Kövess minket!

Marketing

Veszedelmes viszonyok boríthatják meg a piacot

A mémek és a márkák kapcsolata bonyolult: mémekben jelen lenni ugyanúgy lehet egy tudatos és sikeres reklámkampány eredménye, mint egy balul elsült vállalati teljesítmény visszhangja, sőt, puszta véletlen is. Marketingkutatási eszközként azonban a mémek segíthetnek egy márka társadalmi beágyazottságának és a márka fogyasztói pozíciójának feltárásában.

„Wazaaaa”, „gerappa”, „priceless”, „az orrodat is tisztíccsa”, „bankolni”: sok mémet köszönhetünk reklámoknak, a mémek és a márkák kapcsolata mégis inkább bonyolult, mintsem harmonikus.

A fő probléma az irányíthatatlanság: egy tartalom nem magától virális, hanem azzá válik, ha pedig mémmé is, akkor fejlődik is, az eredetileg célzott üzenet pedig elvész. Egy tervezett marketingkommunikációs kampány részeként a tartalomból ritkán lesz valódi mém.

Mémmé válni jó?

Ehhez egyszerre van szükség ugyanis komoly médiabüdzsére („beleégetni” az üzenetet a fogyasztó tudatába), a célközönség mélyreható és pontos ismeretére (összekacsintás) és a vak szerencsére (kell egy kiváltó esemény, valamint a közönségnek is „rá kell harapnia”, és el kell indítania saját útján a tartalmat).

A márkákból lett mémek a márka teljesítményét is mutatják.

Üzleti teljesítményként az üzletvitelhez kapcsolódó sikerek (szeretetmárka – például Apple) és a nagy port kavart hibák (például magasan pozicionált telefonok minőségi problémái: robbanó akkumulátorok – Apple, Samsung) mémesedhetnek. Kommunikációs teljesítményekből, reklámokból két módon lehet mém. Ha imádat tárgyává válnak (ilyen volt a Jean-Claude Van Damme főszereplésével készült Volvo-sorozat vagy az Old Spice The Man Your Man Could Smell Like elnevezésű kampánya), vagy épp ellenkezőleg, ha felkerülnek a célcsoport céltáblájára, mert valamiért gyűlölik őket (így járt Kasszás Erzsi és Fluimucil Ábel). Ez esetben a márka kommunikációjának valamely eleme „beleég” a fogyasztói kultúrába, és mémként terjed tovább.

A mém innentől a vállalat számára  hosszú távon ritkán bír kiegészítő reklámértékkel, hiszen öncélúvá válik (például nem is a marketingcélcsoport körében „népszerű”), és a terjedő tartalom nagymértékben elveszti eredeti jelentését (a márka elvész a folyamatban). „Mémkampányokat” márkák is tervezhetnek, arra ösztönözve a fogyasztókat, hogy vállalati kapcsolódású tartalmat alkossanak, terjesszenek.

Kulturális dialektus

Hagyományos értelemben a mémek – a génektől vett analógia alapján – az emberi elme olyan megjegyezhető egységekké összeálló részei, amelyeknek terjedése és evolúciója a személyközi kommunikáción és különböző emberi alkotásokon mint csatornákon keresztül valósul meg. Az internetes köznyelv az interneten fellelhető amatőr(nek látszó) szórakoztató képi vagy videós tartalmakat hívja mémnek.

Az internetes mémek közös jellemzője a gyors terjedés és a változékonyság. A mémek túlmutatnak a vírustartalmakon, ahol egy eredeti forrástartalom kering a különböző csatornákon. Az internetes mémek sok hasonlóságot mutatnak a pletykákkal. A mémeket nevezhetjük „élősködő művészetnek”, hiszen készítőik saját üzenet közvetítésére használnak fel egy eredeti tartalmat. Egy saját képi/nyelvi szabályokkal rendelkező, sokszor közösségi jelleget öltő, csak beavatottak számára értelmezhető humorral bíró kulturális dialektusról beszélhetünk.

A mémek gyakran túlegyszerűsítve és túlozva tálalják a témákat. Sikerük egyik alapja, ha így is közvetítő közege lesznek egy társadalmi csoport közös értékeinek. Elterjedésük egyik fő követelménye tehát egy közösen birtokolt tudás, amely lehetővé teszi a képzettársításokat, a közösségi kreativitás beindulását, egy-egy ötlet új kontextusokban való megjelenítését. További sikertényező, hogy létrehozásuk, megosztásuk és fogyasztásuk is könnyű, mégis figyelemfelkeltő, humoros, ironikus és elgondolkodtató formában tálalnak olyan tartalmakat, amelyek a közönség számára ismertek, fontosak és aktuálisak.

 

Az ilyen kampányok jellegzetessége ugyanakkor a bizonytalanság, az ellenőrzés elvesztése, miközben a hatásokat is nehéz mérni. Kérdés az is, egy márka mennyire legitim az online közösség számára, és egyáltalán alkalmas-e ilyen irányú kommunikációra. Ezt mérte fel rosszul a McDonald’s akkor, amikor 2012-ben a mindössze két órát élt #McDStories Twitter-kampányában fogyasztói számára kedves „mekis” élményeket várt, de a (mai napig is élő) hashtag alatt az internet népének a láncot gyalázó szösszeneteit kapta.

Hirdetői szempontból két fontos tényező a relevancia és a hitelesség kérdése.

Habár feltételezhetően lényegesen több ilyen tartalom indul a cégektől és ügynökségeiktől, mint azt a fogyasztók gondolnák, felhasználói tartalomként „álcázva” ezek is a digitális kommunikációs közeg (és zaj) részei, és a többi felhasználói tartalommal egyenrangú szereplőként küzdenek a közönség figyelméért. Egy olyan közösség figyelméért, amely kifejezetten elutasító a hamisnak tűnő tartalmakkal szemben.

Mémekkel kommunikálni

Amikor egy vállalat arra törekszik, hogy a közösségi médiában a célcsoport nyelvén kommunikáljon, megpróbálhat például a mémsodorhoz kapcsolódni, de a kereskedelmi kommunikáció általános szabályait figyelembe kell vennie. Sok internetes mém vonultat fel márkákat, szlogeneket, reklámokból részleteket, ezek pedig védett szellemi tulajdonnak számítanak. Addig nincs probléma, amíg egyszerű felhasználók szórakozásból terjesztik őket, ezt nevezzük méltányos használatnak (fair use).

Jobbra egy pozitív, balra egy negatív mém a márka szempontjából

Ugyanakkor amint azonosíthatóvá válik a gazdasági jellegű hasznosítás kísérlete, már felvetődhet a védjegybitorlás és/vagy a személyiségi jog megsértésének jogi esete. Így fejezhette ki például jogosan nemtetszését a Magyar Olimpiai Bizottság két gyorsétteremlánc gratuláló posztjaival kapcsolatban, amelyek maguk is megpróbálták meglovagolni a 2016ban olimpiai bronzérmet nyert úszónk, Kenderesi Tamás mémmé vált „sajtbureszes” nyilatkozatát. Különösen érzékeny területe lehet ez a típusú kommunikáció a kisvállalati marketingnek, ahol a tulajdonos/menedzser sokszor személyesen is érintett a közösségi aktivitásban, és keveredik a szervezeti és a magánszféra.

A jogi szabályozás mellett fontos kérdés az önszabályozás is. Különösen az internetes mémek miatt felmerül a legitimitás kérdése is, azaz hogy mennyire képes ebben a kommunikációban a vállalat megfelelni a műfaj által elvárt stilisztikai elemeknek (sajátos, nyílt, többször obszcénba forduló nyelvezet; „internet ugly” mint norma; stb.).

Ha nem reklámra, akkor mire?

Az internetes mémek kulturális beágyazottsága fontos adalék lehet a vállalatok marketingtevékenysége számára, mert számos dolog, amit a fogyasztók értékesnek tartanak, nem a kézzelfogható termékekben keresendő, hanem egyre inkább a hozzájuk kapcsolódó képekben, kulturális szövegekben, beszélgetésekben és közvetített tapasztalatokban.

Forrás: Csordás Tamás Ph.D. értekezése

A mémek csomópontok a memória asszociatív hálózataiban, ahol egy dallam vagy eszme, sőt egy divat, szlogen vagy üzenet is a fogyasztók fejében létező mémgyűjtemény részének tekinthető, mely mémek meghatározó jelentéssel bírnak a vállalatra nézve. Egy, a fogyasztói észlelési térképhez hasonló módon rendező kutatás lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy milyen helyet foglal el a márka a fogyasztók fejében, mely mémek építik fel az adott márka imázsát.

Reklámfronton pedig segít megérteni, hogy a márkát említő online csoportok milyen kulturális közegekben mozognak, milyen üzenetekkel érhetők el, ezáltal is közelebb hozva a márkát és a fogyasztókat, hozzájárulva a célközönség mélyreható és pontos ismeretéhez.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac március-áprilisi számának geneRÁCIók című mellékletében jelent meg. A melléklet további elemzéseit itt találja.

A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

A

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom