Kövess minket!

Marketing

Viccmarketing

Szívrohamot kapna, ha azt látná a tévében, hogy épp az ön
termékét parodizálja egy humorista?

A show-biznisz országában minden este színészileg, zeneileg és „humorilag” komolyan képzett személyek küzdenek meg egymással a nézők kegyeiért: Jimmy Fallon, Jimmy Kimmel, James Corden, John Oliver, Stephen Colbert és Conan O’Brien, hogy csak párat említsünk azok közül a kiválóságok közül, akik a különböző televíziócsatornák beszélgetős műsorait vezetik. A műfaj annyira népszerű, hogy nemcsak late night show-k, hanem late late night show-k is futnak, akár egy adón is egymást követve.

Ezt a fajta formátumot leginkább a Fábry Sándor-féle Esti Showder, valamint a Hajdú Péter nevével fémjelzett Showtime-hoz és Frizbihez lehet hasonlítani (amíg előbbi csak a TV2-n, addig utóbbi kis névváltoztatással az ATV-n is adásba került).

Fábry Sándor 1998-tól 2011-ig sikeresen vezette az RTL Klubon a műsorát, népszerű rovata volt a Dizájn Center, amelyben különböző érdekes, vicces tárgyakat mutatott be gyűjtők jóvoltából, valamint a Showder Klub, amelyben pedig fiatal humoristák tíz-tizenöt percben igyekeztek a közönséget megkacagtatni. Utóbbi olyan jól sikerült, hogy önálló műsort is kapott, továbbá jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hazai stand-up comedy kultúra gyökeret verjen, s azóta más csatornákon – többek között a Comedy Centralon – is megjelentek hasonló produkciók. Fábry később céget alapított, és átvándorolt a köztévéhez, ahol ugyan szépen termel (2016-ban például 340 millió forintot), de a népszerűsége jelentősen megcsappant – azóta sem talált a hazai televíziózás hozzá hasonló kaliberű tévés személyiséget, aki ilyen szerepet be tudna tölteni. Pedig voltak hasonló kísérletezéseik a kereskedelmi tévéknek, Bajor Imre, Kasza Tibor és a már említett Hajdú Péter is feltűnt hasonló formátumokban, ám egyik produkció sem volt képes olyan hoszszú ideig megmaradni, mint az Esti Showder (holott amíg az Esti Frizbi az ATV-n futott, addig a csatorna legnézettebb műsora volt).

Kulturális tényező

Ahhoz, hogy megértsük a különbségeket, ismernünk kell az angolszász stand-up comedy és talkshow-kultúrát. Először is ezekbe a műsorokba olyan személyiségek – leginkább színészek és zenészek – járnak, akik tevékenységükkel az egész világra hatással vannak: emlékezetes alkalom volt, amikor 1971-ben a The Dick Cavett Showban megjelent John Lennon, a The Beatles frontembere feleségével, Yoko Onóval karöltve. Az sem mellékes, hogy a talkshow hostok munkáját kiváló, országosan ismert zenészek kísérik, Jimmy Fallon esetében például a The Roots, amely zenekar a kilencvenes évek egyik meghatározó hiphopegyüttese volt. Ugyanakkor a műsorokban a szórakoztatás és a közélet nem zárja ki egymást: Donald Trump amerikai elnök kampányidőszakban Jimmy Fallon és Stephen Colbert produkciójába is elment, annak ellenére, hogy a műsorvezetők politikai identitása feltehetően nem egyezik meg az övével.

Ez a fajta kettősség a humorban is megmutatkozik: amíg Magyarországon a stand-up comedy a kabaré elemeitől még nem vált el végérvényesen, addig az Egyesült Államokban sokszor nem is a nevetés miatt érdekesek az előadók. Például Pete Davidson – aki a közelmúltban azért lett népszerű, mert eljegyezte Ariana Grande énekesnőt – tűzoltóként dolgozó édesapja a 2001. szeptember 11-i terrortámadás alatt vesztette életét. Pete Davidson műsorai erre a szálra épülnek fel, sokszor a megszokottnál jóval durvább, morbidabb elemeket előhívva, előadásaira mégis rendre elkelnek a jegyek.

Továbbá míg Magyarországon Bödőcs Tiboron kívül gyakorlatilag senki nem megy bele mélyen a politikai és a különböző szenzitív társadalmi kérdésekbe, az Egyesült Államokban ez magától értetődő, az 1975 óta futó Saturday Night Live (SNL) című szkeccskomédia műsorban nemegyszer parodizálták ki Trumpot, az adminisztrációja tagjait, valamint a szavazóit.

Irányvonal

Ezen show-k népszerű részei a játékok, amelyek néha olyan jól sikerülnek, hogy külön műsort készítenek belőlük, és arra is volt már példa, hogy egy ilyen „produkcióból kiemelt produkciót” Magyarországon is meghonosítottak. A Jimmy Fallon-féle Lip Sync Battle – amikor hírességek népszerű számokra tátognak és táncolnak – is így indult, majd műsort készített belőle a Paramount Network, amit átvett a Viacom Magyarország, ez volt a Gáspár Laci és Szabó Zsófi által vezetett Playback Párbaj az RTL Spike-on.

Ugyanez történt James Cordennel és a Carpool Karaokével is: a musicalszínészből lett műsorvezető beépített kamerákkal felvette, ahogyan elmegy egyegy híres énekesért kocsival, majd elviszi őt valahova, miközben a dalait éneklik. Nem kisebb cég, mint az Apple, vette meg a formátumot, amiből több évadot készített az Apple Musicra. Nem mellesleg D. Tóth Krisztának, a WMN főszerkesztőjének az Elviszlek magammal című műsora is ezt a vonalat követi, amely produkció egyébiránt először csak a YouTube-on futott, azóta viszont partnerségre lépett vele az AMC, és a Spektrum Home-on is sugározzák az epizódokat. Kisebb, átvett játékok egyébként feltűntek a Kasza! show-ban és a Showtime-ban is, de ezek nem váltak kultikus tényezővé.

Az eredő

Ha Amerikában szeretne valaki befutni mint humorista, vígjátékszínész vagy talkshow-házigazda, és felveszik az SNL stábjába, akkor nagy baj nem érheti. Jimmy Fallon, Conan O’brien, Bill Murray, Will Ferrell – vagy színészként vagy alkotóként, de mindegyikük dolgozott a több mint negyven éve képernyőn lévő műsorban, és messze van még a sor vége. A show-k ugyanakkor természetesen nem csak a szórakoztatásról szólnak, a nagy filmes produkciók – ismertebb nevükön blockbusterek – bemutatója előtt a színészek rendre „elzarándokolnak” ezekbe a műsorokba, hogy promotálják alkotásaikat.

„Az amerikai tévék late night show-inak a késői sugárzási időpontban is sok millió nézője van, ehhez hozzáadódnak a nem lineáris tévézésből adódó számok is, ráadásul gyakran válnak az innen származó tartalmak virális online videóvá.

Egy jól sikerült beszélgetésnek tehát lehet olyan hatása, amely az adott film első hétvégéjét erősen képes befolyásolni”

– nyilatkozta lapunknak Rényi Ádám, az ACG PRo szenior stratégiai tanácsadója.

Parody at it’s finest

Ha valaki nézett már Family Guyt, akkor ismeri az egyesült államokbeli humor jellegzetességeit: abszurditás, szarkazmus, cinizmus, ráadásul a politikai korrektség fogalma ilyenkor háttérbe szorul, egyszóval amíg humorról beszélünk, addig bármi beleférhet. Az SNL esetében sincs ez másképp, és érdekesség, hogy ez a marketing részeként is megjelenik. A műsor alatt sokszor előfordult már, hogy paródiareklámokat sugároztak, amelyekben egy-egy márka termékét helyezték humoros kontextusba.

Ilyen volt például, amikor a Nike egyik sportnadrágjáról – leggingsjéről – készítettek egy videót, amely arról szólt, hogy a nők ezt a ruhát valójában mozgás helyett arra használják, hogy otthon fetrengjenek benne, mert annyira kényelmes.

„Az amerikai nyilvánosságra jellemző, hogy a szólás- és véleményszabadságot nagyon komolyan veszik, szinte nincs is e felett álló jog, a zrikálás, savazás messzebbre megy, mint amit Magyarországon megszokhattunk. Talán éppen ezért nincs üzletrontó hatásuk ezeknek a videóknak, hiszen a humor áll a középpontjukban. A szólás- és véleményszabadság a reklámokra is vonatkozik, így bármelyik márka a humor céltáblájává válhat. Azok járnak jól, akik megmutatják, hogy nekik is van humoruk. Aki képes arra, hogy ne vegye magát túl komolyan, azt vélhetően többen tisztelik, mint aki elvárja a tiszteletet. Azt sem tartom kizártnak, hogy ezek a videók inkább növelik az érdeklődést.

Egy magabiztos márkán nem ejt csorbát, ha egy kicsit hülyét csinál magából. Sőt!”

– mondta Rényi a Médiapiacnak.

Azért van durvulás

Sokan emlékszünk a Pepsi félresikerült reklámjára, amelyben a szupermodell Kendall Jenner próbálja egy tüntetésen a „rendzavarókat” és a rendőrséget békíteni. A végeredmény annyira felbőszítette a közvéleményt, hogy a társaság kénytelen volt visszahívni a szpotot. Ügyes húzás volt a cég részéről, hogy később készült egy paródiavideó az SNL-be, amely arról szólt, hogy az eredeti reklám rendezője a forgatás helyszínén a felvételek között telefonon meséli valakinek, milyen elemeket szeretne belecsempészni a filmbe. A túlvégről azonban nem túl bíztató reakciókat kap, amiből számára is kiderül, hogy ennek rossz vége lesz, viszont mire cselekedne, addigra már túl késő.

Akadnak azonban eléggé abszurd esetek is, főleg amikor egy-egy videót szexuális töltettel ruháznak fel, a Rosetta Stone névre hallgató, nyelvtanulást segítő számítógépes program, valamint az Amazon is kapott ebből. Az előbbit egy filmben a színészek arra használták fel, hogy megtanulják a thai nyelvet, hogy elmehessenek Thaiföldre különböző „szolgáltatásokat” igénybe venni, az utóbbiról pedig anyukákat alakító szereplők rendeltek maguknak szexuális segédeszközöket.

„Sok olyan esetet, amikor egy márka egy szerencsétlen reklám után lehúzta a rolót, nem ismerek, de olyat igen, amikor egy meggondolatlan szó vagy mondat súlyos reputációs válságot okozott.

Az ugyanakkor országonként is változó, hogy meddig tartjuk a haragot egy-egy márkával szemben, és mikor történik meg a visszarendeződés”

– mondta Rényi Ádám.

Az is előfordul, hogy nem egy-egy konkrét márkát, hanem egy ágazatot pécéznek ki maguknak: e-kristály pipáról és leveles kiszerelésben kapható heroinról is készült már videó, ami, valljuk be, feltehetőleg nem tett jót az elektromoscigaretta-gyártóknak, illetve a gyógyszeripar képviselőinek.

„Ezeket a kulturális jelenségeket nem lehet a kontextusuk nélkül értelmezni.

Az amerikai társadalom elfogadóbb az ilyen gegekkel szemben, abban viszont nem vagyok biztos, hogy Magyarországon hasonló lenne-e a helyzet”

– szögezte le a szenior tanácsadó.

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom

Marketing

350 ezernél is többen töltötték ki a konzultációs kérdőívet

Ütemesen nő a konzultációban résztvevők száma, a legfrissebb összesítés szerint meghaladta a 350 ezret a kérdőívet kitöltők száma – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden a magyar kormány Facebook-oldalán.

Közzétéve:

Borítókép: Magyarország Kormánya / YouTube

Dömötör Csaba videójában kiemelte: ez különösen ahhoz képest magas szám, hogy az újraindításról szóló konzultáció csak pár napja indult. Elmondta: a kérdőíven olyan témakörök szerepelnek, amelyek a mindennapjainkat érintik.

Az államtitkár közlése szerint várják az emberek véleményét a védettségi igazolványról, az este 8 óra utáni kijárási tilalomról, vagy az éttermek és a konditermek újranyitásáról.

Dömötör Csaba azt mondta: mindenkit arra bíztatnak, hogy vegyen részt. “Töltse ki Ön is, mert minden vélemény számít” – jelentette ki az államtitkár.

Tovább olvasom