Marketing
A digitális oktatás pszichológiáját kutatta a Telenor
A Telenor digitális oktatási programjában részt vevők bevonásával hatástanulmány készül, amelynek eredményei felgyorsíthatják a digitális eszközök és módszerek széles körű bevezetését az oktatásba.
A Telenor digitális oktatási programja, a Hipersuli 2015 májusában indult 5 iskola 15 osztályában, 354 gyermek és 32 pedagógus bevonásával. A modellprojektet már a 2013/14-es tanévben egy 1 osztályos pilot előzte meg, így a szakértők a rendelkezésre álló tapasztalatokkal vághattak bele az ország különböző térségeiben élő gyermekek digitális oktatásának fejlesztésébe. A Hipersuli megvalósításában a Telenor oktatási célokra is alkalmas digitális eszközökkel – nagy kijelzős, billentyűzettel rendelkező táblagépek – és Hipernet hozzáféréssel látja el a szakmai alapon kiválasztott intézményeket, a részt vevő pedagógusok számára pedig együttműködő partnere, a Microsoft segítségével a megfelelő pedagógus-képzési programokat is biztosítja. A Hipersuli célja, hogy a pedagógusok mély szakmai bevonásával a digitális oktatás területén úttörő módon alkalmazza a technológiai eszközöket és feltárja a digitális oktatás gyors elterjesztésének kritériumait, a jövőben az oktatás bármely szereplője számára felhasználható tapasztalatokat gyűjtsön és osszon meg. A Telenor ennek érdekében a résztvevőkkel fókuszcsoportos, kérdőíves és pszichológiai kutatást is folytat, melynek első féléves eredményei most napvilágot láttak.
Motiváltabb diákokra számítanak a pedagógusok
A Hipersuli programjában részt vevő tanárok nem csupán a gyerekek, hanem saját fejlődésük szempontjából is örülnek annak, hogy a projekt részesei lehetnek – állapította meg a Telenor kutatása, amely a Hipersulival kapcsolatos várakozásokat mérte fel. A diákok többsége izgatottan várta a táblagépes órákat: szerintük az eszköz használata izgalmassá, változatossá, játékossá teszi a tanórákat. A gyerekek szerint eredményeik is javulhatnak a digitális oktatás hatására, és megtanulják okosan használni az internetet is. A szülők is osztják gyerekeik optimizmusát, döntő többségük szerint jó hatással lesz a tanulmányokra a digitális eszközök használata. A szülők 90%-a szerint azért is lesz hasznos a program, mert a gyerekek rájönnek, hogy az internet tanulásra is használható. A szülők túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a gyerekek jobb esélyekkel fognak indulni az életben, mivel már nagyon hamar megtanulják az infokommunikációs eszközök használatát.
Éjjel-nappal internet
A kutatás kitért a diákok internetezési szokásainak megismerésére is. A programban részt vevő 2-10. osztályos diákok 26%-ának valamelyik eszközén mindig be van kapcsolva a net, és további 14 százalékuk is napi 3-5 órát netezik. Érdekesség, hogy míg a gyermekek 47%-a szerint van otthon szabály az internethasználatra, ugyanezen családokban a szülők 83%-a gondolja ugyanezt. Az internetet a diákok háromnegyede használja játékra, és 76 százalékuk közösségi oldalon is regisztrált már. Legnépszerűbb a Facebook, 32 százalékuk pedig az Instagramon is megosztja fényképeit, videóit. A válaszadók csaknem harmada szeretné, ha nem maradna nyoma, miről chatel ismerőseivel, így a Snapchaten kommunikál.
Legalább alkalmanként mindenki tanul is az internet segítségével, leggyakrabban információkat keresnek (82 százalék) egy-egy témáról, és a válaszadók negyede chaten is meg szokta kérdezni osztálytársait, ismerőseit egy-egy feladatról.
Tisztában vannak a veszélyekkel
A gyerekek tapasztalata szerint az internet használata inkább veszélyes, mint ártalmatlan. Közel 60 százalékukkal már előfordult, hogy kéretlen levelet kaptak, felnőtteknek szóló tartalomra bukkantak, megfenyegették vagy csúfolták őket a neten. Ugyanakkor a válaszadó szülők csaknem fele szerint még semmilyen negatív hatás nem érte gyermeküket netezés közben, vagyis valószínűsíthető, a gyerekek nem minden esetben számolnak be ezekről a támadásokról, vagy inkább kortársaikkal osztják meg az élményeket.
A Telenor a Hipersuli program keretében a biztonságos internetezésről is készített tananyagot, hogy segítse a gyerekeket a zaklatás, a negatív hatások elkerülésében. A diákok a felmérés szerint egész jól ismerik, hogy lehet megelőzni a bajt, 70-80 százalékuk hallott már az adatvédelemről, a biztonságos jelszavakról és a vírusvédelemről.
A Hipersuliba bevont iskolák és tantárgyak:
- Eötvös József Általános Iskola, Ercsi: matematika, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, angol
- Németh László Gimnázium és Általános Iskola, Hódmezővásárhely: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, természetismeret
- Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Törökbálint: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, kémia, fizika, földrajz, vizuális kultúra, angol, francia, német, informatika
- Szent Imre Katolikus Általános Iskola, Zsombó: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, angol és informatika.
- Áldás utcai Általános Iskola, Budapest: magyar nyelv és irodalom, erkölcstan
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.