Marketing
Veszedelmes viszonyok boríthatják meg a piacot
A mémek és a márkák kapcsolata bonyolult: mémekben jelen lenni ugyanúgy lehet egy tudatos és sikeres reklámkampány eredménye, mint egy balul elsült vállalati teljesítmény visszhangja, sőt, puszta véletlen is. Marketingkutatási eszközként azonban a mémek segíthetnek egy márka társadalmi beágyazottságának és a márka fogyasztói pozíciójának feltárásában.
„Wazaaaa”, „gerappa”, „priceless”, „az orrodat is tisztíccsa”, „bankolni”: sok mémet köszönhetünk reklámoknak, a mémek és a márkák kapcsolata mégis inkább bonyolult, mintsem harmonikus.
A fő probléma az irányíthatatlanság: egy tartalom nem magától virális, hanem azzá válik, ha pedig mémmé is, akkor fejlődik is, az eredetileg célzott üzenet pedig elvész. Egy tervezett marketingkommunikációs kampány részeként a tartalomból ritkán lesz valódi mém.
Mémmé válni jó?
Ehhez egyszerre van szükség ugyanis komoly médiabüdzsére („beleégetni” az üzenetet a fogyasztó tudatába), a célközönség mélyreható és pontos ismeretére (összekacsintás) és a vak szerencsére (kell egy kiváltó esemény, valamint a közönségnek is „rá kell harapnia”, és el kell indítania saját útján a tartalmat).
Üzleti teljesítményként az üzletvitelhez kapcsolódó sikerek (szeretetmárka – például Apple) és a nagy port kavart hibák (például magasan pozicionált telefonok minőségi problémái: robbanó akkumulátorok – Apple, Samsung) mémesedhetnek. Kommunikációs teljesítményekből, reklámokból két módon lehet mém. Ha imádat tárgyává válnak (ilyen volt a Jean-Claude Van Damme főszereplésével készült Volvo-sorozat vagy az Old Spice The Man Your Man Could Smell Like elnevezésű kampánya), vagy épp ellenkezőleg, ha felkerülnek a célcsoport céltáblájára, mert valamiért gyűlölik őket (így járt Kasszás Erzsi és Fluimucil Ábel). Ez esetben a márka kommunikációjának valamely eleme „beleég” a fogyasztói kultúrába, és mémként terjed tovább.
A mém innentől a vállalat számára hosszú távon ritkán bír kiegészítő reklámértékkel, hiszen öncélúvá válik (például nem is a marketingcélcsoport körében „népszerű”), és a terjedő tartalom nagymértékben elveszti eredeti jelentését (a márka elvész a folyamatban). „Mémkampányokat” márkák is tervezhetnek, arra ösztönözve a fogyasztókat, hogy vállalati kapcsolódású tartalmat alkossanak, terjesszenek.
Kulturális dialektus
Hagyományos értelemben a mémek – a génektől vett analógia alapján – az emberi elme olyan megjegyezhető egységekké összeálló részei, amelyeknek terjedése és evolúciója a személyközi kommunikáción és különböző emberi alkotásokon mint csatornákon keresztül valósul meg. Az internetes köznyelv az interneten fellelhető amatőr(nek látszó) szórakoztató képi vagy videós tartalmakat hívja mémnek.
Az internetes mémek közös jellemzője a gyors terjedés és a változékonyság. A mémek túlmutatnak a vírustartalmakon, ahol egy eredeti forrástartalom kering a különböző csatornákon. Az internetes mémek sok hasonlóságot mutatnak a pletykákkal. A mémeket nevezhetjük „élősködő művészetnek”, hiszen készítőik saját üzenet közvetítésére használnak fel egy eredeti tartalmat. Egy saját képi/nyelvi szabályokkal rendelkező, sokszor közösségi jelleget öltő, csak beavatottak számára értelmezhető humorral bíró kulturális dialektusról beszélhetünk.
A mémek gyakran túlegyszerűsítve és túlozva tálalják a témákat. Sikerük egyik alapja, ha így is közvetítő közege lesznek egy társadalmi csoport közös értékeinek. Elterjedésük egyik fő követelménye tehát egy közösen birtokolt tudás, amely lehetővé teszi a képzettársításokat, a közösségi kreativitás beindulását, egy-egy ötlet új kontextusokban való megjelenítését. További sikertényező, hogy létrehozásuk, megosztásuk és fogyasztásuk is könnyű, mégis figyelemfelkeltő, humoros, ironikus és elgondolkodtató formában tálalnak olyan tartalmakat, amelyek a közönség számára ismertek, fontosak és aktuálisak.
Az ilyen kampányok jellegzetessége ugyanakkor a bizonytalanság, az ellenőrzés elvesztése, miközben a hatásokat is nehéz mérni. Kérdés az is, egy márka mennyire legitim az online közösség számára, és egyáltalán alkalmas-e ilyen irányú kommunikációra. Ezt mérte fel rosszul a McDonald’s akkor, amikor 2012-ben a mindössze két órát élt #McDStories Twitter-kampányában fogyasztói számára kedves „mekis” élményeket várt, de a (mai napig is élő) hashtag alatt az internet népének a láncot gyalázó szösszeneteit kapta.
Hirdetői szempontból két fontos tényező a relevancia és a hitelesség kérdése. |
Habár feltételezhetően lényegesen több ilyen tartalom indul a cégektől és ügynökségeiktől, mint azt a fogyasztók gondolnák, felhasználói tartalomként „álcázva” ezek is a digitális kommunikációs közeg (és zaj) részei, és a többi felhasználói tartalommal egyenrangú szereplőként küzdenek a közönség figyelméért. Egy olyan közösség figyelméért, amely kifejezetten elutasító a hamisnak tűnő tartalmakkal szemben.
Mémekkel kommunikálni
Amikor egy vállalat arra törekszik, hogy a közösségi médiában a célcsoport nyelvén kommunikáljon, megpróbálhat például a mémsodorhoz kapcsolódni, de a kereskedelmi kommunikáció általános szabályait figyelembe kell vennie. Sok internetes mém vonultat fel márkákat, szlogeneket, reklámokból részleteket, ezek pedig védett szellemi tulajdonnak számítanak. Addig nincs probléma, amíg egyszerű felhasználók szórakozásból terjesztik őket, ezt nevezzük méltányos használatnak (fair use).
 |
| Jobbra egy pozitív, balra egy negatív mém a márka szempontjából |
Ugyanakkor amint azonosíthatóvá válik a gazdasági jellegű hasznosítás kísérlete, már felvetődhet a védjegybitorlás és/vagy a személyiségi jog megsértésének jogi esete. Így fejezhette ki például jogosan nemtetszését a Magyar Olimpiai Bizottság két gyorsétteremlánc gratuláló posztjaival kapcsolatban, amelyek maguk is megpróbálták meglovagolni a 2016ban olimpiai bronzérmet nyert úszónk, Kenderesi Tamás mémmé vált „sajtbureszes” nyilatkozatát. Különösen érzékeny területe lehet ez a típusú kommunikáció a kisvállalati marketingnek, ahol a tulajdonos/menedzser sokszor személyesen is érintett a közösségi aktivitásban, és keveredik a szervezeti és a magánszféra.
A jogi szabályozás mellett fontos kérdés az önszabályozás is. Különösen az internetes mémek miatt felmerül a legitimitás kérdése is, azaz hogy mennyire képes ebben a kommunikációban a vállalat megfelelni a műfaj által elvárt stilisztikai elemeknek (sajátos, nyílt, többször obszcénba forduló nyelvezet; „internet ugly” mint norma; stb.).
Ha nem reklámra, akkor mire?
Az internetes mémek kulturális beágyazottsága fontos adalék lehet a vállalatok marketingtevékenysége számára, mert számos dolog, amit a fogyasztók értékesnek tartanak, nem a kézzelfogható termékekben keresendő, hanem egyre inkább a hozzájuk kapcsolódó képekben, kulturális szövegekben, beszélgetésekben és közvetített tapasztalatokban.
 |
| Forrás: Csordás Tamás Ph.D. értekezése |
A mémek csomópontok a memória asszociatív hálózataiban, ahol egy dallam vagy eszme, sőt egy divat, szlogen vagy üzenet is a fogyasztók fejében létező mémgyűjtemény részének tekinthető, mely mémek meghatározó jelentéssel bírnak a vállalatra nézve. Egy, a fogyasztói észlelési térképhez hasonló módon rendező kutatás lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy milyen helyet foglal el a márka a fogyasztók fejében, mely mémek építik fel az adott márka imázsát.
Reklámfronton pedig segít megérteni, hogy a márkát említő online csoportok milyen kulturális közegekben mozognak, milyen üzenetekkel érhetők el, ezáltal is közelebb hozva a márkát és a fogyasztókat, hozzájárulva a célközönség mélyreható és pontos ismeretéhez.
A cikk eredetileg a Médiapiac március-áprilisi számának geneRÁCIók című mellékletében jelent meg. A melléklet további elemzéseit itt találja.
A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.
A
Marketing
Több mint 10 százalékkal szűkült reálértéken a média-reklámpiac tavaly
A magyarországi média-reklámpiac tavaly nominálisan 3,7 százalékkal 316 milliárd forintra nőtt, vagyis a médiatorta az orosz-ukrán háború és az energiaválság miatt reálértéken 10,8 százalékkal szűkült. Tavalyhoz képest a televízió reklámbevétele még nominálisan is csökkent némileg, míg a moziké 25 százalékkal, a rádióké 10,4, a közterületi reklámhordozóké 7,3, a digitális szegmenssé 4,2, a sajtóé 4,1 százalékkal nőtt – ismertették a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) konferenciáján hétfőn Budapesten.
Gulyás János, az MRSZ elnöke emlékeztetett, a pandémia után pozitív várakozásokkal indult az iparág a 2022-es évnek, de az orosz-ukrán háború és az energiaválság lehűtötte a várakozásokat. Hozzátette: az extraprofit adó és a kata megszűnése szintén hátrányosan érintette a reklámszakmát, miként az is, hogy az állami reklámköltés a választások után visszaesett, az állami top hirdetők megvágták a büdzsét.
Szólt arról is, hogy a médiatorta reálértékben a 2019-es évinél is kisebb 0,6 százalékkal.
Egyedül a digitális szegmens tudott növekedést felmutatni 2019-hez képest, azonban ezen a területen a bevételek 64 százaléka a globális szereplőkhöz áramlik, a maradék jut a magyar vállalkozásoknak.
A szegmens részesedése tavaly a médiatortából 51,4 százalék volt, 162,5 milliárd forintot, ebből a lokális rész 55,1 milliárd, a globális 107,4 milliárd forintot tett ki.
Gulyás János közölte: a 2022-es MRSZ Kommunikációs torta szolid nominális növekedése is megtévesztő, mert reálértéken 5,4 százalékkal csökkentek a kommunikációs iparág marketingkommunikációs bevételei az előző évhez képest.
A médiát is magában foglaló teljes kommunikációs piac bevétele 2022-ben 6,2 százalékkal 570,5 milliárd forintra nőtt.
“Abban azért bizakodhatunk, hogy az infláció jelentősen mérséklődik az év további részében és újabb váratlan fordulatok sem teremtenek rapszodikus körülményeket a szakma számára, így a kommunikációs iparág is nagyobb erőre kaphat. Az fellélegzést adhat a piacnak, hogy a reklámadó felfüggesztésének év végéig való meghosszabbítása miatt legalább ezzel az adónemmel nem terhelődnek a kommunikációs büdzsék. A legjobb lenne, ha ez az adónem hosszútávon és véglegesen is kivezetésre kerülne”
– fogalmazott az elnök
Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja kiemelte: az iparág szereplőinek prognózisa szerint erre az évre 1,4 százalékos növekedés várható a médiatortában, ami reálértéken 15-20 százalékos csökkenést hozhat a piacnak.
Új jelenségnek nevezte a médiapiacon, hogy a hirdetők – elsősorban a kkv-szektor – egyre inkább a rádiókat használja marketingcéljaira.
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke hangsúlyozta: a sajtó megtartotta helyét a médiatortában.
A magyar lappiac üzleti modellje az erős és stabil lapárbevételen alapul. Emellett a kiadóvállalatok a print költésen kívül 20,884 milliárd forint online hirdetési árbevételt is realizáltak, igaz e bevételek növekedése lassult. Hozzátette: a nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják, hogy
a print továbbra is elengedhetetlen eleme a hirdetési csatornáknak.
