Kövess minket!

Marketing

Van-e élet a Malév után?

Persze, hogy van, mondja Habóczki Zsolt, a HurráNyaralunk.hu-t és a Repjegy.hu-t üzemeltető Weco Online ügyvezetője. Izgalmas egy-másfél év következik ugyanakkor a légitársaságok és az utazási irodák szempontjából is. Egyelőre hektikus a kép az árakat és az újonnan benyomult társaságokat tekintve is. A szakember szerint önámítás az a gondolat, hogy egy ekkora piac elbír egy saját nemzeti légitársaságot, a csehek is inkább csak haladékot kaptak, éppen a Malév-csőd miatt.

Habóczki Zsolt

Mielőtt a Malév-csőd utáni és válsággal is sújtott utaztatási piac helyzetét boncolgatnánk, tekintsünk kicsit vissza egy korábbi krízisre: a HurráNyaralunk.hu alapítása ugyanis egybeesett a dotkom lufi kipukkanásával. Mennyire határozta ez meg a későbbi mozgástereteket?

A dotkom lufi elsősorban nem Magyarországot érintette, a mi szegmensünk még az út elején járt. Az iroda 2000-ben alakult, amikor az internet még nagyon új volt Magyarországon. Azon utazási irodáknak, akiknek volt egyáltalán weboldala, kimerült az internetes jelenléte egy online pdf katalógusban. Mi viszont kitaláltuk, hogy csinálunk egy online utazási irodát, ez lett a HurráNyaralunk.hu. A tevékenységünk néhány évvel később egészült ki a repülőjegy foglalással. 2007-ben aztán az akkori Chemol Travel megvásárolta a cég online üzletágát, és azóta egy dán hátterű csoport, a Weco-Travel CEE tulajdonában vagyunk. Mivel az új tulajdonosunk ebben erős, onnantól nagyobb hangsúlyt kapott a repülőjegy értékesítés, a repjegy.hu és 2fly.hu oldalakon keresztül. Azóta minden évben, a válság ellenére is 30-40 százalékos növekedést tudtunk elérni.

 

Akkor térjünk át a mostani helyzetre: van-e élet a Malév után?

Persze, van. A Malév egy szolgáltató volt a sok közül, nem rendelkezett egyedi termékkel. Akinek repülőjegyre van szüksége, az máshol is meg tudja venni. Nyilván vannak olyan célállomások, ahová nehezebb lesz eljutni, de látható, hogy máris hány légitársaság csapott le a mi kis piacunkra.

A Malév körül kialakult helyzet első napjaiban én is borúsan láttam a piaci helyzetet, hiszen teljes jogú online értékesítési partnerként a Malév volt messze a legnagyobb partnerünk, amely a forgalmunk kb. 20 százalékát adta. Ez a hagyományos repülőjegy irodákra jellemző 30-40 százalékhoz képest egyébként nem számít nagynak. Ennek oka, hogy az internetes értékesítés során kevésbé törekszünk arra, hogy valamerre tereljük a forgalmat. Ezzel együtt a Malév kiemelt partnerünk volt, akár az együttműködés kondícióit, akár sokrétűségét tekintve.

Aztán másnapra azt a véleményt alakítottam ki magamban, hogy ennél nagyobb lehetőséghez ritkán jut egy online értékesítéssel foglalkozó, meghatározó szereplőnek számító iroda. Hiszen eddig, ha valaki repülőjegyet keresett, elsőként a Malévnél nézte meg, és ha ott nem talált, akkor keresgélt máshol. Most onnét indulunk, hogy nincs Malév, azaz az emberek nagy részének keresnie kell. Új légitársaságok vannak, minden felborult, ebben a helyzetben logikusan az internet az egyik olyan forrás, amelyhez az utasok fordulnak.

 

Rövidtávon látható valamiféle felfutás? S ha van, lehet belőle a későbbiekre következtetni?

Rövidtávon hatalmas kiugrás látszik, de nehéz előre kalkulálni. Most azok, akiknek jegyük van, próbálnak tájékozódni, mivel annyira kuszák a légitársaságok közötti kapcsolatok, hogy sokan most jönnek rá: érintettek az ügyben, pedig erről fogalmuk sem volt. Például Malév jegyük van, holott egy másik légitársasággal szerződtek.

 

Azt mondod, a fogyasztóknak most tudatosabb keresésbe kell kezdeniük. Egyébként ez a fajta magatartás mennyire jellemző a magyarokra?

Alapvetően kétfajta utazó van. A pull metódus lényege, hogy el akarok menni valahová, mert ott konkrét célom van, tudom a pontos dátumokat, s ehhez keresem a megoldást. A push metódus pedig azt jelenti, hogy annyit tudok, hogy nyaralni szeretnék, de nem tudom, hogy hová mennék, rábízom magam az utazási szolgáltatókra. Nyilvánvalóan az utóbbi rétegnél látjuk azt, hogy sokkal határozatlanabbak, míg az első csoport kevésbé zökkenthető ki az eredetileg használt csatornákból.

 

Melyik csoportot érintette inkább a Malév-mizéria?

Mind a kettőt. Akinek üzleti utazása van, annak a program nem változott, viszont máshogyan kell megoldania a dolgot. Aki például nyaralni menne, és kiszámolta mennyi pénze van, amelyből egyébként a repülőjegy jelentős tételt jelenthet, az most azon gondolkodik, elvész-e a pénze. Keveset lehet tudni, és a teendők nagyban függnek attól, hogy hol és hogyan fizette be a nyaralását.

 

Sokan kritizálták a Malév kommunikációját a fogyasztók felé. A partnerek felé is sikerült káoszos-információhiányos helyzetet teremteniük?

Semmit nem tudtunk. Annyi szerencsénk van, hogy mivel más partnerekkel is dolgozunk, és nem kizárólag repülőjegyeket értékesítünk, számos információs csatornánk van. Így tudtuk összerakni, hogy szerintünk mi a legjobb megoldás ebben a helyzetben. Nagyon sok megkeresés érkezett az utasoktól is, mert a Malévot nehezen vagy sehogy nem lehetett elérni, s ebben a helyzetben az utazási irodák jó támpontot adtak.

 

Azt említetted, hogy üzleti értelemben először hidegzuhany volt a Malév-bejelentés. De hogyan élted meg a csődöt egyszerű magyar állampolgárként? Meglepődtél a szimpátia hullámon?

A történtek logikusak, hiszen jó néhány korosztálynak a Malév jelentette az első repülést. Mi magunk is sajnáljuk, hogy ez történt. Ugyanakkor évek óta látszott, hogy ez így nem mehet tovább.

 

Minden évben veszteség, tizenhat vezérigazgató… Ugyanakkor olvastam olyan cikket is, amelyben az szerepelt, hogy még egy ilyen kis piac kis légitársasága is lehetett volna nyereséges.

Minden kis piacon belerakja azt az évi néhány milliárdot a tulajdonos és az üzemeltető. A LOT-nak ugyanilyen problémái vannak, a CSA pedig csak azért menekül meg egy időre, mert az átszálló Malév-utasok egy része a cseh légitársaságot fogja választani azokon a helyeken, ahol korábban a Malév kicsit erősebb volt. De hosszabb távon további koncentráció várható, hiszen olyan üzletágról beszélünk, ahol óriási a hardverigény: repülőgépeket üzemeltetnek, és mellette hatalmas technikai kiszolgáló bázisra van szükség.

 

Ezek szerint az is csak álom, amiről sokat beszélnek, hogy talán új nemzeti légitársaság alakulhat?

Csodálkoznék azon, ha lenne, ha bárki a sajátjából hajlandó lenne sok milliárd forintot erre áldozni. Még egyszer jelzem: a példa azt mutatja, hogy kis légitársaságot nem lehet jól csinálni, az ilyen szereplők sorra tűnnek el a piacról. A hírek mégis arról szólnak, hogy dehát lehetne egy kicsit jobban üzemeltetni, amin én csodálkozom.

 

A nemzeti légitársaságot tekinthetjük akár – nagyon drága – marketing befektetésnek az országimázs formálására. Van ennek értelme? Megfordítva a kérdést: van a turizmusra és a kapcsolódó képre bármi hatása annak, hogy nincs már Malévünk?

Az az egyik állandó érv a nemzeti légitársaság feltámasztása mellett, hogy a turizmusnak milyen jót tesz. A turizmusnak nem a Malév tett jót, hanem az, hogy idehozta a turistákat. De őket idehozhatja a Ryanair, az Easyjet vagy a WizzAir meg a LOT is. Önámítás tehát ez az érvelés.

 

Mely társaságok lakják be a magyar piacot a Malév távozása után? A Ryanair például komoly bővítést és reklámkampányt jelentett be.

Ma még nagyon nehéz megjósolni, kik lesznek a nyerők. Az biztos, hogy abban a helyzetben, amikor új társaságok, új járatok és akár új desztinációk jelennek meg, megnő annak a szerepe, hogy minderről reális képet kapjon az utazó. Felértékelődnek azok a felületek, ahol a kínálat átfogóan szerepel. Ezért nagy lehetőség a helyzet az utazási irodáknak, s ezen belül különösen az online utazási irodáknak. Felértékelődnek a tanácsadási szolgáltatások. Csak egy példa: az üzleti utazóknak is fel kellett ülniük a Ryanair járatokra, mert hirtelen kiesett a Malév, de akkor jött a kérdés: hogyan tudnak megfelelő, a magyar törvények szerint elszámolható számlát szerezni a légitársaságtól. És egy csomó ilyen kérdés merül fel, amelyre választ kell adniuk a szegmens szereplőinek. Emiatt nagyon izgalmas lesz az elkövetkező egy-másfél év – ennyi kell szerintem az új struktúra kialakulásához.

 

Ennek nyomán mely légitársaságok súlya nőhet meg a portfoliótokban?

Azoknak a súlya nőhet meg, amelyek a magyar utazók számára megfelelő járathálózattal rendelkeznek. Nyugat felé ilyen a Lufthansa-csoport, a KLM-Air France-csoport, illetve kisebb mértékben a British Airlines-Iberia szövetség. Kelet felé viszont jóval szegmentáltabbá válik a piac.

 

Szóval akkor leegyszerűsítő az a kép, hogy a fapadosok benyomulnak, és ennyi.

Abszolút, főleg mert a fapadosokat nem véletlenül hívják fapadosoknak. Van egy olyan kör, akinek a szolgáltatási igényét ezek a társaságok nem tudják kiszolgálni. A fapadosok ráadásul nem szívesen működnek együtt az utazási irodákkal, sőt, például a Ryanair egyáltalán nem. Ugyanakkor az utazók jelentős része még mindig számítana az irodák tanácsaira. Az egy érdekes kérdés, hogy mely fapadosok váltanak üzleti modellt a jövőben, és hogyan.

 

Mit jelent a helyzet megváltozása a repülőjegy árak szempontjából?

A Malév kiesésével a légitársaságok nem a nemzeti légitársasággal, hanem egymással versenyeznek. Ez az árszínvonalban bizonyos desztinációk esetében áremelkedést hozhat. Azt gondolom, hogy sokkal nagyobb lesz az árkülönbség a fapadosok és a többiek között, tükrözve a szolgáltatásbeli különbségeket is. Ugyanakkor vannak olyan útvonalak, ahol már most komolyan versenyeznek a légitársaságok: Németország felé például négy szereplő üzemeltet járatot. Összességében csak nagyon moderált áremelkedés érvényesíthető, inkább az képzelhető el, hogy a kényelem többe fog kerülni.

 

Hogyan hat a Malév-ügy a Liszt Ferenc repülőtérre?

Nyilvánvalóan új helyzet, át kell gondolniuk a működést, vannak hírek arról, hogy elbocsátások várhatóak. Azt gondolom, kevés reptér került olyan helyzetbe, hogy ekkora szolgáltató essen ki, hiszen a Malévnak 30-40 százalékos forgalmi részesedése volt a Budapest Airportnál. Ennek egy részét pótolni fogják az új légitársaságok. A Balkánról érkező, nyugatra tartó átszálló utasok esetében viszont nagyon nehezen pótolható a kiesés.

 

A fejleményeket látva kalandos lesz 2012 ebben a szegmensben. Hogyan látod a tavalyi évet és az idei kilátásokat?

2011 összességében jó volt, mert a repjegy.hu esetében beért a sokéves munka, annak ellenére, hogy az utazási piac messze nem lábalt ki a válságból. Az látszik, hogy az idei év is nagyon kemény lesz, de nehéz prognosztizálni. Az iparágunkra nagy hatással lesz a végtörlesztés, mert azok végtörlesztettek, akiknek volt, akár a családi nyaralásra félretett pénzük. A nyaralási célú utazás sajnos megint luxussá vált, amit csak a felső-közép osztály engedhet meg magának, és a végtörlesztés olyan pénzeket vihetett el, amelyekre az üdülési iparág számított korábban. Ez látszik is az előfoglalásokon. Ugyanakkor ezeknek az embereknek megmaradt az utazás iránti igénye, ezért reményeim szerint nyárra helyre áll a rend.

Ami a céget illeti, dolgozunk azon, hogy a Malév-csőd nyomán minél jobb helyzetbe kerüljünk az újrafelosztás alatt álló piacon. Ugyan repülőkkel nem rendelkezünk, de rendelkezünk azzal a tudással, amivel támogatni tudjuk az utazók döntéseit. Összességében optimista vagyok, de látszik, hogy újra és újra meg kell dolgozni az ügyfelekért.

Marketing

Koronavírus – Applikáció jelezheti a kockázatot

A Franciaország által tervezett, koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi igazolványban a tulajdonos negatív PCR-tesztjei is fel lesznek tüntetve – jelezte vasárnap Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“Az oltás nem lehet a tevékenységek újrakezdésének egyetlen varázsszava, különben egy nagyon igazságtalan, kétsebességes társadalmat hozunk létre” – fogalmazott a francia kormánytag a francia köztévé és -rádió közös műsorában. “Különböző megoldások kellenek, szélesíteni kell az eszközeinket” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-elleni oltás egyelőre csak a veszélyeztetetteknek áll rendelkezésére, és a fiatalabb korosztály nyár előtt nem férhet hozzá.

Negatív PCR-teszttel jelenleg repülőre lehet szállni és bárhova el lehet utazni Európában, mert akinek negatív a PCR-tesztje, nem jelent kockázatot” – hangsúlyozta az államtitkár.

A francia kormány egy egészségügyi igazolvány bevezetésén gondolkodik a járványügyi korlátozások feloldásához, s azon belül is a járvány miatt bezárt éttermek és kulturális intézmények megnyitásához. Az igazolás ugyanakkor nem oltási igazolvány lenne.

“Lehet, hogy lesz majd egy applikáció, vagy be lehet mutatni az oltási igazolványt arról, hogy védett valaki, vagy egy PCR-tesztet vagy egy megbízható gyorstesztet, ami szintén azt jelenti, hogy valaki nem jelent kockázatot” – mondta.

Clément Beaune arra is felhívta a figyelmet, hogy attól, mert valakit beoltottak és védett, még nem biztos, hogy a vírust nem adja tovább.

Az uniós állam- és kormányfők az oltási igazolványokról még további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.

Tovább olvasom

Marketing

Elhunyt Tonk Emil, a hazai marketingszakma legendás alakja

A szakembert a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szomorú hírről számolt be a Magyar Marketing Szövetség.

“Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja, amelynek minőségi működéséhez 29 éven keresztül ügyvezető alelnökként is hozzájárult, február 23-án elhunyt.

Magyarország egyik első marketingvezetőjeként üzletemberek sokaságát vezette sikerhez – tréningjeivel, workshopjaival, előadásaival új utakat nyitott meg az üzleti kommunikáció gyakorlati elsajátításában, a tárgyalási, kommunikációs, értékesítési és marketingmódszereinek, prezentációs technikáinak tanításában. Szakértő munkáját Mentor Oscar-díjjal is jutalmazták, valamint 2010-ben a világ legjobb előadói közé is beválasztották. Többéves személyes tapasztalatára, üzleti szemléletmódjára építve az üzletemberek, vezetők és munkatársaik képzésével foglalkozó Üzleti Akadémia vezetője volt, és rendszeresen tartott előadásokat, tréningeket, szemináriumokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, és felsőfokú intézményekben is.

Tonk Emil búcsúztatására szűk családi körben kerül sor, a szakma számára nyílt megemlékezésről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Tonk Emilt a Magyar Marketing Szövetség saját halottjának tekinti” – tudatta közleményében a Magyar Marketing Szövetség.

Tovább olvasom

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom