Kövess minket!

Marketing

A biztonságos internetezésre oktat a Telenor

TudatosNet címmel tizennégy részes oktatófilm-sorozatot készített a távközlési szolgáltató.

Pixabay

A cégnek az MTI által ismertetett közleménye szerint a Telenor az Ipsos kutatóintézetet kérte fel egy átfogó kutatásra, amely többek között megállapította: az online bántalmazás, azaz a cyberbullying továbbra is jelen van a fiatalok életében, viszont feltételezhető, hogy az érintettek gyakran nem beszélnek róla.

A szülőknek csupán 14 százaléka tud arról, hogy saját gyereke átélt már online zaklatást, a kutatásban 24 százalékuk tudott olyan másik fiatalról, aki cyberbullying áldozata lett. Tízből egy gyerek vallotta be, hogy írt már negatív, bántó megjegyzést másnak.

A TudatosNet Online zaklatás című videója arra hívja fel a figyelmet, hogy az elkövetők sem mindig ismerik fel tetteik súlyát, ezért fontos a szembesítés, illetve a sértő tartalmak, bejegyzések törlése, annak jelentése.

Koren Balázs, a Telenor HiperSuli szakmai vezetője a közleményben kiemelte: a járványügyi helyzet hatására nőtt az online játékok és kommunikációs felületek népszerűsége, amelyek használata során könnyen olyan személyekkel is kapcsolatba kerülhetnek a gyerekek, akiket korábban nem ismertek. Fontos, hogy tájékozottak legyenek mind a szülők, mind a gyerekek, és megfelelő kritikus szemlélettel kezeljék online kapcsolataikat. Többek között ezzel is foglalkozik a most közzétett TudatosNet-videósorozat – tette hozzá.

Az Ipsos felmérése azt mutatta, hogy lényegében minden szülő szokott gyermekével a tanulásról és az iskolában történtekről beszélgetni, de csupán kétharmaduk tartja fontosnak, hogy megtárgyalják az internetes zaklatás problémakörét vagy a közösségi oldalak használatának tudnivalóit.

A kutatás szerint az iskolás gyerekek 57 százaléka találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal több mint harmaduk (36 százalék), a 9. osztályosnál idősebbeknek pedig a 61 százaléka.

Ahol működik a szülő-gyerek közti beszélgetés az internetről, ott a nem kívánatos felnőtt tartalmakról is a gyerekek többsége hajlandó volt beszámolni szüleinek.

Bár a választ adó szülők 89 százaléka tisztában van azzal, hogy gyermeke milyen adatokat oszt meg az interneten, az online tevékenységükre csak 56 százalékuknak van rálátása. A gyerekek a közösségi oldalakon főleg önmagukról vagy a hobbijukkal kapcsolatban osztanak meg képeket, és szintén jó hír, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatokat jellemzően nem teszik közzé.

A gyerekek 39 százalékával fordult már elő, hogy idegenekkel kommunikáltak az interneten, ugyanez a középiskolásoknál jelentősebb arányú, 60 százalékukra igaz.

Az mindenképpen óvatosságra intő adat, hogy minden 10. tanuló már találkozott magát gyereknek kiadó felnőttel

– állapította meg a kutatás.

Az Ipsos kutatása 534 olyan szülő online megkérdezésével zajlott 2021 januárjában, akinek legalább egy, 7 és 18 év közötti gyereke van. A Telenor Magyarország a biztonságos internet világnap (Safer Internet Day) alkalmából tette közzé videósorozatát.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom