Kövess minket!

Marketing

Van-e élet a Malév után?

Persze, hogy van, mondja Habóczki Zsolt, a HurráNyaralunk.hu-t és a Repjegy.hu-t üzemeltető Weco Online ügyvezetője. Izgalmas egy-másfél év következik ugyanakkor a légitársaságok és az utazási irodák szempontjából is. Egyelőre hektikus a kép az árakat és az újonnan benyomult társaságokat tekintve is. A szakember szerint önámítás az a gondolat, hogy egy ekkora piac elbír egy saját nemzeti légitársaságot, a csehek is inkább csak haladékot kaptak, éppen a Malév-csőd miatt.

Habóczki Zsolt

Mielőtt a Malév-csőd utáni és válsággal is sújtott utaztatási piac helyzetét boncolgatnánk, tekintsünk kicsit vissza egy korábbi krízisre: a HurráNyaralunk.hu alapítása ugyanis egybeesett a dotkom lufi kipukkanásával. Mennyire határozta ez meg a későbbi mozgástereteket?

A dotkom lufi elsősorban nem Magyarországot érintette, a mi szegmensünk még az út elején járt. Az iroda 2000-ben alakult, amikor az internet még nagyon új volt Magyarországon. Azon utazási irodáknak, akiknek volt egyáltalán weboldala, kimerült az internetes jelenléte egy online pdf katalógusban. Mi viszont kitaláltuk, hogy csinálunk egy online utazási irodát, ez lett a HurráNyaralunk.hu. A tevékenységünk néhány évvel később egészült ki a repülőjegy foglalással. 2007-ben aztán az akkori Chemol Travel megvásárolta a cég online üzletágát, és azóta egy dán hátterű csoport, a Weco-Travel CEE tulajdonában vagyunk. Mivel az új tulajdonosunk ebben erős, onnantól nagyobb hangsúlyt kapott a repülőjegy értékesítés, a repjegy.hu és 2fly.hu oldalakon keresztül. Azóta minden évben, a válság ellenére is 30-40 százalékos növekedést tudtunk elérni.

 

Akkor térjünk át a mostani helyzetre: van-e élet a Malév után?

Persze, van. A Malév egy szolgáltató volt a sok közül, nem rendelkezett egyedi termékkel. Akinek repülőjegyre van szüksége, az máshol is meg tudja venni. Nyilván vannak olyan célállomások, ahová nehezebb lesz eljutni, de látható, hogy máris hány légitársaság csapott le a mi kis piacunkra.

A Malév körül kialakult helyzet első napjaiban én is borúsan láttam a piaci helyzetet, hiszen teljes jogú online értékesítési partnerként a Malév volt messze a legnagyobb partnerünk, amely a forgalmunk kb. 20 százalékát adta. Ez a hagyományos repülőjegy irodákra jellemző 30-40 százalékhoz képest egyébként nem számít nagynak. Ennek oka, hogy az internetes értékesítés során kevésbé törekszünk arra, hogy valamerre tereljük a forgalmat. Ezzel együtt a Malév kiemelt partnerünk volt, akár az együttműködés kondícióit, akár sokrétűségét tekintve.

Aztán másnapra azt a véleményt alakítottam ki magamban, hogy ennél nagyobb lehetőséghez ritkán jut egy online értékesítéssel foglalkozó, meghatározó szereplőnek számító iroda. Hiszen eddig, ha valaki repülőjegyet keresett, elsőként a Malévnél nézte meg, és ha ott nem talált, akkor keresgélt máshol. Most onnét indulunk, hogy nincs Malév, azaz az emberek nagy részének keresnie kell. Új légitársaságok vannak, minden felborult, ebben a helyzetben logikusan az internet az egyik olyan forrás, amelyhez az utasok fordulnak.

 

Rövidtávon látható valamiféle felfutás? S ha van, lehet belőle a későbbiekre következtetni?

Rövidtávon hatalmas kiugrás látszik, de nehéz előre kalkulálni. Most azok, akiknek jegyük van, próbálnak tájékozódni, mivel annyira kuszák a légitársaságok közötti kapcsolatok, hogy sokan most jönnek rá: érintettek az ügyben, pedig erről fogalmuk sem volt. Például Malév jegyük van, holott egy másik légitársasággal szerződtek.

 

Azt mondod, a fogyasztóknak most tudatosabb keresésbe kell kezdeniük. Egyébként ez a fajta magatartás mennyire jellemző a magyarokra?

Alapvetően kétfajta utazó van. A pull metódus lényege, hogy el akarok menni valahová, mert ott konkrét célom van, tudom a pontos dátumokat, s ehhez keresem a megoldást. A push metódus pedig azt jelenti, hogy annyit tudok, hogy nyaralni szeretnék, de nem tudom, hogy hová mennék, rábízom magam az utazási szolgáltatókra. Nyilvánvalóan az utóbbi rétegnél látjuk azt, hogy sokkal határozatlanabbak, míg az első csoport kevésbé zökkenthető ki az eredetileg használt csatornákból.

 

Melyik csoportot érintette inkább a Malév-mizéria?

Mind a kettőt. Akinek üzleti utazása van, annak a program nem változott, viszont máshogyan kell megoldania a dolgot. Aki például nyaralni menne, és kiszámolta mennyi pénze van, amelyből egyébként a repülőjegy jelentős tételt jelenthet, az most azon gondolkodik, elvész-e a pénze. Keveset lehet tudni, és a teendők nagyban függnek attól, hogy hol és hogyan fizette be a nyaralását.

 

Sokan kritizálták a Malév kommunikációját a fogyasztók felé. A partnerek felé is sikerült káoszos-információhiányos helyzetet teremteniük?

Semmit nem tudtunk. Annyi szerencsénk van, hogy mivel más partnerekkel is dolgozunk, és nem kizárólag repülőjegyeket értékesítünk, számos információs csatornánk van. Így tudtuk összerakni, hogy szerintünk mi a legjobb megoldás ebben a helyzetben. Nagyon sok megkeresés érkezett az utasoktól is, mert a Malévot nehezen vagy sehogy nem lehetett elérni, s ebben a helyzetben az utazási irodák jó támpontot adtak.

 

Azt említetted, hogy üzleti értelemben először hidegzuhany volt a Malév-bejelentés. De hogyan élted meg a csődöt egyszerű magyar állampolgárként? Meglepődtél a szimpátia hullámon?

A történtek logikusak, hiszen jó néhány korosztálynak a Malév jelentette az első repülést. Mi magunk is sajnáljuk, hogy ez történt. Ugyanakkor évek óta látszott, hogy ez így nem mehet tovább.

 

Minden évben veszteség, tizenhat vezérigazgató… Ugyanakkor olvastam olyan cikket is, amelyben az szerepelt, hogy még egy ilyen kis piac kis légitársasága is lehetett volna nyereséges.

Minden kis piacon belerakja azt az évi néhány milliárdot a tulajdonos és az üzemeltető. A LOT-nak ugyanilyen problémái vannak, a CSA pedig csak azért menekül meg egy időre, mert az átszálló Malév-utasok egy része a cseh légitársaságot fogja választani azokon a helyeken, ahol korábban a Malév kicsit erősebb volt. De hosszabb távon további koncentráció várható, hiszen olyan üzletágról beszélünk, ahol óriási a hardverigény: repülőgépeket üzemeltetnek, és mellette hatalmas technikai kiszolgáló bázisra van szükség.

 

Ezek szerint az is csak álom, amiről sokat beszélnek, hogy talán új nemzeti légitársaság alakulhat?

Csodálkoznék azon, ha lenne, ha bárki a sajátjából hajlandó lenne sok milliárd forintot erre áldozni. Még egyszer jelzem: a példa azt mutatja, hogy kis légitársaságot nem lehet jól csinálni, az ilyen szereplők sorra tűnnek el a piacról. A hírek mégis arról szólnak, hogy dehát lehetne egy kicsit jobban üzemeltetni, amin én csodálkozom.

 

A nemzeti légitársaságot tekinthetjük akár – nagyon drága – marketing befektetésnek az országimázs formálására. Van ennek értelme? Megfordítva a kérdést: van a turizmusra és a kapcsolódó képre bármi hatása annak, hogy nincs már Malévünk?

Az az egyik állandó érv a nemzeti légitársaság feltámasztása mellett, hogy a turizmusnak milyen jót tesz. A turizmusnak nem a Malév tett jót, hanem az, hogy idehozta a turistákat. De őket idehozhatja a Ryanair, az Easyjet vagy a WizzAir meg a LOT is. Önámítás tehát ez az érvelés.

 

Mely társaságok lakják be a magyar piacot a Malév távozása után? A Ryanair például komoly bővítést és reklámkampányt jelentett be.

Ma még nagyon nehéz megjósolni, kik lesznek a nyerők. Az biztos, hogy abban a helyzetben, amikor új társaságok, új járatok és akár új desztinációk jelennek meg, megnő annak a szerepe, hogy minderről reális képet kapjon az utazó. Felértékelődnek azok a felületek, ahol a kínálat átfogóan szerepel. Ezért nagy lehetőség a helyzet az utazási irodáknak, s ezen belül különösen az online utazási irodáknak. Felértékelődnek a tanácsadási szolgáltatások. Csak egy példa: az üzleti utazóknak is fel kellett ülniük a Ryanair járatokra, mert hirtelen kiesett a Malév, de akkor jött a kérdés: hogyan tudnak megfelelő, a magyar törvények szerint elszámolható számlát szerezni a légitársaságtól. És egy csomó ilyen kérdés merül fel, amelyre választ kell adniuk a szegmens szereplőinek. Emiatt nagyon izgalmas lesz az elkövetkező egy-másfél év – ennyi kell szerintem az új struktúra kialakulásához.

 

Ennek nyomán mely légitársaságok súlya nőhet meg a portfoliótokban?

Azoknak a súlya nőhet meg, amelyek a magyar utazók számára megfelelő járathálózattal rendelkeznek. Nyugat felé ilyen a Lufthansa-csoport, a KLM-Air France-csoport, illetve kisebb mértékben a British Airlines-Iberia szövetség. Kelet felé viszont jóval szegmentáltabbá válik a piac.

 

Szóval akkor leegyszerűsítő az a kép, hogy a fapadosok benyomulnak, és ennyi.

Abszolút, főleg mert a fapadosokat nem véletlenül hívják fapadosoknak. Van egy olyan kör, akinek a szolgáltatási igényét ezek a társaságok nem tudják kiszolgálni. A fapadosok ráadásul nem szívesen működnek együtt az utazási irodákkal, sőt, például a Ryanair egyáltalán nem. Ugyanakkor az utazók jelentős része még mindig számítana az irodák tanácsaira. Az egy érdekes kérdés, hogy mely fapadosok váltanak üzleti modellt a jövőben, és hogyan.

 

Mit jelent a helyzet megváltozása a repülőjegy árak szempontjából?

A Malév kiesésével a légitársaságok nem a nemzeti légitársasággal, hanem egymással versenyeznek. Ez az árszínvonalban bizonyos desztinációk esetében áremelkedést hozhat. Azt gondolom, hogy sokkal nagyobb lesz az árkülönbség a fapadosok és a többiek között, tükrözve a szolgáltatásbeli különbségeket is. Ugyanakkor vannak olyan útvonalak, ahol már most komolyan versenyeznek a légitársaságok: Németország felé például négy szereplő üzemeltet járatot. Összességében csak nagyon moderált áremelkedés érvényesíthető, inkább az képzelhető el, hogy a kényelem többe fog kerülni.

 

Hogyan hat a Malév-ügy a Liszt Ferenc repülőtérre?

Nyilvánvalóan új helyzet, át kell gondolniuk a működést, vannak hírek arról, hogy elbocsátások várhatóak. Azt gondolom, kevés reptér került olyan helyzetbe, hogy ekkora szolgáltató essen ki, hiszen a Malévnak 30-40 százalékos forgalmi részesedése volt a Budapest Airportnál. Ennek egy részét pótolni fogják az új légitársaságok. A Balkánról érkező, nyugatra tartó átszálló utasok esetében viszont nagyon nehezen pótolható a kiesés.

 

A fejleményeket látva kalandos lesz 2012 ebben a szegmensben. Hogyan látod a tavalyi évet és az idei kilátásokat?

2011 összességében jó volt, mert a repjegy.hu esetében beért a sokéves munka, annak ellenére, hogy az utazási piac messze nem lábalt ki a válságból. Az látszik, hogy az idei év is nagyon kemény lesz, de nehéz prognosztizálni. Az iparágunkra nagy hatással lesz a végtörlesztés, mert azok végtörlesztettek, akiknek volt, akár a családi nyaralásra félretett pénzük. A nyaralási célú utazás sajnos megint luxussá vált, amit csak a felső-közép osztály engedhet meg magának, és a végtörlesztés olyan pénzeket vihetett el, amelyekre az üdülési iparág számított korábban. Ez látszik is az előfoglalásokon. Ugyanakkor ezeknek az embereknek megmaradt az utazás iránti igénye, ezért reményeim szerint nyárra helyre áll a rend.

Ami a céget illeti, dolgozunk azon, hogy a Malév-csőd nyomán minél jobb helyzetbe kerüljünk az újrafelosztás alatt álló piacon. Ugyan repülőkkel nem rendelkezünk, de rendelkezünk azzal a tudással, amivel támogatni tudjuk az utazók döntéseit. Összességében optimista vagyok, de látszik, hogy újra és újra meg kell dolgozni az ügyfelekért.

Marketing

Az Országos Mentőszolgálat nyerte a Highlights of Hungary fődíját

A járványhelyzetben is helyt álló szervezet a közönség szavazatai alapján kapta meg a kétmillió forinttal járó elismerést.

Közzétéve:

MTI / Szigetváry Zsolt

Az 55 jelöltre összesen 68 ezer szavazat érkezett, és tíz történet kapott elismerést: az Országos Mentőszolgálat, a Nemakarokbeleszolni, a Tanulom Magam, az Örökbe Fogadok Egy Ovit! mozgalom, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Segítség.ma, a Pizza Manufaktura, a VATES, a Réel Chocolate és a Vas Megyei Szakosított Otthon – közölték a szervezők az MTI-vel

A nagykövetek is választhattak egy történetet, amelyet közösen jutalmaztak 2 millió forinttal. A választásuk az apró Baranya megyei zsákfalut, Szalatnakot felvirágoztató független polgármesterre, Gulácsi Erikára esett.

A fődíjak mellett többen különdíjjal térhettek haza. A Forbes különdíját az Eperfa kapta, a KPMG Fenntarthatósági különdíját a Felelős Gasztrohős. A Glamour a Hosszúlépés-Wonder Woman Budapest projektet díjazta a Glamour&Good különdíjjal, míg a Munch.hu a családokért felelős tárca nélküli miniszter helyettes államtitkárságától megkapta a Családbarát különdíjat.

Tovább olvasom

Marketing

Meredeken nőhet az online divatüzletek forgalma

Magyarországon az online divatüzletek 2020-as, 240 milliárd forintos forgalma 21 százalékkal 290 milliárd forintra nőhet az idén, részesedésük a divatpiacon a 2020-as 17,5 százalékról 20 százalékra emelkedhet 2023-ra – áll a Glami, a több mint 250 meghatározó európai divatwebáruház kínálatát egy online platformon összesítő keresőoldal internetes adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló kutatásában.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Románia, Szlovákia, Csehország, Görögország és Magyarország divatkereskedelemi piacának elemzése szerint gyökeres átalakulás várható a divatkereskedelemben, a gyors piaci változások a márkákat és a kiskereskedőket egyaránt érintik.

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint az online kereskedők helyzeti előnye megkérdőjelezhetetlen, a kereskedelmi láncok több ezer offline üzletet zártak be, és jelentős összegeket fektetnek e-kereskedelembe – írták.

A jelentés szerint a régió az egyik leggyorsabban növekvő piac Európában: a vizsgált országokban a divatcikkek forgalma 2020-ban elérte a 4 milliárd eurót, ennek negyedét az online értékesítés adta, amely régiós szinten 20 százalékkal bővül az idén.

A magyar piacon a divatcikkek online e-kereskedelme 40 százalékkal nőtt 2020-ban, szemben a várt 14 százalékkal. A koronavírus-járvány azonban az egész divatpiacra negatívan hatott, értéke 11 százalékkal esett vissza Magyarországon.

A koronavírus-járvány első hullámában az online vásárlások mintegy 25 százalékát tették ki az első online vásárlók tették ki Romániában és Szlovákiában, míg Magyarországon 13 százalék volt ez az arány.

Az új vásárlási minták a tanulmány szerint tartóssá válnak a jövőben, a felmérésében résztvevők 41 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémiát követően is elsősorban az interneten fog divatcikket vásárolni.

A felmérés szerint a régióban működő e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek csaknem fele a közösségi média elsődleges értékesítési csatornává válását nevezte meg a divat e-kereskedelem jövőjét leginkább meghatározó tényezőként.

A kutatás szerint 2021 a mesterséges intelligenciát (MI) használó technológiák elterjedésének az éve lesz. Az e-üzletek egyre nagyobb arányban hajlandóak ebbe fektetni. Míg korábban csak az elektronikus kereskedelem óriásai használták a gépi tanulás algoritmusait az értékesítési trendek megismerésére, mára már a kisebb webshopok is.

Kitértek arra is, hogy a járványhelyzet hatására tavaly a kesztyűk és sálak értékesítése kiugróan nőtt, 151 illetve 215 százalékkal, köntösökből 144 százalékkal, hálóruhákból pedig 106 százalékkal többet adtak el tavaly a magyar piacon.

Eközben a fürdőruhák iránti kereslet 31 százalékkal esett vissza, és 25 százalékkal kevesebb körömcipőt értékesítettek, de jelentősen visszaesett az alkalmi ruhák iránti kereslet is.

Tovább olvasom

Marketing

Koronavírus – Applikáció jelezheti a kockázatot

A Franciaország által tervezett, koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi igazolványban a tulajdonos negatív PCR-tesztjei is fel lesznek tüntetve – jelezte vasárnap Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“Az oltás nem lehet a tevékenységek újrakezdésének egyetlen varázsszava, különben egy nagyon igazságtalan, kétsebességes társadalmat hozunk létre” – fogalmazott a francia kormánytag a francia köztévé és -rádió közös műsorában. “Különböző megoldások kellenek, szélesíteni kell az eszközeinket” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-elleni oltás egyelőre csak a veszélyeztetetteknek áll rendelkezésére, és a fiatalabb korosztály nyár előtt nem férhet hozzá.

Negatív PCR-teszttel jelenleg repülőre lehet szállni és bárhova el lehet utazni Európában, mert akinek negatív a PCR-tesztje, nem jelent kockázatot” – hangsúlyozta az államtitkár.

A francia kormány egy egészségügyi igazolvány bevezetésén gondolkodik a járványügyi korlátozások feloldásához, s azon belül is a járvány miatt bezárt éttermek és kulturális intézmények megnyitásához. Az igazolás ugyanakkor nem oltási igazolvány lenne.

“Lehet, hogy lesz majd egy applikáció, vagy be lehet mutatni az oltási igazolványt arról, hogy védett valaki, vagy egy PCR-tesztet vagy egy megbízható gyorstesztet, ami szintén azt jelenti, hogy valaki nem jelent kockázatot” – mondta.

Clément Beaune arra is felhívta a figyelmet, hogy attól, mert valakit beoltottak és védett, még nem biztos, hogy a vírust nem adja tovább.

Az uniós állam- és kormányfők az oltási igazolványokról még további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.

Tovább olvasom