem maradna nyoma, miről chatel ismerőseivel, így a Snapchaten kommunikál.

Legalább alkalmanként mindenki tanul is az internet segítségével, leggyakrabban információkat keresnek (82 százalék) egy-egy témáról, és a válaszadók negyede chaten is meg szokta kérdezni osztálytársait, ismerőseit egy-egy feladatról.

Tisztában vannak a veszélyekkel

A gyerekek tapasztalata szerint az internet használata inkább veszélyes, mint ártalmatlan. Közel 60 százalékukkal már előfordult, hogy kéretlen levelet kaptak, felnőtteknek szóló tartalomra bukkantak, megfenyegették vagy csúfolták őket a neten. Ugyanakkor a válaszadó szülők csaknem fele szerint még semmilyen negatív hatás nem érte gyermeküket netezés közben, vagyis valószínűsíthető, a gyerekek nem minden esetben számolnak be ezekről a támadásokról, vagy inkább kortársaikkal osztják meg az élményeket.

A Telenor a Hipersuli program keretében a biztonságos internetezésről is készített tananyagot, hogy segítse a gyerekeket a zaklatás, a negatív hatások elkerülésében. A diákok a felmérés szerint egész jól ismerik, hogy lehet megelőzni a bajt, 70-80 százalékuk hallott már az adatvédelemről, a biztonságos jelszavakról és a vírusvédelemről.

A Hipersuliba bevont iskolák és tantárgyak:

  • Eötvös József Általános Iskola, Ercsi: matematika, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, angol
  • Németh László Gimnázium és Általános Iskola, Hódmezővásárhely: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, természetismeret
  • Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Törökbálint: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, kémia, fizika, földrajz, vizuális kultúra, angol, francia, német, informatika
  • Szent Imre Katolikus Általános Iskola, Zsombó: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, angol és informatika.
  • Áldás utcai Általános Iskola, Budapest: magyar nyelv és irodalom, erkölcstan

Marketing

2,875 milliárd forint a tét ezen a hétvégén a Hatoslottón

Újabb telitalálatmentes hét után immár 2,875 milliárd forint a várható főnyeremény a Hatoslottón. A rekordközeli jackpot néhány tízmillió forintra áll a játék történetének legmagasabb, 2,958 milliárd forintos álomösszegétől, így ha vasárnap nem lesz telitalálatos szelvény, akkor 13 éves csúcsot dönt a Hatoslottó főnyereménye.

Közzétéve:

MTI/Czeglédi Zsolt

Milliárdok várnak ezen a hétvégén is a szerencsésekre, hiszen az Ötöslottó főnyereménye meghaladja a 2,5 milliárd forintot, a Hatoslottó jackpotja pedig már csak hajszálnyira van attól, hogy történelmet írjon

– közölte a Szerencsejáték Zrt.

A rekord összeg lázba hozta a játékosokat is, hiszen nem csak az alapjátékok száma nőtt meg, hanem a feladott szelvények száma is, mind az Ötös-, mind pedig a Hatoslottót többen játszák az átlagos halmozódási időszakhoz viszonyítva. További érdekesség, hogy a Hatoslottó telitalálatmentes időszak alatt Fortuna nagy kedvence volt a 2-es szám, ez már tízszer szerepelt a nyerőszámok között, míg a 26-os szám egyszer sem került kihúzásra.

Az Ötöslottó sorsolási műsora, a SzerencseSzombat szombaton 18:45-től, míg a Hatoslottó élő sorsolása vasárnaponként 16:00-tól látható a Duna TV-n.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom