Marketing
A Bayer vezeti a Worldcom gyógyszeripari Digital Health Monitor felmérését
A Worldcom Public Relations Group által végzett Digital Health Monitor kutatás szerint a gyógyszergyártók különösen helyi szinten nem használják ki a közösségi médiában rejlő lehetőségeket.
A világ vezető, független public relations ügynökségekből álló partneri hálózata, a Worldcom Public Relations Group által végzett Digital Health Monitor kutatás szerint számos nagy gyógyszeripari vállalat nem optimalizálja az online és a közösségi médiában végzett kommunikációját. A Worldcom most első alkalommal kiadott Digital Health Monitor jelentésében 25 globális gyógyszeripari vállalatnál mutatja be, hogyan alkalmazzák online és közösségi médiabeli jelenlétüket globálisan és 20 különböző ország szintjén.
„Első Digital Health Monitor kutatásunk érdekes trendeket mutatott ki, és számos elvesztegetett lehetőséget tárt fel. Tisztában vagyunk vele, hogy bizonyos mértékben korlátozott, hogy hol, mi hangozhat el, mégis azt javasoljuk, hogy átfogóbb szemlélettel alkalmazzák a vállalatok a rendelkezésre álló kommunikációs csatornákat,” fejtette ki Serge Beckers a Worldcom egészségügyi gyakorlatokat kezelő csoportjának elnöke. „A gyógyszeripari vállalatok egészen egyszerű lépésekkel tehetnek szert előnyre a tehetségekért folytatott, kiélezett versenyben. Ilyen lépés például a munkáltatói márka építése egy YouTube csatornával.”
A jelentés az alkalmazásokon, blogokon, Facebookon, Flickren, Instagramon, LinkedInen, Pinteresten, Tumblren, Twitteren és YouTube-on való jelenlétük és tevékenységük alapján rangsorolta a vállalatokat. A felmérés az egyes kommunikációs csatornákat országok szerint is vizsgálta. Például a Pfizer végzett az élen a YouTube használatában, de a Novartis bizonyult a legjobbnak a LinkedInen. A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy egyetlen vállalat sem volt képes kihozni a maximumot az egyes csatornákból.
A Digital Health Monitor megvizsgálta a gyógyszeripari vállalatokról szóló híreket és a vállalatok által kommunikált üzeneteket is. A legtöbb hír semleges hangvételű volt, de voltak negatívak például opioid függőséggel, vesztegetéssel és korrupcióval kapcsolatban.
A Worldcom Digital Health Monitor 5 javaslatot tesz, hogy a vállalatok felgyorsíthassák az online kommunikációra fordított erőforrások megtérülését:
- A vállalatok hozzanak létre karriercsatornát a YouTube-on, ahol a támogató alkalmazottak értékelő videókat tölthetnek fel, amivel erősítik a munkáltatói márkát. Ez segít a tehetségekért folytatott versenyben.
- Fel kell mérni a célközönség által leginkább látogatott digitális csatornák használatát. A vállatoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a márkájuk globális és helyi szinten is szerepeljen ezekben.
- Hasonlítsák össze digitális lábnyomukat a partnervállalatokkal és versenytársaikkal. Ez az audit segít a vállalatoknak, hogy ne fordulhasson elő, hogy hátrányba kerülnek olyan lehetőségek elszalasztásával, amelyek során a nyilvános információkat minden rendelkezésre álló csatornán megoszthatták volna a közönségükkel.
- Fordítsanak erőforrásokat a megfelelő helyi digitális csatornákra, mert ezzel beruházhatnak az egyes helyi piacokba. Így jól kifejezhetik, hogy a vállalat törődik a helyi piacokkal.
- A vállalatoknak érdemes az online monitoring elemzések segítségével azonosítani azokat a témákat, ahol elengedhetetlen, hogy véleményt alkossanak, és azt megosszák a proaktív követőkkel.
A Worldcom Digital Health Monitor legfontosabb megállapításai
Honlapok
A tanulmányban résztvevő gyógyszeripari vállalatok kivétel nélkül rendelkeztek globális honlappal, de sokan nem készítettek helyi honlapokat a vizsgált országok mindegyikében. Ez egy elvesztegetett lehetőség, amellyel érzékeltethették volna, milyen fontos a márka számára az adott ország és annak lakosai.
Blogok
A gyógyszeripari vállalatok nemzetközileg alig használnak blogokat. Bár, szinte valamennyi gyógyszeripari vállalat vezet globális blogot, a blogposztok száma igen alacsony. A helyi blog ritka.
Alkalmazások (appok)
A legtöbb gyógyszeripari vállalat működtet hatékony, célcsoportra összpontosító alkalmazást
Közösségi média
A Twittert gyakrabban használják, mint a Facebookot. A listánkon szereplő valamennyi gyógyszeripari vállalat rendelkezik Twitter fiókkal. Két vállalatnak nem volt Facebook oldala.
Léteznek fiókok, de egyik gyógyszeripari vállalat sem érte el az adható maximális pontszám 50 százalékát. Ennek főként az az oka, hogy nem elterjedtek az országspecifikus oldalak a LinkedInen.
YouTube
Ha figyelembe vesszük, hogy a YouTube a második legnagyobb keresőmotor, akkor meglepő, hogy a legtöbb gyógyszeripari vállalatnál a platform nem része az alap kommunikációs eszköztárnak. Helyi YouTube fiókot csak pár országban találtunk.
A többi csatorna (pl. Pinterest, Flickr, Instagram és Tumblr) használata nagyon visszafogott.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.