Ismertetése szerint a sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó 53,706 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2022-ben 112,185 milliárd forint volt. A kiadók a megnövekedett költségek ellensúlyozása érdekében áremelésekkel stabilizálták bevételeiket.
Az MRSZ kiadványa szerint a 2022. évi sajtó médiaköltés 37,6 milliárd forintra rúg, ami 4,1 százalékkal haladja meg a 2021-est, miközben 8,8 százalékkal marad el 2019-estől szinttől.
Marketing
A kkv-szektorban is erősödik a marketingstratégia szerepe
Rekordot döntött a Marketing Diamond Awards, átadták a 2022. évi elismeréseket.
Január 26-án a budapesti SYMBOL-ban adták át a Marketing Diamond Awards 2022-es elismeréseit. Ismét a Billingo Technologies Zrt. lett „Az Év Megbízója”, a Kreatív Vonalak Kft. pedig az előző évhez hasonlóan „Az Év Ügynöksége” díjat nyerte el. „Az Év Marketingnagykövete” címet pedig a Pentacom ügynökség érdemelte ki a huszonkilenc tagú, meghatározó hazai hirdetőkből és ügynökségi szakemberekből álló zsűri szavazatai alapján.
A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) immár nyolcadik alkalommal hirdette meg a kisebb költségvetésből megvalósuló marketingaktivitások számára a Marketing Diamond Awards díjat.
– A kezdeményezés alapvető célkitűzése változatlanul az, hogy a hatékony marketingmegoldások elismerésével és azok széleskörű népszerűsítésével a szövetség hozzájáruljon az igényes, szakmailag helyes gyakorlatok elterjedéséhez, valamint segítse a kisebb piaci szereplőket is a minél tudatosabb marketingtevékenység végzésében. A kisebb piaci szereplők, valamint a szerényebb marketing-költségvetésből gazdálkodók esetén még fontosabb feladatunk rávilágítani arra, hogy a marketing üzleti eredményességet támogató ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha a marketing a szervezeteken belül kiemelt stratégiai, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkcióján
– emeli ki az MMSZ elnöke, Hinora Ferenc, aki egyben a szakmai zsűri elnöke is, és aki szerint ez a fajta edukációs célkitűzés egyben a díj kiemelt küldetése is.
Sárospataki Albert, az idén újra elismert Billingo Technologies Zrt. alapítója szerint egyértelműen látszik, hogy azok a szereplők aknázzák ki az üzleti lehetőségeket megfelelően, illetve kezelik a társadalmi és környezeti kihívásokat eredményesen, akik
a marketingre nem pusztán költségtényezőként, hanem sokkal inkább stratégiai területként gondolnak.
Nagy Barna, az idén is díjazott Kreatív Vonalak Kft. ügyvezetője az ügynökségek kiemelt szerepét abban látja, hogy a szerényebb költségvetéssel bíró projektek esetén is a lehető legkreatívabb, leginnovatívabb eszközökkel, megoldásokkal támogassák a vállalkozásokat stratégiai és üzleti céljaik elérésében.
A Marketing Diamond Awards nemcsak abban különbözik a többi szakmai díjtól, hogy a kisebb forrásból kivitelezett megoldásokat, kampányokat, illetve programokat díjazza, hanem a zsűrizési módszer tekintetében is. A pályázat zsűrije idén is két részből állt: az ügynökségi oldalt 14, míg a hirdetőket összesen 15 szakember képviselte a szakmai grémiumban, amelyre nagy munka hárult, hiszen
idén is rekordszámú jelentkező pályázott a Marketing Diamond Awards kiírására: 76 cég összesen 223 nevezése érkezett 14 kategóriába.
A pályázók több mint fele az ügynökségi oldalt képviselte, míg idén már 36 megbízó is pályázatot nyújtott be, amely örömteli növekedést mutat az elmúlt évekhez képest. A legtöbb pályázat a márkaépítés, a design és kreatív megoldások, az online felületen futó kampányok, a tartalommarketing, valamint az eseményalapú aktivációk kategóriájába érkeztek. A soha nem látott mennyiségű pályázatból a zsűri döntése alapján idén összesen 167 gyémántot osztottak ki.
A rekordszintű nevezési szám igazolja, hogy a szakmai elismerések nem csak a nagy ügynökségek és a nagy márkák kiváltsága, hanem a kis költségvetésű kampányok sajátja is lehet. Az idei kiemelt érdeklődés egyben ugyanakkor azt is példázza, hogy
a hazai kkv-ék egyre inkább marketingorientált szervezeteket építenek, amely segítségével a vállalkozások képesek lehetnek megfelelő válaszokat adni a jelenlegi időszak kihívásaira is.
A díjátadót január 26-án tartották a budapesti SYMBOL-ban, az elismerések átadását követően pedig egy kötetlen „networking night”-ra is sor került, amelyen számos hirdető vállalkozás és szolgáltató ügynökség képviselője vett részt.
A Marketing Diamond Awards 2022-es díjazottait IDE KATTINTVA tudja megtekinteni.
Marketing
Az eMAG 50 millió forintos bírságot kapott a GVH-tól
A webáruház üzemeltetői (Dante International S.A., Extreme Digital- eMAG Kft.) megszegték a korábbi jóvátételi vállalásaikat – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfőn az MTI-vel. Az eMAG tudomásul vette a hatóság döntését, bár azzal nem ért maradéktalanul egyet – közölte a cég.
A közleményben felidézték, hogy a GVH 2021-ben 200 millió forint pénzbírságra és mintegy 4 milliárd forint jóvátételre kötelezte a webáruház üzemeltetőit, mert akciótartási gyakorlatuk tartósan tisztességtelen volt a fogyasztókkal szemben.
A jogellenes árfeltüntetési gyakorlat korrigálására kiszabott határidő letelte után a GVH megállapította, hogy a fogyasztók jóvátételére szolgáló kuponok beváltása 2021 decemberéig meghaladta a GVH által minimálisan előírt értékhatárt, ugyanakkor hiányosságokat is feltártak:
az eMAG egyes termékeket kizárt a kuponok felhasználásából, valamint a jogsértő árfeltüntetési gyakorlatát sem igazította a vállalásaihoz.
Hozzátették: ugyan a webáruház felhagyott a valótlan árak alkalmazásával és új ár-összehasonlítási alapot vezettek be a beszállító által ajánlott árak (RRP) feltüntetésével, azonban ez továbbra is megtévesztően kelthette azt a benyomást a fogyasztókban, hogy a webáruház jelentős kedvezményt kínál számukra.
A 2001-ben Romániában alapított vállalat a régió vezető internetes kereskedője, négy országban folytatja tevékenységét: Romániában, Magyarországon, Bulgáriában és Lengyelországban. A magyarországi piacra 2013-ban léptett be.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az eMag a 2020-as üzleti évben 310 dolgozót foglalkoztatott, 2021-ben 343-at. A cég éves nettó árbevétele 2020-ban 52,904 milliárd forint volt, 2021-ben 34,805 milliárd forint. Adózott eredménye 2020-ban 670 millió forint, 2021-ben pedig 893 millió forint volt.
Az eMAG a bírsággal kapcsolatos állásfoglalásában azt közölte az MTI-vel, hogy tudomásul veszik a GVH döntését, bár annak megállapításaival nem értenek maradéktalanul egyet.
Felidézik: 2021-ben a versenyhatósággal megállapodtak egy olyan jóvátételi programról, amelynek keretében több mint 1 milliárd forint kedvezményt biztosítottak a magyarországi ügyfeleknek, a további mintegy 3 milliárd forint értékű, hazai vállalkozásokat támogató program mellett. Mindent megtettek annak érdekében, hogy vállalásaik teljesítését a lehető legátláthatóbb módon igazolják. A legnagyobb hazai e-kereskedőként már hónapokkal a 2022. májusi 28-i határidő előtt az európai Omnibusz Irányelvnek megfelelően tüntették fel akciós áraikat annak ellenére, hogy ez a lépés jelentős versenyhátrányt jelentett a külföldi székhelyről Magyarországra árusító, így a hatóság fókuszába nem kerülő konkurenseikkel szemben – közölte az eMAG.