Kövess minket!

Marketing

A 2018-as Reklámtorta mérete 259,69 milliárd forint

Az elmúlt két évhez képest 2018-ban kisebb mértékben, 7,77 százalékkal folytatódott a reklámpiac növekedése.

A Magyar Reklámszövetség társzövetségeivel (IAB Hungary, MRSZ-OOH, MEME, MLE, DIMSZ, RAME, HEROE) együtt a korábbi évekhez hasonlóan az Evolution konferencián mutatta be a 2018-as reklámköltési adatokat.

A 2018-as Reklámtorta mérete 259.69 milliárd forint, amely 2017-hez (240,98 Mrd Ft) képest 7,77 %-os, az előző évek növekedési üteméhez képest kisebb növekedést jelent (ez 2016-nak és 2017-ben meghaladta 11%-ot). Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség elnöke kiemelte: „A reklámköltések tavalyi növekedésének dinamikája lassult, így egyértelműen látható, hogy a növekedés nagyobb arányát a piaci szegmens reklámbevételei adták, hiszen a korábbi évek masszív és erős állami invesztíciójának üteme stagnált 2018-ban.”

A 2018-as Reklámtortában minden média típus megőrizte az előző két évben elfoglalt helyét, és mindegyik kivétel nélkül növekedést könyvelhetett el. 2018-ban is változatlanul az online volt a legerősebb piaci szereplő, amely a tavalyi 31,71%-ről 33,57%-re bővítette a tortában elfoglalt részét. A legnagyobb növekedést a közterület (16,28 %-kal) érte el, a második legnagyobb növekedést a mozi (15%-kal), a harmadikat pedig a digitális reklámpiac (13,98 %-kal) produkálta. A rádiós reklámpiac (9,51 %-os) növekedése is kiemelkedő. A többi szegmens növekedése tavaly 5% alatt maradt.

A digitális szegmensben nem változott a trend: tovább nőtt a globális szereplők piaci részesedése, így 2018-ban már a hazai online hirdetésekre költött reklámforintok 55%-a landolt a globális szereplőknél (2017-ben 53%, míg 2016-ban 51%). A televíziós reklámok esetében a szerény növekedést egyértelműen a piaci bevételek hozták, hiszen a tévés állami reklámköltések 7%-kal maradtak el tavaly 2017-hez képest, de a TV ezzel is tartani tudta korábbi stabil helyét a reklámtortában. A dobogós helyét biztosan tartó sajtóban a piaci szereplőktől származó reklámbevételek üteme csökkent. 2018-ban az adatvezérelt marketing erősödése növelte a direktmarketing reklámtorta nagyságát, amely a 2017-ben tapasztalt 2,8 százalékos növekedési sebességről eggyel magasabb, 4,8 százalékos fokozatra kapcsolt. A rádiós piac növekedése (közel 10%) is kiemelkedő volt az előző évekhez képest, amelyhez egy újabb országos csatorna elindulása jelentősen hozzájárult. Az egyre nagyobb kényelmet nyújtó mozik még több nézőt vonzottak be tavaly, amely kimuthatóan felkeltette a hirdetők érdeklődését: 15%-kal magasabb reklámköltést eredményezve.

„Minden évben van néhány szegmens, amely kiugróan teljesít. 2017-ben a sajtó növekedett a legnagyobb ütemben (18,38%-kal). 2018-ban az Outdoor produkált hasonlóan magas növekedést (16,28%). Ennek hátterében a köztéri reklámozásra irányuló iparági különadók állnak, amelyek áremelésre kényszerítették a piaci szereplőket, s a nap végén a kifizetett adók csökkentik az eredményt” – hangsúlyozta Hivatal Péter, az MRSZ ügyvezetőségének tagja.

A digitális, tévés, nyomtatott, direktmarketing, közterületi, rádiós és mozi reklámszeletek háttere:

Sopov István, az IAB Hungary elnöke a digitális reklámköltések kapcsán kiemelte: “A digitális reklámozás térnyerése a tavalyi évben is folytatódott, a hirdetők 14%-kal többet, összesen 90 milliárd forintot fordítottak erre. Az emberek tartalomfogyasztását követve a videos tartalmakra fordított reklámköltések 60%-ot meghaladó, míg a hatékony célzási és optimalizálási lehetőségeket biztosító programmatic megoldások közel 50%-kal bővültek. A globális szereplőknél elköltött reklámpénzek a tavalyi évben is erősebben, 19%-kal növekedtek, míg a hazai szereplőknél ennél kisebb, 8%-os bővülés volt tapasztalható.”

A hazai televíziós reklámbevételek bővülésének mértéke elérte az 510 millió forintot, ami 1 százalékos erősödést jelent. Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke a tévés piac számait összegezve elmondta: „Az elmúlt három évben, lassuló növekedés mellett, összesen több mint 17 százalékkal bővült a televíziós reklámköltések piaca. Míg a piaci hirdetésekből származó bevételek emelkedtek, addig az állami reklámköltések láthatóan visszaestek.” Az állami megbízások a televíziós reklámköltések 11 százalékát tették ki 6,9 milliárd forint értékben, ami 7 százalékos csökkenést jelent a 2017-es összeghez viszonyítva. Mindeközben a versenypiaci hirdetésekből származó bevételek 2 százalékkal növekedtek és megközelítették az 53,8 milliárd forintot.

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke kiemelte: „A printbe vetett bizalom még mindig erős, a sajtó megőrizte harmadik helyét a reklámpiaci tortában: a nyomtatott reklámpiac bevétele ismét növekedést mutatott, 39,667 milliárd forint volt. A sajtó összesített árbevétele, a lapterjesztésből származó 56,752 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2018-ban 105,452 milliárd forint. Ez is megerősíti, hogy elengedhetetlen a sajtó olvasóközönségére összpontosítani a hirdetők számára, és látjuk, hogy a korábbi trendfordulónak megfelelően továbbra is komoly tényező a print hirdetési szegmens. A sajtó üzleti modellje változatlanul erős és stabil lapárbevételen alapul, amit kiegészítenek a hirdetési, valamint az évről évre emelkedő digitális tartalomhoz kapcsolódó bevételek.” Az olvasók bizalma a nyomtatott sajtótermékek iránt, a bennük található hirdetésekre is kihat. „Az NRC hazai kutatása is megerősítette: hogy az olvasók még mindig a nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetéseket találják a legfigyelemfelkeltőbbnek. Nem véletlen, hogy a print generálja a legtöbb vásárlást és érdeklődést is” – tette hozzá Kovács Tibor.

Viniczai András, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség elnökségi tagja az adatvezérelt marketing piac számait összegezte: „Az adatvezérelt szektor mérete tavaly is tovább nőtt, az előző évhez képest 5 százalékos emelkedéssel a volumen 34,4 Mrd Ft-ra emelkedett, ezt a 2015 óta tartó fejlődést a nemzetközi trendek is visszaigazolják. Az adatvédelmi szigorítások felértékelték a legitim adatalapú kommunikáció szerepét, ezért 2019-re is növekedést prognosztizálunk.”

Növekvő kihasználtság, jelentős növekedés és hatalmas extraadófizetés (építményadó) jellemezte az OOH szegmens 2018-as évét. Szelei Szilárd, az MRSZ OOH elnökségi tagja kiemelte: „A hazai OOH piacon 2018-ban is az óriásplakátokon realizálódott a bevételek 50%-a, de a nemzetközi tendenciáknak megfelelően, hazai szinten is elindult az átrendeződés, kiegyenlítődés. A citylight és egyéb hirdetési felületek (hirdetőoszlop, jármű, közvilágítási oszlopon elhelyezett reklámok, indoor reklámok, stb.) bevételei és kihasználtsága jelentősen-, míg a klasszikus óriásplakátok bevételei és kihasználtsága kisebb mértékben, de növekedett. A citylight szegmensben 2018-ban már jellemzően a megváltozott médiafogyasztási szokásoknak megfelelően félhavi kampányidőszakban értékesítik a felületeket. A hazai OOH piacon is elindult a nemzetközi szinten tapasztalható digitalizáció, elsősorban a citylightok területén. Az OOH szegmens eredményességét azonban jelentősen megpecsételi a szereplők által befizetendő 3 milliárd forint értékű reklámadó, így a növekedés öröme nagyon nem felhőtlen.

Turi Árpád, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületének elnöke elmondta: „A rádiós piac 9,51%-os bővülése közel 11 milliárdos bevételt jelent, amiért köszönet az átlagban napi 4 órát rádiózó több, mint 6 millió hallgatónak és azoknak az ügyfeleknek, akik a hatékony kommunikációjuk érdekében egyre többször fordulnak a sokszínű rádiós piac szolgáltatásaihoz. A meglévő szereplők jó teljesítménye mellett 2018-ban országos kereskedelmi rádióval bővült a rádiós iparág, ez is hozzájárult a növekedéshez.”

A mozi 2018-as reklámbevételei jelentős, 15%-os növekedést mutatnak. Kiss Zsuzsanna, a Cinema City/New Age Advertising média értékesítési Igazgatója elmondta: „A növekvő mozinézettségen kívül a mozik folyamatos fejlesztése -pl.: ScreenX moziterem nyitás szeptemberben, márciusban a harmadik 4DX terem megnyitása Debrecenben, a VIP mozi teljes körű felújítása, B1 poszterbox digitalizációja, üléscserék, stb.- mind-mind a nézők elégedettségét szolgálják, ami az szenzációs filmválasztékkal karöltve egy emelkedett nézőszámhoz vezetnek ez pedig generálja a hirdetési kedvet. A mozivászon még mindig az egy helyen történő fókuszált figyelmet biztosítja ebben a többképernyős világban, garantálva ezzel ügyfeleink számára a minőségi elérést.”

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom